A kihívás napja kezdeményezés 1982-ben indult Kanadából, mikor is két szomszédos település vezetői elhatározták, hogy egész napos verseny keretében döntik el, melyik város az aktívabb, sportosabb. A kihívás napjának sporteseményei hamar meghonosodtak szerte a világon. Magyarországon 1991-ben rendezték meg először. A kihívás napját ma már egyre több település és intézmény rendezi meg azzal a céllal, hogy minél többen kapjanak kedvet a mozgáshoz és az egészséges életmódhoz.

A Csurgói Városi Óvodákban már évek óta tartó hagyománnyá vált minden év májusában a Kihívás napi sportvetélkedő megrendezése. Az intézmény óvodapedagógusai jól tudják, hogy a gyerekek elemi igénye „Ép testben ép lélek” – Kihívás napja a Városi Óvodákban a mozgás, amely fejleszti a gyermek állóképességét, a test koordinált mozgását, egyensúlyérzékét, izomrendszerét, keringési rendszerét és egész személyiségét. Ezért is készülődtek napokon keresztül a sorversenyek feladatainak alapos begyakorlásával.

Ebben az évben az Eötvös iskola tornaterme adott helyet a Kihívás napi rendezvénynek. A megvalósítás körülményeiről Kovácsné Virág Gyöngyi óvodapedagógust, a rendezvény fő szervezőjét kérdeztük:

Miért tartod fontosnak a Kihívás napját az óvodában?

– Nagyon fontosnak tartom az egészséges életmódra nevelés elkezdését már az óvodás korban. Mottóm: „Ép testben ép lélek!”

A gyermekek már kis korban ismerkedjenek meg a versenyszellemmel, az együttmozgás és az egymásért küzdés örömével. Örüljenek egymás eredményének. Fogadják el azt is, ha véletlenül egy-egy feladatot nem a legsikeresebben teljesítenek.

Miként zajlik egy ilyen rendezvény?

– Olyan játékos feladatokat próbálok összeállítani, amelyeket az év folyamán a testnevelés foglalkozásokon már megismerhettek a gyerekek. A megmérettetésen az óvodánk mind a 7 csoportjából egy-egy csapattal vesznek részt a gyerekek. A versenyt bemelegítéssel, zenés tornával kezdjük. Ezután következnek a sorversenyek. Majd az eredmény hirdetés. Végül minden csapat kap egy a részvételről szóló oklevelet, és jutalomképpen minden óvodába új futóbicikliket és futómotorokat is vihettek haza az apróságok.

Vargáné Hegedűs Magdolna

A magyar hősökre emlékezett Csurgó május 29-én.

A Világháborús emlékműnél Dr. Horváth József alpolgármester megemlékező beszédében méltatta a háborúban elesett hőseinket. Az eseményen versekkel, énekekkel közreműködött a somogyudvarhelyi Rozmaring Nyugdíjas Klub. A megemlékezés koszorúzással zárult.

Megkezdődtek az új Városi Uszoda alapozási munkálatai. A pince szintig a falazatok elkészültek, a nagy medence zsaluzata és vasalata készül, melyet a következő lépésben kibetonoznak. A pince szint feletti födém zsaluzatának készítése zajlik.

A sportcsarnok déli részén gipszkartonozási munkák zajlanak, valamint a gépészeti alapcsöveket (szellőzés, fűtés, víz, szennyvíz) húzták be, illetve a villamos rendszerek készülnek (világítás, gyengeáram...). A csempézés elkészült, jelenleg gépészek dolgoznak, akik többek között a kazánház átalakítását végzik.

A déli oldal befejezését követően, a munkálatok az északi oldalon folytatódnak.

SZB

Fájdalmas éve volt 1986 a csurgói diákságnak .és Csurgó társadalmának. Ebben az évben a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium három meghatározó egyéniségétől is végső búcsút kellett vennünk. Életútjukat külön- külön kívánjuk felidézni. Születésnapja, május 23 ürügyén elsőként Raksányi Lajosra emlékezünk.

