2017. szeptember 25-én Varga Terézia és Papp Viola gyógytornászok látogattak el hozzánk Hévízről, hogy a gerincvédelemmel és gyógytornával kapcsolatos tudásukat osszák meg az érdeklődőkkel. A családias légkörben tartott előadás minden korosztálynak szólt. Nemcsak a gerincbántalmakban szenvedők kaptak jó tanácsokat, hanem a gerincproblémák kialakulásának megelőzéséről is hasznos információkat hallhattak a látogatók.

Az előadók a fő hangsúlyt a mindennapi élet során elvégezhető egyszerű gyakorlatokra és magatartásformákra helyezték. Lehetőség nyílt a különféle mozdulatok kipróbálására is, így elméleti és gyakorlati tudás birtokába is jutottak a résztvevők. Nagyon sok kérdés hangzott el, melyeket a késői időpont ellenére rendre megválaszoltak a gyógytornászok.

Az előadás sikerét jelzi, hogy a Varga Terézia és Papp Viola által közösen publikált könyvből is bőven vásároltak. A vendégeket az előadás után forró teával és pogácsával kínáltuk, az este személyes tanácsadással és kellemes beszélgetéssel zárult.

Dezsőné Vágó Réka
Fotók: Bodzerné Molnár Kata

Eger város volt pedagógusa Kaslik Józsefné ösztöndíjat alapított a 2004-ben tragikusan elhunyt lányai emlékére. A Kaslik Gabi ösztöndíj átadására Egerben, míg a Kaslik Edit ösztöndíj átadására Csurgó városában kerül sor minden év szeptemberében.

Az ösztöndíj célja, hogy segítse egy-egy olyan fiatal célbajutását, aki általános és középiskolai tanulmányi eredményei alapján bizonyítottan tehetséges. A művészet vagy valamely tudományág területén felmutatta tehetségét vagy valamely sportágban bizonyította szorgalmát, kitartását; illetve valamilyen szaktárgy területén tanulmányi versenyt nyert.

Idén 12. alkalommal került átadásra a Kaslik Edit ösztöndíj Csurgón az Őszi fesztivál keretében.

Az alapító Kaslik Józsefné által létrehozott Kaslik Alapítvány a Tehetséges Gyermekekért Kuratóriuma döntése értelmében Kaslik Edit ösztöndíjban részesült Horváth Aurél.

Csurgó Város Képviselő-testülete a felsőfokú tanulmányaikat végző csurgói hallgatók számára megalapította a „Festetics Ösztöndíjat” a nagy iskolai mecénás, gróf Festetics György emlékére, a főiskolai és egyetemi tanulmányaikat folytató, tehetséges, kiemelkedő előmenetelű hallgatók munkájának elismerése céljából.

A Festetics-ösztöndíj nyertesei voltak: Dobri Laura, aki a Kaposvári Egyetem tanítói szakának hallgatója és Cservég Viola, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szabad bölcsészet szakának hallgatója.

Gratulálunk az ösztöndíjaasoknak és további sok sikert kívánunk életükhöz és további tanulmányaikhoz!

Átadták Csurgó megújult közvilágítását. A mintegy 150 millió forintos beruházás során új, energiatakarékos és modern ledes világítással bővült Csurgó közvilágítása. A szeptember 21-én 20 órakor kezdődött eseményen bemutatták a víztorony különleges díszvilágítását is, mely a későbbiek során különleges alkalmakkor, rendezvényeken, valamint nemzeti ünnepeken is látható lesz.

Magyar Erik András az ENERIN Sümeg Energetikai Kft. ügyvezetője a projekt műszakitartalmával kapcsolatos részleteket ismertette:

Csurgón 1017 db világítótest üzemelt összesen, melyből a projekt keretében 940 db elavult lámpatest korszerűsítésére került sor. A cserén felül további 54 db világítótest felszerelése valósult meg a közvilágítással el nem látott területeknél. A korszerűsítés összességében 53%-os villamosenergia megtakarítást eredményezett a városnak egy olyan banki konstrukció keretében, amiben a beruházás a megtakarításból finanszírozódik. Tehát az önkormányzatnak közvetlen hozzájárulásába ez így most nem került. A futamidő alatt a megtakarításból kerülnek kifizetésre a beruházás költségei.

