Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Neszményi Zsolt kormánymegbízott, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Biró Norbert a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is jelen volt 2018. március 2-án Csurgón, a Csurgói Fiumei Emléknapon.

A dél-somogyi kis város már az elmúlt századokban is kapcsolatban állt a tengermelléki magyar város intézményeivel ‒ írta a Somogy Megyei Kormányhivatal. A Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azzal a céllal kereste meg a Csurgó városának vezetőit, hogy legyenek gesztor önkormányzat a céljaik megvalósításában. Miután Csurgó több szálon is kötődött a történelme során az adriai városhoz, örömmel tettek eleget ennek a felkérésnek.

A rendezvényen köszöntőt mondott a miniszterelnök-helyettes, mint az esemény fővédnöke, aki hangsúlyozta, hogy személyes kötődése is van Csurgó városához, hiszen családtagjai korábban ott végezték iskolai tanulmányaikat, valamint horvát kötődése is van, hiszen egyik nagyszülője Horvátországban született. Reméli, hogy a jövőben a horvát-magyar kapcsolat erősödni fog.

Semjén Zsolt az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló, Fiume-emléknapon tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: Horvátország és Magyarország államszövetsége Szent László király uralkodása idején kezdődött, az éppen 150 évvel ezelőtti, 1868-as horvát-magyar kiegyezés pedig a két országnak, azon belül Fiume gazdasági, kulturális fellendülésének fénykora is volt.

A magyarság a Kárpát-medencében boldog lenne, ha annak az autonómiának a töredéke megilletné, mint ami a kiegyezés után Horvátországot, horvát barátainkat megillette ‒ jegyezte meg a Fiume Barátai Egyesületnek és a csurgói önkormányzatnak a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázumban tartott eseményén.

Kitért rá: Horvátország Antall József miniszterelnöksége idején óriási segítséget kapott önvédelmi háborújához, abban pedig, hogy az ország csatlakozhatott az Európai Unióhoz, nagy szerepe van Orbán Viktornak, aki a magyar elnökséget kihasználva „keresztülpréselte” az ország felvételét a közösségbe.

Semjén Zsolt az emléknap keretében rendezett tudományos konferencián mondott beszédében utalt rá, hogy Fiume immár 100 éve nem tartozik Magyarországhoz. Felidézte, a város az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után öt országhoz tartozott: először egy rövid életű szabad államként működött, később Olaszország, a Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, majd Horvátország része lett. Fiumét 1910-ben még 6500 magyar lakta, számuk 1925-re 1100-ra, mára néhány százra csökkent ‒ tette hozzá. Szólt arról, hogy a belváros a monarchia hangulatát idézi és tele van magyar emlékekkel. Példaként a kormányzópalotát, a régi raktárépületeket, Baross Gábor „vasminszter” emléktábláját, a Budapest nevét viselő rakpartszakaszt, s egyebek mellett a magyar felirattal ellátott kikötői vasbakokat említette.

Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították: a horvát és a magyar nép mindig barátságot ápolt. Erre épülnek azok a határ menti együttműködések, amelyek célja kihasználni a közös múltban, kultúrában, természeti értékekben rejlő lehetőségeket.

Hozzáfűzte, mindkét ország kiemelten kezeli a Dráva menti területek fejlesztését, emellett fontosnak tartják a mindennapi kapcsolattartást a határ közelében működő intézmények, a horvát és magyar lakosság kapcsolattartását.

Neszményi Zsolt, Somogy megyei kormánymegbízott azt hangoztatta, hogy Magyarország, azon belül Somogy megye igyekszik mindent megtenni a Fiuméban élő magyarság megmaradásáért, Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere pedig felidézte, hogy a város gimnáziumába egykor fiumei diákok is jártak, köszönhetően a Budapest-Csurgó-Gyékényes-Rijeka vasútvonal átadásának is.

Inkei-Farkas Márton a Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azt mondta, a 2016-ban, Pécsett alakult szervezet szerint Fiume közös örökség, a magyar, a horvát és az olasz identitás része, megőrzését kiemelt feladatnak tekintik. Szeretnének Fiuméval kapcsolatos tudományos kutatások támogatni, továbbá elérni , hogy a városban magyar konzulátus működhessen, magyar ház nyílhasson.

Az ügyvezető az MTI-nek azt mondta: ma már kevesen tudják, hogy Fiume mennyire fontos volt Magyarországnak: azért, hogy „kijusson a tengerhez”, egykor három megyét engedett át cserébe Horvátországnak.

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2018-03-02_fiumei-emleknap-volt-csurgon