Raksányi Lajos gimnáziumi tanár (1925-1957)

Szigetváron született 1895-ben. Édesapja, Dr. Raksányi Árpád a szigetvári kórház alapító főorvosa, édesanyja, Bohár Ilona a somodori tanító lánya volt. Elemi iskoláit Somodorban, a nagyapja iskolájában járta, majd a szigetvári állami polgári fiúiskolában járt egy évet. 1905-től 1911-ig a Csurgói Református Főgimnáziumban végezte a gimnázium II-VII. osztályát. A Budapesti Lónyai Református Gimnáziumban érettségizett. 1912 és 1915 között elvégezte a Képzőművészeti Főiskola első két évét és a harmadik félév felét. Ezt követően három és fél évig katona volt. Mint műszaki szakaszparancsnok, részt vett Doberdó, Volhínia, Erdély ütközeteiben. 1918 márciusa és májusa között szabadsága alatt vizsgát tett a főiskolán három év anyagából. Nyáron a pécsi katonai kiállításon szerepelt a fronton festett 32 képével. 1919 áprilisától a tanév végéig mint fizetés nélküli tanár működött a Csurgói Református Gimnáziumban. 1920 és 1925 között mint helyettes tanár Kaposváron, Csongrádon, Dombóváron és Budapesten tanított. 1922-ben Raksányi Lajos és Martyn Ferenc kiállítás volt Kaposváron. 1923 nyarán részt vett Pécsen, a Csók István Művésztelepen rendezett tanfolyamon. 1925-ben egykori rajztanárának, Szántó Jánosnak a nyugdíjazása után kinevezték állandó rajztanárnak a csurgói gimnáziumba. 1927-ben tanulmányutat tett Bécsbe és Münchenbe. 1928-ban házasságot kötött Fest Saroltával. 1929-ben született Magdolna, 1934-ben Olga leányuk. 1937 és 1941 között a pécsi tankerület iskoláiban a rajz középiskolai tanulmányi felügyelője volt. 1943 és 1967 között a Somogy Megyei Képzőművészek Szövetségének tagja. 1944 novemberében a front közeledtével a család Szombathelyre majd Németországba menekült. Bajorországban, Oberhachingban, az Inn és a Salzsach folyó között Oh báró tanyáján megrendelésre 24 portrét és 46 tájképet festett. 1946-ban tért haza. Több tárlaton megjelent a képeivel. 1957. augusztus 16-án vonult nyugdíjba, de óraadóként még hosszú ideig tanított. Mennyiségtant, rajzot, görög pótló rajzot, szépírást, művészettörténetet, magyart, honvédelmet, ábrázoló geometriát, egészségtant tanított. Ezekben az években lett termékeny, elismert alkotó. Megkapta a „Tegyünk többet Somogyért”, a „Művészeti Díjat”. Számos nagynevű művészt, Schmidt Bélát, Soltra Elemért indította el a pályáján. A rajztanárok sorát nevelte ki. 1986. november 3-án halt meg. Csurgón van eltemetve. Magdolna és Olga leánya a csurgói gimnáziumban érettségizett.

Aki többet szeretne megtudni róla, felsoroljuk a legfontosabb lelőhelyeket is: Csurgó és Környéke, 1994/12., Gulyásné Raksányi Olga: Raksányi Lajos tanár és Festőművész. Csurgó, 2011. Csurgói Könyvtár XXIII., Raksányi Lajos tanár és festőművész. In: Csurgó és környéke kalendáriuma 1986-1987. Csurgó, 1985, Raksányi Lajos (1895- 1986) Évkönyv, 1988, Raksányi centenáriumra készül Csurgó. Csurgó és Környéke, 1995/7., Száz esztendeje született Raksányi Lajos. Csurgó és Környéke, 1995/5. Raksányi Lajost ünnepelte Csurgó- születésének 100. évfordulóján. Csurgó és Környéke, 1995/6., Gulyásné Raksányi Olga – Nébli László: Válogatás Raksányi Lajos csurgói festményeiből. Csurgó, 2014, Belsősomogy, 1937. febr. 14., Ötven éve halt meg Raksányi Lajos festőmóvész. Csurgó és Környéke, 1991/11., Csurgó és térsége, Budapest, 1999, Évkönyv, 1926, Évkönyv, 1939

H. J.

Csurgó Járási Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat

a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Csurgó Járási Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat

családsegítő

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Somogy megye, 8840 Csurgó, Kossuth utca 1.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

Család-és gyermekjóléti szolgáltatás családsegítői tevékenységének ellátása a szociális munka módszereivel. Hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás, nevelési, életvezetési tanácsadás, komplex családgondozás.