A felszerelt közvilágítási aktív elemek Hofeka gyártmányú, kiemelten hosszú élettartamú, magas fényhasznosítású és alacsony fogyasztású led forrással szerelt világítóberendezések, az adott geometriának megfelelő fényárammal és lencsézéssel. A közvilágítási lámpatestek cseréjén túl, ledes megvilágítást kapott a Csokonai Közösségi Ház, a Csokonai szobor, a Városháza épülete, a Korona Szálló, és a virág utcai játszótér is. Ezen felül megvalósult a Csokonai utcai Református templom fényvetőinek cseréje, a II. János Pál pápa szobor és a templom díszvilágításának felújítása is. Több utcában bővítettük a közvilágítási hálózatot. Név szerint az Arany János, Bartók Béla, Erkel Ferenc, Noszlopy, Sárgáti utcákban és a Városháza közben, melyekben összesen mintegy 1700 méter nyomvonal hosszban került kiépítésre a kisfeszültségű közvilágítás hálózat, javarészt földkábeles kivitelben. Az energiahatékony közvilágítás megvalósítása mellett a városban csökkent a fényszennyezés. Több munkasíkon, konfliktusterületen nőtt a közepes megvilágítási szint, így a fejlesztéstől a lakosság vizuális komfortérzetének javulását is várjuk. A projekt műszaki megvalósítását egy helyi vállalkozó cég, a Vilkor Kft. végezte.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő beszédében kiemelte:

Egy városnak a legfontosabb az, hogy meglegyen minden infrastruktúrája ahhoz, hogy a város polgárait olyan szolgáltatásokkal tudja ellátni, amelyeket a XXI. század elején már elvárnak tőle. Azt gondolom, hogy 1990-ben, amikor az önkormányzatiság elkezdte a munkálkodását, működését Magyarországon és itt Csurgón is, egy nagyon fontos célt tűztünk magunk el. Azt, hogy szeretnénk Csurgónak az infrastruktúráját a lehető leggyorsabban megújítani, felfejleszteni és olyan szolgáltatásokat biztosítani az itt élő polgárok és családok számára, amellyel méltán mondhatjuk azt, hogy az itt élők nem másod osztályú, vagy harmad osztályú magyar állampolgárok, vagy európai polgárok. Az elmúlt 27 esztendő alatt számos fejlesztés, beruházás valósult meg és immár második alkalommal újítjuk meg a város közvilágítását. Hiszen talán a régebb óta fiatalok emlékeznek még arra, hogy volt egy német szénsegély program annak idején és ennek a finanszírozásában volt megvalósítva az első közvilágítási rekonstrukciónk. Az már elég régen volt és azt gondolom, hogy nagyszerű dolog, hogy most 2017-ben eljutottunk odáig, hogy egy 150 millió forintos beruházást követően, ezen a mai napon átadhatjuk Csurgó közvilágítási rekonstrukcióját. Azt hiszem, hogy az elmúlt éveknek a sok fejlesztése és most a közvilágítási rekonstrukciónak az átadása, majd az élményfürdő tovább fejlesztése, tovább építése, a Berzence-Csurgó-Iharos közútfelújítás mostani őszi megkezdése mind-mind azt mutatják, hogy talán-talán eljutunk addig a pontig, amelyről álmodtunk annak idején 27, 28, 29 esztendővel ezelőtt, hogy Csurgó egy európai kisváros legyen, hogy minden olyan infrastrukturális feltételt tudjunk biztosítani az itt élő polgárok, az itt élő családok, az itt élő fiatalok és idősek számára, hogy érezzék jól magukat ezen a helyen. Érezzék jól magukat ebben a kis városban és úgy neveljék gyermekeiket és unokáikat, hogy ők is szeressék ezt a várost és építsék ezt a várost materiális, lelki, szellemi és kulturális értelemben egyaránt.

Füstös János Csurgó város polgármestere elmondta:

Egy újabb fejlesztést valósítottunk meg, hogyha röviden szeretnék fogalmazni azt mondanám, hogy egy újabb pipa, mely nagyon-nagyon komoly dolog Csurgó város életében. 1890-ben nem itt Csurgón, hanem Zákányban a Dráva híd építésénél találkozunk először a villamos energia nevével, majd utalások vannak arra, hogy Csurgón 1906-tól van villamosenergia, 1911-től pedig biztosan. Ezt követően pedig az 1940-es években volt egy nagyon komoly jellegű fejlesztés, az 1970-es években, az 1990-es, 2000 években és most pedig 2017-ben egy újabb konstrukciót valósítunk meg. A ledes technikára tértünk át. Ahogy hallottuk nem csak kevesebb az energetikai szennyezés és több mint 50%-os a megtakarítás, hanem azt gondolom, aki ilyenkor este jár az utcákon, láthatja, hogy valóban ugyanolyan, vagy talán szebb fények vannak mint eddig. A beruházást megelőzően képviselőtársaimmal körbejártunk néhány települést, ahol már megvalósult ilyen beruházás, hogy lássuk mégis mire vállalkozunk, hiszen eltérő híreket hallottunk más és más városokban, s azt szerettük volna, hogy itt Csurgón egy jó színvonalú és minden igényt kielégítő technikát tudjunk megvalósítani. Azt gondolom, hogy ez sikerült. Nem csak a ledes technikára tértünk át, ahogy hallottuk, hanem 7 utcában is megvalósítottuk a fejlesztést. 7 olyan utcában, olyan utcaszakaszon, ahol eddig nem volt közvilágítás. Köszönhetően a város egyedi elrendezésének és a kelet-nyugat irányú fejlesztés is megkövetelte azt, hogy ezekben az utcákban, a kertvárosi utcaszakaszokban is kiépítsük a közvilágítást. A beruházás nem Európai Uniós pályázatból valósítottuk meg, hanem egy pénzügyi konstrukció keretein belül, ami egy 156 hónapos kifutási idővel fog megvalósulni és teljesülni.

SZB

Hetedik alkalommal hirdette meg a TeSzedd önkéntesen a tiszta Magyarországért akciót a Földművelésügyi Minisztérium. Az önkéntes hulladékgyűjtő mozgalomban évről-évre egyre többen vesznek részt, melyhez idén a Somgy Megyei Kormányhivatal is csatlakozott.

Kormánymegbízott úr felhívására a kormányhivatal, illetve a járási hivatalok állami tisztviselői is részt vehettek ebben az akcióban. Nagyon fontos és hangsúlyozandó, hogy ez egy önkéntes feladat volt, melybe a Csurgói Járási Hivatal állami tisztviselőinek egy kollektívája is csatlakozott 12 fővel. Az akció megtartására szeptember 15-17 között volt lehetőség. Kollégáim 15-én, péntek délután álltak neki ezt a feladatot megvalósítani Csurgó város területén. A Sótonyi László Sportcsarnok környékén, a Lidl parkolóban, a Széchenyi téren, a Baksay utcai játszótéren, az Autóbuszállomás környékén, valamint a II. János Pál téren a templomkert környékén szedték össze a hulladékokat. Az akció keretében veszélyes hulladékot nem szedhettek, így a különböző eldobált, parkokban található szennyező anyagokat, PET palackokat, nejlonzacskókat szedték össze. Végeredményül több zsák szemét gyűlt össze. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel az akcióval nem csak a közvetlen környezetünk épségének megőrzése a cél, hanem, hogy példát lehessen mutatni arra, hogy a szemetelés milyen káros hatással van, továbbá, hogy ezeket a szemeteket akár önkéntes elhatározásból is össze lehet szedni - összegezte Maronics Gábor a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatalának hivatalvezetője.

SZB

(AAA LEADER, Đurđevac, Horvátország, 2017. szeptember 14-15.)

A horvátországi Đurđevac festői történelmi városában épült Picok Hotel adott otthont a Lag Podravina és az Alps Adriatic Alliance által „Hagyomány és kulturális örökség a rurális térségekben” címmel rendezett nemzetközi konferenciának. Đurđevac Kaproncától 25 km-re délkeletre, a Bilogora-hegység északi lejtői és a Dráva által közrefogott Dráva-menti síkságon, a főút mellett fekszik. A város híres a helyi picok (kakas) legendájáról, mely az itt található török által ostromolt, jelenleg gyönyörűen felújított várhoz köthető. A konferenciát rendező LAG Podravina 2012-es megalakulása óta azon dolgozik, hogy helyi fejlesztési stratégiát fejlesszen ki az állami-, a civil- és a privát szektor bevonásával, mindezt a LEADER irányelvek betartásával.

A rendezvény célja most is az volt, hogy a szakmai közönség megvitassa a vidéki turizmussal kapcsolatos fejlesztési terveket, javaslatokat, valamint tovább építsék a LAG Podravina és környező térségek közötti kapcsolatokat a jövőre vonatkozóan. Élve a lehetőséggel Csurgó városa is képviseltette magát, mint a lehetséges partnerek egyike, több magyarországi megyével együtt. További résztvevők érkeztek Ausztriából és Szlovéniából is, mint az Alps Adriatic Alliance tagjai.

