A Meller kastély napjainkban

A zsidó származású Meller Henrik (1865-1935) elsőként Gróf Festetics Tasziló vasvári uradalmának 12 ezer holdját bérelte. Itt főként gabonát termelt, de híres volt az állattenyészete is. Lovaira és juhaira Svájcba és Bécsbe is nagy volt a kereslet.

1908-ban Vasvárról költözött Csurgóra, a csurgói és szentai Festetics birtokok 4000 holdjának bérlőjeként, azonban már 1905-ben, Csurgóra költözése előtt 50 koronát küldött a leendő csurgói Kossuth szobor felállítására.

Csurgón 1908-ban, mint nagybirtokon gazdálkodó bérlő építtet magának kastélyt, a Jünker családtól vásárolt beltelken, akkori nevén a „Práter”-ban. A mai Baksay utca 9. szám alatti épülethez egykor nagyobb terület tartozott. A volt orvosi rendelő egész területe, és a Virág utca eleje is a kastély parkjának részét képezte.

A kastélyt az a Weis Oscar Jakab építész tervezete, aki 1912-ben a „Ébredés” Szabadkőműves Páholy székházát, valamint Magyar Nemzeti Bank fiók épületének egyes részeit is tervezte Szombathelyen.

A kastély stílusa eklektikus, főként szecessziós elemekkel díszítve. Az eklektika, ez a sokszor oda nem illő elemeket tartalmazó stílus sokféle elemből áll össze. Melyben a romantikus sarok- és oldaltorony, a szecessziós ajtórácsok és a pécsi szintén szecessziós, eozin mázas falcsempék és járólapok is megjelennek. Az épület homlokzata is vegyes képet mutat, a sokféle nagyságú és formájú ablakokkal, valamint a kissé bohókás, meseszerű képet mutató tetővonal törésekkel és kiszögellésekkel. Belső kialakításában és egykor volt bútorzatában az artdeco elemek is megjelentek.

A Meller kastély egykor, a családdal

Korabeli leírások és visszaemlékezések alapján a kastély rendkívül jó ízléssel, elegáns és értékes tárgyakkal volt berendezve. Később, az 1944-es zsidó vagyonok összeírása külön megemlíti özv. Meller Henrikné csurgói, és Dr. Meller János barcsi otthonának elkobzott értékes festményeit, képeit és egyéb javait.

A család kényelmét nagy számú személyzet szolgálta. Visszaemlékezéseikben jó, és barátságos gazdaként írták le a Meller családot. Segítették alkalmazottaikat még a gyermekeik taníttatásában is.

Meller Henrik csurgói gazdálkodását a korszerűsítés a modernizáció jellemezte. A környékben elsőként vásárolt traktorokat, cséplőgépet és gőzekét. A később már fiával, Dr. Meller Jánossal együtt működtetett bérgazdaságát ispánok, kasznárok, intézők és számtartók is felügyelték. Állatállománya messze földön híres volt. 1918-ban Armand nevű 8 éves, tenyészigazolvánnyal rendelkező pej lova a járás legjobb 6 ménje között szerepelt. 1925-ben már a megye legtöbb adót fizetők névjegyzékében is megtalálhatjuk, évi 43000480 korona adó befizetéssel. Az 1930-as években hússertés tenyészetével az ország 12 legjobb, díjazott nagygazdasága közé is bekerült.

A kastély építtető Meller Henrik 1935. november 9-én, 71 éves korában hunyt el. Életére ma már csak egy törött márványlap emlékezetet a zsidó temetőben.

Meller Henrik halála utána család kilépett a nagybirtoki bérletből, mely aztán újra az Országos Földhitel Intézet kezelésébe került át.

Özvegye, Meller Henrikné Birnbaumm Johanna 1936 novemberében zsidó vallása ellenére az újonnan épült evangélikus templomnak egy 150 pengő értékű oltári szőnyeget ajándékozott.

Gőzeke az 1920-as évekből

Fia, a jogot végzett Dr. Meller János nősülése után Barcsra került, ahol szintén gazdálkodott. Feleségétől, az aradi származású Lengyel Verától két kisfia született. A zsidó deportálásokkal feleségét és gyermekeit is kivégezték, ahogy a Csurgón maradt családtagokat is. Testvérét Meller Magdát és édesanyját, özv. Meller Henriknét (71 évesen) 1944-ben Auswitzban gázkamrában érte a végzete. Barcsi mintabirtokait elkobozták, melyeken később megalakult a Losonczi Pál vezette Vörös Csillag Termelőszövetkezet.

Őt munkaszolgálatra a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan a szerencsésen hazatért, majd Budapestre költözött. A Meller család egykori otthona a város fennhatósága alá került át.

A jelenleg is Csurgó tulajdonát képező épület az elmúlt évtizedek alatt már átmenetileg számtalan intézménynek helyet adott. Működtek itt különböző iskolák és hivatalok is. A Meller család neve azonban máig tartóan is összefonódott és őrződik a kastély elnevezésében.

Vargáné Hegedűs Magdolna