Vannak hivatások, amelyeket nem a rivaldafény, nem a hangos sikerek és nem a látványos taps jellemez. A szociális ágazatban dolgozók mindennapjai a csendes helytállásról szólnak. Arról a láthatatlan, mégis mindent megtartó erőről, amely ott kezdődik, ahol a magány, a betegség vagy az élet nehézségei elszigetelnének minket a világtól.

November 12-én, a szociális munka napján rájuk figyelünk. Azokra a csurgói szakemberekre, akik nap mint nap hordozzák mások terheit, és akiknek a jelenléte a legnagyobb biztonságot jelenti sok-sok helyi család és idős ember számára.

Mit jelent szociális munkásnak, gondozónak, segítőnek lenni itt, Csurgón?

Azt jelenti, hogy az ember a saját lelkéből ad egy darabot a másiknak. Meghallani a ki nem mondott szót, megérteni a fáradt sóhajt, és türelemmel fordulni az emberi esendőség felé. Ez a munka nem csupán feladatok elvégzéséből áll; ez a hivatás az emberi kapcsolatok művészete. Amikor Önök belépnek egy csurgói otthonba vagy intézménybe, nemcsak segítséget visznek, hanem a legfontosabb üzenetet is: „Nem vagy egyedül.”

Az Önök munkája a közösségünk igazi alapköve. Olyan értékeket képviselnek, mint az önzetlenség, az elfogadás és a mélységes tisztelet a másik ember iránt.

Ezen az ünnepnapon szeretnénk kifejezni legmélyebb hálánkat és elismerésünket. Köszönjük, hogy a nehéz napokon is kitartanak, és hogy a hivatásuk iránti hűségükkel szebbé és élhetőbbé teszik Csurgót. Kívánunk Önöknek lelki békét, töretlen energiát és jó egészséget – mindahhoz a csodához, amit nap mint nap véghezvisznek!

Mély tisztelettel és hálával köszönjük a munkájukat!