Nyomtatás
2021. március 15., hétfő 06:16

Petőfi és Jókai lapja tudósítást közölt az 1848-as csurgói eseményekről Kiemelt

Az Életképek című, 1848-ban Petőfi Sándor és Jókai Mór által szerkesztett újság 1848. június 18-i, 27. számában „CSURGÓ-SOMOGY, Jun.4-én, 1848.” felirat alatt közölt egy Csurgóról beérkezett levelet.
Az 1848. május 14-én, az Óvárosban történt eseményekről, Bélagy Károly tollából, az alábbi kezdettel jelent meg tudósítás:

Fekete Lajos, Csurgó 1848-as országgyűlési képviselője

„Isten nem engedé, hogy népe — meggyőződve zsarnokai gyengeségéről, ellenök fel ne támadjon — feltámadtak a’ népek milliói, és vivtak szabadságukért, — hogy babérral koszoruzottan élvezhessék dicső küzdelmeik után nyert, — szabadság egyenlőség és testvériség eszméiben csírázó magasztos jogaikat,...”
Csurgó örömittas népe elsőként Paál József jegyzőjük vezérletével hallgatta végig a katolikus és református lelkészeknek a Szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeiségében tartott beszédeit. Majd Fekete Lajosnak, az országgyűlésre kijelölt követnek a nemzetőrség felállítására búzdító szónoklata következett, melynek hatására másnap már megis szerveződött a helyi nemzetőrség.
Fekete Lajos szónoklata után az összegyűlt emberek gróf Festetics Tasziló úr kastély elé vonultak, ahol a gazdatisztek jelenlétében, „az emlitett gróf urat, mint közelébb múlt országgyűlésén szabadságuk kivívásában erélyesen működő honpolgárt, sokáig nem szűnő éljenekkel, és ágyuropogásokkal üdvözlé-”
A lelkes tömeg ezt követően meghívta a gazdatiszteket a városligetbe szervezett vigalomra, és az azt követő esti fáklyás utcai kivilágítás megtekintésére. Az események folytatásaként P. Amália angyalhangú kisasszony ékes szavak kíséretében zöld koszorút helyezett el az ünneplők szabadság zászlajára.
Bélagy Károly helyszíni tudósítását a kor nyelvezete és szellemisége szerinti gondolatokkal zárta:
—„S létezhet-e ember, e’ nagy világölén ollyan? kinek arca az édes örömtől ne sugárzana akkor: midőn tapasztalja hogy a' századok lefolytán polgár a’ polgárt gyűlölettel nézdelé, — 's most ölelő karaik egymásén csüggenek, keblük az élv tellyes gyönyörei alatt meghajlik, vigadnak ők, de vigadhatnak is, mert szabadságuk aranvkora fel hajnallott.”

Eletkepek címlap page 0001

Az Életképek 1848. június 18-i címlapja

Eddig szól az újságcikk összefoglalója, melynek jelentőségét csak tovább növeli, hogy egy olyan forradalmi szellemiségű lapban jelenhetett meg, mely a 12 pontot is kinyomtató pesti, Lederer és Heckenast nyomdájában készült, és melynek előző, június 11-i száma közölte Petőfi az elsők között az Önkénytesek dala és a Föltámadott a tenger című verseit.
A tudósításban említett képviselő jelölt, Fekete Lajos, ügyvéd, uradalmi ügyész, az 1848. június 20-án a csurgói választókerület 34 településén megtartott választáson megnyerte a térség képviselői mandátumát. Fekete Lajos képviselőként később belépett abba az 1849. április 5-én alakult Radical Pártba, amely Magyarország teljes önállóságának, függetlenségétének és demokratikus köztársasággá alakításának elkötelezett pártja volt. Már képviselővé valasztása előtt szorgalmazta, hogy Csurgó mezővárosnak első bíróságú jogkört adjanak, melyet a város később meg is kapott.
A szabadságharc leverése után 1849 júniusában a haditörvényszék Fekete Lajost kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.
Azonban Haynau, a magyar forradalmárok elleni megtorlások vezetője, miután Bécsben kegyvesztett lett, a visszavonulása előtt, 1850 júniusában megkegyelmezett neki is.

Vargáné Hegedűs Magdolna

 

Fekete Lajos, Csurgó 1848-as országgyűlési képviselője c. fotó forrása:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1911_01/?query=fekete%20lajos%20csurg%C3%B3&pg=187&layout=s

Tolnai Világlapja, 1911. január.

Megjelent: 829 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. március 15., hétfő 06:59