A konferencián elhangzott előadások alapvetően három témakör köré épültek: Podravina és a szomszédos területek történelmi múltja, illetve azok befolyása a kulturális szokásokra. Másodsorban a helyi kulturális értékek és a hagyományőrzés került előtérbe. Végül, de nem utolsó sorban ezen értékek helyes és hiteles felhasználása, a vidéki települések turisztikai szempontból való fejlesztése volt a középpontban. Külön előadást tartott az Alps Adriatic Alliance nemzetközi szervezet főtitkára, Thomas Pseiner is, ki jelenlétével is tovább emelte a rendezvény szakmaiságát.

Az első napon különféle előadásokat hallgathattunk meg. Történelmi témában Nikola Cik történésztől, a különféle marketingfogásokról Dr. Marija Cerjaktól, a Zágrábi Egyetem professzorasszonyától hallhattunk érdekes és hasznos tanácsokat. A népművészetről és hagyományőrzésről szóló előadásában Vesna Peršić Kovač néprajzkutató a különböző országok kultúráinak egymásra gyakorolt hatását mutatta be, Magyarországot is beleértve.

Délután a lehetőségünk volt megtekinteni a Đurđevac melletti etno falut, mely három tevével büszkélkedhet, majd a Đurđevečki Peski (horvát Szahara) botanikai rezervátum meglátogatására is sor került. A vacsora elköltése a 15. századi Öreg várban történt, melynek emeletén Ivan Lacković Croata naiv festőművész és műgyűjtő képtára tekinthető meg. Említésre került, hogy a galéria rövid időre az utazó Picasso kiállításnak fog otthont adni. A vacsora során a résztvevők megkóstolhatták a Đurđevac-i nőegylet által bemutatott és ott helyben hagyományosan elkészített diós pogácsát (Pogaca z Oreji).

A második és egyben utolsó napon az esős idő ellenére vidám hangulatban telt a festői Sveta Ana falu megtekintése, hol a helyi vízi malomban kukorica őrlésére majd később két féle sütemény közös elkészítésére is sor került.

A szakmai előadásokat kiegészítő kulturális programok során hatékonyan kerültek bemutatásra a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásának különféle módozatai, úgy, hogy abban a helyi lakosság is megtalálja a számítását s elősegítse a turisztika fejlődését.

Dezsőné Vágó Réka
Fotók: Tüske Anita

Magyarországot körülölelő zarándoklat indult 2017. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Esztergomból keleti illetve nyugati irányba is.

A vállalkozó szelleműek naponta átlagosan 25 kilométert megtéve haladnak településtől településig zászlóátadással, és szüntelen imádkozással, védő korlátot húzva ezzel az országhatár mentén. A szervező, Kissné Rózsa Mária elmondása szerint a hosszú úton számtalan csodával, és megannyi újonnan csatlakozó társsal találkoztak a résztvevők, barátságra, új élményekre és egy örökre szóló emlékre szert téve ezzel. A zarándoklat célja, hogy minél többen csatlakozzanak, felülemelkedve a depresszión, és a legfontosabb, hogy térjenek vissza a keresztény gyökerekhez. Hitük szerint csak úgy lehet boldog jövője az emberiségnek, ha vissza talál Istenhez. Ennek elősegítéséhez minden célállomáson misével és imaórával kezdeményeznek beszélgetést az ott élőkkel, akik erőre kapva, és pozitív szemlélettel térhetnek haza.

Szeptember 12-én, a Jerikó zarándoklat csurgói állomására érve sem történt ez másképp, ahol már szeretettel várta őket Dr. Horváth József Csurgó Város képviselő-testületének testületi tagja, hívők és barátok körében. A zarándokokhoz a Kolping Nagyváthy János Középiskola diákjai is csatlakoztak, akik a Szentlélek templomban együtt énekeltek, imádkoztak, melyet követően közösen sétáltak fel a Jézus Szíve templomhoz, ahol Füstös János polgármester köszöntötte a Jerikó zarándokokat. Az érdeklődők ezt követően közös szentmisén vehettek részt.

Vendégeinket másnap reggel Szabó Sándor alpolgármester búcsúztatta, melyet követően a zarándokok a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium diákjaival indultak tovább Berzencére.