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

§         Főiskola, szociális szakvégzettség.,

§         Magyar állampolgárság,

§         Büntetlen előélet.

§         B kategóriás jogosítvány.

Előnyt jelentő kompetenciák:

§         Empátia,

§         Alkalmazkodó és problémamegoldó képesség.

§         Önállóság.

§         Terhelhetóség.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

§         Képesítést, végzettséget igazoló okiratok másolata,

§         Szakmai önéletrajz.

§         Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,

§         Nyilatkozat arról, hogy a pályázatban foglalt személyes adatokat és a pályázati anyagot az elbírálásban résztvevők megismerhessék.

§         Nyilatkozat arról, hogy az 1997. évi XXXI. tv. 15. §. (8) bekezdésében található kizáró okok nem állnak fenn.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2016. június 10.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Buzásné Mester Bernadett nyújt, a 20-5305541 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

§         Postai úton, a pályázatnak a Csurgó Járási Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat címére történő megküldésével (8840 Csurgó, Kossuth utca 1. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 825/2016 , valamint a munkakör megnevezését: családsegítő.

vagy

§         Személyesen: Buzásné Mester Bernadett, Somogy megye, 8840 Csurgó, Kossuth utca 1. .

A pályázat elbírálásának módja, rendje:

A pályázatot elnyerő próbaidő kikötésével kerül alkalmazásra. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa.

A pályázat elbírálásának határideje: 2016. június 15.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

• Csurgó Város honlapja www.csurgo.hu - 2016. május 17.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. május 15.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

Hagyományteremtő szándékkal hozta létre első alkalommal 2015 májusában Ilia Csaba, a „Csurgói Óvárosi Napok” elnevezésű sport, kulturális és gasztronómiai programsorozatot. A tavalyi sikeres esemény ez évi ismétlésére május 14-15-én került sor.

Bár a reggel óta szakadó eső miatt a nemzetközi kerékpár túrát el kellett halasztani, ennek ellenére sorban érkeztek az érdeklődők. Ilia Csaba, a rendezvény házigazdájaként, baráti köréből, még a horvátországi Djurdjevacról, magyarul Szentgyörgyvárról is hívott vendégeket, kiknek kondérjában már kora délelőtt ott rotyogott a finom csülkös bableves. Azonban hamarosan a szép, rózsaszínű magyar malac is felkerült a nyársra, a kemencéhez pedig az ott sülő pecsenyék és „totyilángos” fenséges illata, valamint a jó melege csalogatta az érdeklődőket. A serpenyőkben pedig a hagyományos lekváros és kakaós palacsinták mellett szalonnás és káposztás palacsinták is szép számmal készültek.
Ebéd után, két órakor Németh Istvánné, Magdi csurgói amatőr festő képiből nyíló kiállítást Vargáné Hegedűs Magdolna ajánlotta a szépszámú művészetkedvelő, érdeklődő közönség figyelmébe. A csodálatos, finom rezgésű festmények és rajzok gazdag formavilága és színessége teljesen betöltötte a Fehérló vendéglő nagytermét.

Ezt követően az Iharosi Szent László Lovagrend Horváth Győző nagymester irányításával korhű ruházatban színes technikai elemekkel bővített, élvezetes középkori harcművészeti bemutatóval szórakoztatta a jelenlévőket.
A délután folyamán még a hirtelen lezúduló, heves zápor ellenére is folyamatos érkeztek az érdeklődők.

Négy órakor „Pillanatok Csurgó történelméből” című képkiállítás megnyitására került sor. Vargáné Hegedűs Magdolna saját gyűjtésű fotó és képanyagával mutatta be főként Csurgó óvárosának múltját, és az új város kialakulásának folyamatait. Ezt követően az újonnan átadott Óvárosi Turisztikai Központhoz sétált át a szép számú érdeklődő serege, ahol további információkat kaphattak a Máriás forrás legendájáról, a korabeli Festetics major életéről, majd megtekinthették az új történelmi emlékhely és zarándok központ létesítményeit is.

