Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot,
hogy jogszabály-módosításnak köszönhetően fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül fúrt vagy a nem azok szerint üzemelő kutak Magyarország területén. A változtatás célja, hogy az eddig illegálisan működő vízkiviteli művek törvényes keretek között, ellenőrzötten üzemelhessenek.
A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél.

A jegyzőtől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázisvédelmi területet.
A kérelemhez csatolni szükséges:

• a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt,
•  a tulajdonjog igazolására szolgáló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés vagy tulajdonosi hozzájárulás),
•  helyszínrajzot, műszaki leírást,
•  a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó nyilatkozatot.

Az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj összege: 3000 Ft

A fentiektől eltérő esetben a fővárosi vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet, amelyhez csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációit is.
Amennyiben a kút megkapja a fennmaradási engedélyt és 2016. június 4-e előtt fúrták, a tulajdonosát nem bírságolják meg. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.

A Katasztrófavédelem tájékoztatást adott ki a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, mely (itt) érhető el.

Az alábbiakban közlöm a vízi létesítmények legalizálása kapcsán a Csurgói Járási Hivatal által összeállított tájékoztatás kivonatát:

I. A vízügyi hatósági hatáskör (Katasztrófavédelem)

1. Tervezési költség
A fennmaradási engedély iránti kérelemre vonatkozó szabályokról a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) rendelkezik. A kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció költsége piaci áron nagyságrendileg 300-800 000 Ft-ot tesz ki (öntözési berendezéshez tervezési díj: 400-500 000 Ft; kútterv: 200-250 000 Ft, talajtani szakvélemény: 100-300 000 Ft).

2. Igazgatási szolgáltatási díj
A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet sávosan, az igénybevett vízmennyiség függvényében állapítja meg. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 20-350 000 Ft-ig terjed, melyhez a talajtani terv és az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok eljárási díjai is hozzáadódnak, így ezek együttesen kb. 100-480 000 Ft-ot tesznek ki.

3. Vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.

II. A jegyzői hatáskör és a lakosság által háztartási célokra használt kutak költségei

A lakosság által háztartási célokra használt kutak kategóriájába azok a magánszemélyek által, háztartási igények kielégítése céljából üzemeltetett, épülettel rendelkező ingatlanon található kutak tartoznak, melyek 500 m3/év vízigénybevétellel talajvizet, vagy parti szűrésű vizet használnak nem gazdasági célra.
E kutak engedélyezése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre, amennyiben az ingatlan nem érint víz bázisvédelmi védőterületet, ellenkező esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

1. Tervezési költség

Az engedélyezési eljárás tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklet rendelkezései az irányadóak.
A fennmaradási engedély iránti kérelem és a mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció elkészítése piaci áron nagyságrendileg 20 000-75 000 Ft-ot tesz ki (meglévő kút állapotfelvétele, paramétereinek dokumentálása).
Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi védőterületen helyezkedik el, akkor a kérelmet ki kell egészíteni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti egyedi vizsgálattal, melynek tervezési költsége kb. 20 000- 300 000 Ft mértékű.

2. Az eljárás illetéke, díja

A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a 29. § (1) bekezdésben meghatározott 3000 Ft. Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi területen helyezkedik el, ezért annak engedélyezése a területi vízügyi hatóság hatásköre, úgy a BM rendelet szerinti 5000 Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Az egyedi vizsgálati dokumentáció elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke pedig 100 000 Ft.

3. Vízgazdálkodási bírság

A bírság feltételei megegyeznek az I/3. pontban foglaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a lakosság által háztartási célokra használt kutak esetében természetes személyekről beszélhetünk, azaz a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot. Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

Kérem a Tisztelt Lakosságot a fent részletezett szabályok figyelembevételére!

Csurgó, 2016. november 3.

Tisztelettel:

Fábián Anita sk.
jegyző