  SZB

Ó és Újvárosi óvodások 1931.

Kisvárosunk Csurgó már múltban is méltán volt híres nagynevű pedagógiai és képző intézményeiről: tanítóképzőjéről, református főgymnásiumáról, Csokonai tanárságáról, majd Nagyváthyról és a róla elnevezett sokféle képzést adó iskoláról.

Ugyanilyen híres lehet azonban a városunkban 125 éve folyamatosan működő régiesen kisdedóvó, mai nevén óvodák történelem és története is.

1892, szeptember 15-én aprócska kislányok és kisfiúk első lépései kezdték meg az utat, a mai Petőfi, akkor György téri téri Újvárosi, a mai nevén Mókuskert óvodában, melyekkel elindították Csurgó óvodáztatásának máig tartó történelmét.

Újvárosi óvodások 1942.

A 125 évvel ezelőtti Újvárosi óvodát 1895-ben aztán már követte az Óvárosi óvoda, a mai Mesevár óvoda elődje, melynek építését – a cél szentesíti az eszközt – az óvárosi kocsma bérleti díjából kívánták fedezni.

Első csoport 1960.

Majd pontosan 57 évvel ezelőtt, 1960. szeptember 15-én Csurgó-Alsokban is elindult a mai Hétszínvirág óvoda elődjének élete.

1974-től a Napsugár Ipari Szövetkezet, az egykori K.T.SZ. Napsugár óvodája is megkezdte működését, mely 30 évnyi működés után, a gyermeklétszámok csökkenése miatt 2004-ben szűnt meg.

Napsugár óvodások

Az óvodákba a kezdetektől Csurgó, szinte minden társadalmi rétegéből írattak be gyermekeket, felismerve, hogy az iskolás kor előtt mily nagy fejlesztő szerepe van a közösségnek, a szervezett foglalkoztatásra épülő óvodai életnek.

Bár a több, mint 100 évvel ezelőtti időkben kiélezettebbek és elkülönülőbbek voltak a társadalmi viszonyok, az óvodában együtt játszott a gazdag bankár bőrcipős és a kisparaszt mezítlábas gyermeke is. A gyakran 30 fölötti létszámú csoportokban 1 óvónő és 1 dajka látta el a gyermekeket.

Ma már elképzelhetetlenek azok a körülmények, melyek között akkor nevelődtek az apróságok. Étkezés nem volt, a komfortot az udvari W.C., a lavór a kézmosáshoz, és a kályha a csoport közepén biztosította. Az idősebbek elmondásai szerint azonban az idő és az emlékek kedvessége a legnehezebb körülményeket is megszépítette.

A 125 éve Csurgón folyamatosan működő óvodai világ a napjainkig sokféle változást, fejlődést élt meg. Családok generációi töltötték és töltik az óvodák meghitt, melegséget adó falai között a gyermekéveiket, a különböző korszakok egyre változó, javuló feltételei mellett.

A gyermekkor megszépítő messzeségével mindennapi, egyszerű, és országosan ismert, híres emberek is örömmel emlékeznek vissza a csurgói óvodákban megélt élményeikre, gyermekéveikre.

Úgymint:

Balogh Beatrix (1974) Marcali, Olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes, világbajnoki 5. helyezett, Európa-bajnoki aranyérmes, magyar gólkirálynő, kézilabdázó nyilatkozata:

„Szüleim elmondása szerint 1979-től jártam óvodába. Nem egyedül mentem, a húgom Piroska is velem együtt kezdett. A csoportunkba jártak az unokatestvéreim is, így aztán nem volt nehéz a beilleszkedés, hamar jól éreztük magunkat. Az is eszembe jutott, hogy mivel nem szeretem a mákos tésztát, én mindig kaptam valami mást, lekvárt, diót... Óvó néninkre – Virág Gyöngyire - aki velünk együtt volt „pályakezdő” – mindig szeretettel gondolok, főként, hogy jelenleg nővérem gyermekeinek is Ő az óvó nénije, szinte unokáinak tekinti őket.”