Az est folyamán a HBL rockzenekar és a No Load rock együttes a vendéglő pincéjében szórakoztatta a szép számban összegyűlt, többnyire fiatalokból álló társaságot.
Vasárnap 11 órakor az óvárosi Szentlélek templom búcsúi szentmiséje zárta a II. Csurgói Óvárosi Napok rendezvényeinek sorát.

Ilia Csaba - Vargáné Hegedűs Magdolna

Maczkó Gyula esperes-plébános úr halálának első évfordulójára emlékezve 2016. május 13-án pénteken este 6 órakor szentmisét tartottak a Jézus Szíve templomban. Áldozatos munkássága végigkísérte életét. Segítő, építő munkájának hatása az egyháziés civil társadalmi kapcsolatokban egyaránt jelentős volt. Maczkó Gyula csurgói esperes, plébános atya életének 62., áldozópapságának 39. évében 2015. május 12-én hunyt el.

SZB

Maczkó Gyula esperes-plébános úrra emlékezve a Jézus Szíve templomban, 2016. május 13-án pénteken este 6 órakor szentmisét tartanak, halálának első évfordulójára emlékezve.

 Igazi turisztikai vonzerőt jelenthet Csurgó számára a csütörtökön átadott történelmi park. A 600 millió forintos fejlesztés során fa várat építettek, valamint vendéglátó-és szálláshelyeket is kialakítottak. Az idegenforgalmi beruházás munkahelyeket is teremt, valamint hozzájárul a város megtartóerejének növeléséhez is - hangzott el az ünnepélyes átadón.

8 hónap alatt teljesen megújult Csurgó történelmi óvárosa. A Szentlélek-templom környékén lépcsők és járdák is épültek valamint a jövőben utcabútorok teszik hangulatosabbá a környékét. Az átadón Szászfalvi László a térség országgyűlési képviselője a felújítás jelentőségét hangsúlyozta.

Szászfalvi László, országgyűlési képviselő:
- Csurgó óvárosának a közepén vagyunk, egy árpád-kori templom mellett vagyunk és azt gondolom, hogy egy ilyen 1000 éves örökségnek a középpontjában lehet a jövő 1000évről is álmodni.

A fejlesztés során az egykori TSZ épülétéből egy 21 ágyas szálláshelyet alakítottak ki valamint konferencia- és kiállítóteret építettek. Az új létesítményt pedig élettel is megtöltenék, így a kézműves foglalkozások és régi mesterségek bemutatására is lehetőség lesz. Füstös János, a település polgármestere a turizmus fellendülését reméli a beruházástól.

Füstös János, polgármester, Csurgó:
- Összesen 535 millió forintos támogatást kaptunk az Európai Uniótól és a saját forrással együtt közel 600 millió forintos fejlesztést tudtunk megvalósítani, de tulajdonképpen egy történelmi park jött létre, 10 állomáshelyből álló történelmi park a Honfoglalástól az ország 3részre szakadásáig.

A beruházás nem csupán egy turisztikai attrakció, hanem munkahelyeket is teremt a településen. Ráadásul egy ilyen turisztikai lbefektetőket, vállalkozókat is a településre vonzhat - mondta a polgármester. L. Simon László, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, pedig azt hangsúlyozta: nemcsak az ide érkező vendégeket, hanem a helyieket is kiszolgálja a történelmi park.

L.Simon László, felelős államtitkár, Miniszterelnökség:
- Egy nagyon klassz kis tematikus parkkal, egy favárral bővült ez az egész rész, tehát turisztikai szempontból és a helyi gyerekek játszási, foglalkozási lehetősége szempontjából is egy értékes ingatlannal bővült Csurgó város közössége.

A csurgói városvezetés abban bízik, hogy a beruházásnak köszönhetően egész évben érkeznek majd vendégek a településre. Ehhez természetesen a színes programokat is biztosítanak majd.

Forrás: http://www.somogytv.hu/cikkek/114526/