Prof. Dr. Bódis József (1953) Pécs, A Pécsi Tudományegyetem rektora

„Nagyon köszönöm a megkeresést. A leírt adatok helyesek, valóban ebbe az óvodába jártam, s az emlékeim nagyon kellemesek. Nagyon kedvesek voltak a Dadusok és az Óvó nénik is, az életünk nagyon színes volt érdekes foglalkozásokkal és játékokkal. Mindössze egy problémám volt, amely az étkezéssel függött össze. Abban az időben nagyon válogatós voltam, különösen nem szerettem a főzelékeket. A Dadus komoly erőfeszítésébe került, hogy egyáltalán megkóstoljam, de ez sem hozta meg a várt sikert. Ma már persze a kelkáposztán kívül mindent nagy kedvvel eszem, s az egész csak óvodás emlék maradt.”

Bolla Jánosné, Faggyas Magdolna (1937) Csurgó, Nyugdíjas hivatali dolgozó

„Arra is emlékszem, amikor először mentem óvodába. Édesanyám elmondta, hogy óvodába fogok járni, sok gyerek van ott, és sokat játszhatok Rózsi barátnőmmel együtt mentünk. Én nem sírtam. Az óvodába délig voltunk, mindig kellett vinni uzsonnát a kis táskánkba. Az ovis éveim alatt sok szép verset tanultam, még szerepeltem is.

Egyik alkalommal nagyon sírtam, mert nem jutott nekem homokozó játék, de az óvó néni szép új játékot vett elő, és én ennek nagyon örültem. Előfordult, hogy az óvodába lévő lakásában még süteménnyel is megkínált.”

Czencz Ágnes (1938) Hévíz, „Pro Cultura Hévíz”, „Kiváló óvónő” és „Brunszvik Teréz –díj”-jas, valamint egyéb elismerésekkel kitüntetett nyugdíjas óvodapedagógus.

„Édesanyám mesélte, hogy a csöppségek iránti érdeklődésem már kisgyermekként erősen megvolt bennem. Így első indokként már nyolcadikos koromban tudtam, hogy óvónő leszek. Volt egy a család által felkarolt öreg óvó néni, aki ugyancsak erősen befolyásolt a pályaválasztásomban.

A harmadik indok pedig az volt, hogy Csurgón élvezhettem óvodás koromban Magyarország első „Kiváló óvónőjének” a szeretetét. Most is magam előtt látom hajdani ovimat, a nagy teremmel, benne a lezárt játékokat magába foglaló szekrénnyel, az óvónő hegedűjével, az udvari illemhellyel és az előtérben lévő fonott ülőgarnitúrával.”

Fülöp Csaba (1963) Nagykanizsa, Katolikus lelkipásztor

„Tisztelettel és szeretettel emlékszem Papné Marika, Batáné Marika és Nagyné Ica óvó nénikre. A játékos nevelésen keresztül tanítottak, neveltek minket a kreativitásra, a fegyelmezettségre, a kultúrált viselkedésre, a tisztaságra. Azért emlékszem rá szívesen, mert mindhárman meséltek nekünk, ami a képzeletvilág gazdagítására, a jó és a rossz különbségtételére, az ebből leszűrt tanulságra nevelt. Mindezen neveléssel, tanítással is fegyelmezettebb, állóképességben, tűrőképességben stabilabbá válhattam. Ezért köszönet és hála!”

Klung Bálint (1921-2017) Csurgó, Nyugdíjas villanyszerelő mester

„Leginkább az egyik kissé kellemetlenre sikeredett csínytevésemre emlékszem. Puskás Jóska barátommal egyszer elszöktünk az óvodából, és elbújtunk a templom helyén volt egykori Sétakert bokrai közé. Herovits Aranka néni mérgesen keresett bennünket, majd nádpálcával jól elporolta a nadrágunkat.”

Dr. Szabó Imre (1934-1998), Egyetemi tanár, az Ipari Minisztérium volt államtitkára, majd az Energia Hivatal egykori igazgatója A riport ideje: 1995. június.

„Az 1930-as évek végén, már kisgyermekként megdöbbentettek a szegény sorsú gyermekek, akik sovány és kevés tízóraival érkeztek az óvodába. Sokszor kértem otthon tanárnő édesanyámat, hogy bőven csomagoljon nekem vajas-lekváros kenyeret. Máig szívesen emlékszem arra a jó érzésre, mikor társaimmal fülig maszatosan, az óvoda falának dőlve befaltuk a kenyereket.”

Vargáné Hegedűs Magdolna

Csurgó Város Képviselő-testülete 2017. szeptember 12-én 13:30 órakor a Városháza tanácskozó termében tartotta soron következő képviselő-testületi ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: