A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 5. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a felelősségi körébe tartozó személyszállítási közszolgáltatási tevékenységről szóló, 2016. évre vonatkozó összevont jelentést az önkormányzatnak 2016. május 31-ig a honlapján közzé kell tennie.

Ezen rendelkezés alapján Csurgó Város Önkormányzata az alábbi összevont jelentést teszi közzé:

Csurgó, 2017. május 17.

Csurgó Város Önkormányzata

Az újonnan megnyitásra kerülő Városi Uszoda gépész; medenceőr-úszómester; takarító; pénztáros-recepciós feladatkörök betöltésére munkatársakat keres.

A fényképes önéletrajzokat a polgarmester@csurgo.hu címre várjuk.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 93. évében elhunyt Dr. Szél Károly nyugalmazott főorvos, több cikluson keresztül Csurgó Város képviselője, Csurgó Város Pro Urbe díjasa és Csurgó Város Díszpolgára. Búcsúztatása 2017. május 17-én 17 órakor a csurgói Református templomban lesz.

Dr. Szél Károlytól Dr. Horváth József Hit és bizalom Dr. Szél Károly főorvos 90 éves című írásával búcsúzik Csurgó:

Hit és bizalom
Dr. Szél Károly főorvos 90 éves

"Dr. Szél Károly főorvos úr életének meghatározó hónapjait éli át. 60 éve orvos; ősszel, október 12-én a Budapesti Semmelweis Tudományegyetemen vehette át gyémántdiplomáját. Január 28-án 90. születésnapján Basakúti utcai otthonában köszöntötte Csurgó Város vezetése. Füstös János polgármester nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök úr gratuláló köszöntését. Kis idő múlva a család Csurgóra- kerülésének 50. évfordulóját ünnepelheti.

1964-ben belgyógyász szakorvosként került Dr. Szél Károly Csurgóra. Vele kezdődött meg a belgyógyászati szakrendelés. Ekkor a Somogy megyei rendelőintézet kihelyezett rendelője volt a csurgói. A megyei intézet vezetője kérte, segítsen a csurgói szakrendelést megszervezni. 1968-tól nőgyógyász- sebész-, üzem-, gyerekgyógyász-, iskola-, laboratóriumi orvos és egy második fogorvos állt munkába. A bővítéshez használt röntgeneket kaptak Kaposvárról. Ekkor lett intézetvezető főorvos.

Közben megszűnt a csurgói járás. Meghalt a nőgyógyász. Jöttek pályázók, de amikor látták, hogy Csurgó nem a várossá fejlődés irányába halad, nem adták be a pályázatukat. Megindult ugyan egy 17 munkahelyes rendelőintézet tervezése, de Nagyatádon kórház és rendelőintézet épült, a csurgói fejlesztés elmaradt. A szakorvosok elköltöztek, a főállású gyermek- körzeti- és fogorvosok a Nagyközségi Községi Tanács fennhatósága alá kerültek.

Az egészségügyi ellátás másik nagy vesztesége a Járási Tüdőgondozó Intézet megszűnése volt 1970-ben.

Dr. Szél Károly 1984-ben a csurgói szakrendelő vezető főorvosaként ment nyugdíjba. Amint elmondta, nyugdíjba vonulása sok vívódás utáni gyors elhatározás következménye volt. Nem bírta már a reá váró terhelést. Jól döntött: két év múlva infarktust kapott. Tíz évig még magánrendelést folytatott, de addig nem volt zár a kapujukon. Az életben ritkán fordul elő, hogy szívleállás esetén a közelben orvos van. Vele ez négyszer is megtörtént- a beteg tovább élt.

Betegei mindig ragaszkodtak hozzá. Szerénysége tiltja, hogy erről többet beszéljen, de felesége, Elvira asszony, aki asszisztense is volt- néha- néha besegít.

A gyógyítás alapja a bizalom. Mindig a kiváltó okokat kereste. A gyógyulásuk érdekében megbeszélték a betegség lényegét, a gyógyszeres kezelést, az esetleges műtétet. Ha lehetett, nem küldte azonnal kórházba, meggyógyította. Ha a beteg valami nem értett, háromszor is elmondta. Nemcsak orvos volt, érző lelkű ember. Feleségével együtt két érték tartja őket életben: hitük és magyarságtudatuk.

Mindig magán érzi egykori, betegei, hozzátartozóik ragaszkodását, szeretetét.

A közéletben is köztiszteletben álló emberré vált. Az utolsó tanácsi ciklusban tagja volt a vb-nek. Amikor pedig elérkezett 1990-ben a rendszerváltás ideje, különböző politikai csoportosulások versengtek a megnyeréséért. Ő csak egy követhető irányt ismert.

Három cikluson át, még 78 évesen is tagja volt Csurgó Város Képviselő- testületének. Két cikluson át az Ügyrendi Bizottság elnöke.

1996-ban megkapta a Csurgó Városért, Pro Urbe díjat, 2007-ben pedig Csurgó Város Díszpolgárává választották.

Az élet immár fél évszázada Csurgóhoz köti őket. Csurgón, és a Basakúti utcában találtak otthonra. Lakásuk a béke szigete. A város lakói és a szomszédok segítőkészségétől és szeretetétől körülvéve.

H.J."

Közel 16,5 milliárd forintos fejlesztések indulhatnak Somogy megyében a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) legfrissebb támogatói döntései értelmében – hangzott el Móring József Attila fejlesztési biztos és Biró Norbert megyei közgyűlési elnök közös sajtótájékoztatóján hétfő délelőtt a kaposvári Vármegyeházán.

Hosszú évekkel ezelőtt megkezdődött az előkészítő munka, mely során a települések megfogalmazták fejlesztési igényeiket. Ezeknek a céloknak eléréséhez 43,45 milliárd forintos TOP forrás áll Somogy megye és 17 milliárd Kaposvár Megyei Jogú Város rendelkezésére. A megye és a települések vezetői közötti folyamatos egyeztetések eredményeként tavaly decemberben már döntés született több pályázat tekintetében, mely a mostani 97 eredményes pályázattal együtt összesen 22,366 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé megyénkben. Várhatóan május végéig aláírásra kerülnek a támogatói szerződések, így még megkezdődhetnek a beruházások – közölte Móring József Attila.

A fejlesztési biztos kiemelte még: az első körös kiírásból még 85 somogyi pályázat vár elbírálásra, és folyamatosan jelennek meg a második körös TOP felhívások is. Néhány konkrét példával is szolgált a sajtó számára, így nyertes pályázatot nyújtott be például Nikla, ahol interaktív múzeum valósulhat meg, Pusztakovácsiban új óvoda épül, Marcali és Mesztegnyő között a kerékpáros közlekedést fejlesztik, Tapsonyban pedig a védőnők munkájához biztosítanak modernebb körülményeket.

Biró Norbert elmondta, hogy a TOP forrásaira elsősorban települési önkormányzatok pályáztak, de a szociális infrastrukturális fejlesztések terén civil szervezetek is sikeresen szerepeltek. Közöttük találhatjuk a "Segítő kezek" Szociális és Házi Segítségnyújtó Alapítványt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületet és a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületét is, de települések is nyújtottak be eredményes pályázatot ebben a témakörben. Barcs például 147,5 millió forintból fejlesztheti szociális központját. A mostani döntés értelmében 81 településen 97 projekt valósulhat meg mintegy 16,457 milliárd forintból. A nyertes pályázatokból 68 esetben konzorciumi partner a Somogy Megyei Önkormányzat, mely projektmenedzsmenti, előkészítői és nyilvánosságbiztosítási, valamint szemléletformálási feladatokat jelent.

A TOP első körös kiírása 28,53 milliárd forintos kerettel történt meg megyénk tekintetében, melyből eddig 22,366 milliárdos támogatásról született döntés. A fennmaradó mintegy hatmilliárdos összeget az elbírálás alatt álló 85 somogyi pályázat nyertesei kaphatják meg – tette hozzá a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke.

A cikk eredeti megjelenésének ideje és forrása: 2017. Május 08. 12:03; http://www.som-onkorm.hu/hirek/165-milliardos-fejlesztes-indul-a-somogyi-telepuleseken-77.html

A kecskeméti uszoda adott otthont április utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő LXVI. Országos Vidék Bajnokságnak. Ezen a megmérettetésen a budapesti úszó egyesületek nem, hanem az ország vidéki egyesületeinek sportolói mérhetik össze tudásukat. A Bajnokságon a csurgói úszókat Andrási Zsófia képviselte. Dupla korosztályos értékelés most nem kedvezett számunkra, hiszen egy évvel fiatalabbként a 2004-ben születettekkel együtt értékelték. Sikerült így is négy alkalommal pontszerző helyen végeznie. (100m hátúszás, 50m hátúszás 5. hely, 200m vegyes 7. hely, 200m hátúszás 8. hely)

Nagy öröm számunkra az is, hogy volt csapattársunk, Varga Dominika, aki most kaposvári színekben versenyez, Országos Vidékbajnok lett 50m pillangóúszásban ugyanezen a versenyen.
Az áprilisi hónapban sajnos nem volt sok lehetőségünk a versenyzésre. Különösen a kisebbeknek nem. Az egyesületünkből csak egy maroknyi kis csapat tudott részt venni a Nyugat-dunántúli Régiós Bajnokság ebben a hónapban Szombathelyen lebonyolított két fordulóján. Az itt született eredményeink a következők voltak:

2017.04.01.
1.hely: Andrási Zsófia 100m hát
2.hely: Andrási Zsófia 200m vegyes
3.hely: Huszics Rebeka 50m gyors,50m hát, 50m pille; Bukovics Rebeka 100m mell,100m gyors
4.hely: Bukovics Rebeka 100m pille, 200m vegyes
5.hely: Andrási Katalin 200m vegyes; Bukovics Rebeka 100m hát
6. hely: Andrási Katalin 100m pille, 100m hát; Andrási Zsófia 100m mell, 400m gyors

2017.04.29.
1. hely: Andrási Katalin 100m hát, 50m hát, 200m mell, 50m gyors, 100m gyors; Bukovics Rebeka 100m gyors
3.hely: Bukovics Rebeka 100m hát, 100m mell; Huszics Rebeka 50m pille, 100m hát, 100m gyors; Andrási Katalin 200m gyors
4. hely: Bukovics Rebeka 400m gyors, 200m mell, 200m hát; Huszics Rebeka 200m hát
5. hely: Huszics Rebeka 200m gyors

(RH)

A Meller kastély napjainkban

A zsidó származású Meller Henrik (1865-1935) elsőként Gróf Festetics Tasziló vasvári uradalmának 12 ezer holdját bérelte. Itt főként gabonát termelt, de híres volt az állattenyészete is. Lovaira és juhaira Svájcba és Bécsbe is nagy volt a kereslet.

1908-ban Vasvárról költözött Csurgóra, a csurgói és szentai Festetics birtokok 4000 holdjának bérlőjeként, azonban már 1905-ben, Csurgóra költözése előtt 50 koronát küldött a leendő csurgói Kossuth szobor felállítására.

Csurgón 1908-ban, mint nagybirtokon gazdálkodó bérlő építtet magának kastélyt, a Jünker családtól vásárolt beltelken, akkori nevén a „Práter”-ban. A mai Baksay utca 9. szám alatti épülethez egykor nagyobb terület tartozott. A volt orvosi rendelő egész területe, és a Virág utca eleje is a kastély parkjának részét képezte.

A kastélyt az a Weis Oscar Jakab építész tervezete, aki 1912-ben a „Ébredés” Szabadkőműves Páholy székházát, valamint Magyar Nemzeti Bank fiók épületének egyes részeit is tervezte Szombathelyen.

A kastély stílusa eklektikus, főként szecessziós elemekkel díszítve. Az eklektika, ez a sokszor oda nem illő elemeket tartalmazó stílus sokféle elemből áll össze. Melyben a romantikus sarok- és oldaltorony, a szecessziós ajtórácsok és a pécsi szintén szecessziós, eozin mázas falcsempék és járólapok is megjelennek. Az épület homlokzata is vegyes képet mutat, a sokféle nagyságú és formájú ablakokkal, valamint a kissé bohókás, meseszerű képet mutató tetővonal törésekkel és kiszögellésekkel. Belső kialakításában és egykor volt bútorzatában az artdeco elemek is megjelentek.

A Meller kastély egykor, a családdal

Korabeli leírások és visszaemlékezések alapján a kastély rendkívül jó ízléssel, elegáns és értékes tárgyakkal volt berendezve. Később, az 1944-es zsidó vagyonok összeírása külön megemlíti özv. Meller Henrikné csurgói, és Dr. Meller János barcsi otthonának elkobzott értékes festményeit, képeit és egyéb javait.

A család kényelmét nagy számú személyzet szolgálta. Visszaemlékezéseikben jó, és barátságos gazdaként írták le a Meller családot. Segítették alkalmazottaikat még a gyermekeik taníttatásában is.

Meller Henrik csurgói gazdálkodását a korszerűsítés a modernizáció jellemezte. A környékben elsőként vásárolt traktorokat, cséplőgépet és gőzekét. A később már fiával, Dr. Meller Jánossal együtt működtetett bérgazdaságát ispánok, kasznárok, intézők és számtartók is felügyelték. Állatállománya messze földön híres volt. 1918-ban Armand nevű 8 éves, tenyészigazolvánnyal rendelkező pej lova a járás legjobb 6 ménje között szerepelt. 1925-ben már a megye legtöbb adót fizetők névjegyzékében is megtalálhatjuk, évi 43000480 korona adó befizetéssel. Az 1930-as években hússertés tenyészetével az ország 12 legjobb, díjazott nagygazdasága közé is bekerült.

A kastély építtető Meller Henrik 1935. november 9-én, 71 éves korában hunyt el. Életére ma már csak egy törött márványlap emlékezetet a zsidó temetőben.

Meller Henrik halála utána család kilépett a nagybirtoki bérletből, mely aztán újra az Országos Földhitel Intézet kezelésébe került át.

Özvegye, Meller Henrikné Birnbaumm Johanna 1936 novemberében zsidó vallása ellenére az újonnan épült evangélikus templomnak egy 150 pengő értékű oltári szőnyeget ajándékozott.

Gőzeke az 1920-as évekből

Fia, a jogot végzett Dr. Meller János nősülése után Barcsra került, ahol szintén gazdálkodott. Feleségétől, az aradi származású Lengyel Verától két kisfia született. A zsidó deportálásokkal feleségét és gyermekeit is kivégezték, ahogy a Csurgón maradt családtagokat is. Testvérét Meller Magdát és édesanyját, özv. Meller Henriknét (71 évesen) 1944-ben Auswitzban gázkamrában érte a végzete. Barcsi mintabirtokait elkobozták, melyeken később megalakult a Losonczi Pál vezette Vörös Csillag Termelőszövetkezet.

Őt munkaszolgálatra a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan a szerencsésen hazatért, majd Budapestre költözött. A Meller család egykori otthona a város fennhatósága alá került át.

A jelenleg is Csurgó tulajdonát képező épület az elmúlt évtizedek alatt már átmenetileg számtalan intézménynek helyet adott. Működtek itt különböző iskolák és hivatalok is. A Meller család neve azonban máig tartóan is összefonódott és őrződik a kastély elnevezésében.

Vargáné Hegedűs Magdolna

A nemzeti konzultációról tartott sajtótájékoztatót 2017. április 28-án Szászfalvi László. A térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője a kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének fontosságára hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta: eddig több mint 470.000 válasz érkezett már és interneten több mint 50 ezren válaszolták meg ezeket a kérdőíveket, melyeket május 20-ig lehet visszaküldeni.

- A napokban kerülnek postaládáinkba a kiküldött nemzeti konzultációs kérdőívek és arra szeretném kérni a magyar állampolgárokat, hogy akiknek fontos a nemzeti függetlenségünknek a megőrzése, akiknek fontos a nemzeti szuverenitásunknak a megőrzése, azok küldjék vissza ezeket a kérdőíveket kitöltve. Mind a kérdés tekintetében a magyar kormánynak és a kormány pártoknak nagyon határozott álláspontja van, amelyeket az elmúlt években is képviseltünk. De ezekben a napokban is láttuk, tapasztaltuk és ebben az esztendőben döntő és komoly csatákra fog sor kerülni az Európai Unióban, azon belül, Brüsszellel és Brüsszellel szemben ezekben a kérdésekben és miközben a kormánynak és a kormány pártoknak határozott álláspontja van ezekről a kérdésekről, mégis nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyar állampolgárok, a magyar családok, a magyar választópolgárok kifejtsék nézeteiket ezekben a nagyon fontos kérdésekben. Azt tapasztaltuk, azt tapasztaljuk, hogy Brüsszel egyre nagyobb mértékben szeretné a nemzet államoknak a kompetenciáit, hatásköreit megszerezni, elvenni és ezáltal egy vízfej brüsszeli hatalom koncentrációt megvalósítani. Mi, a magyar kormány, illetve a magyar kormánypártok, nagyon határozottan ezzel szemben állunk és az az álláspontunk, az a véleményünk, hogy egy erős Európát, egy erős Európai Uniót csak erős nemzetállamok tudnak, csak erős tagországok tudnak létrehozni és megvalósítani és ezért tartjuk rendkívül fontosnak azt, hogy a magyar választópolgárok ezekre a kérdésekre mondják el a véleményüket, vagy ezekben a nagyon fontos ügyekben mondják el az álláspontjukat.

Az első ilyen kérdés a rezsicsökkentésről szól, tehát konkrétan arról, hogy a tagországok a nemzetállamok kezében maradhat-e a hatósági díjaknak, szolgáltatási díjaknak, díjak mértékének a megállapítása, mint ahogy azt a magyar kormány az elmúlt években tette és ezzel tulajdonképpen azt a célunkat tudtuk megvalósítani, hogy miközben 6-7 esztendővel ezelőtt a legdrágább gázdíj volt Magyarországon és a legdrágább áramdíj, ehhez képest most nagyon nagy mértékben sikerült csökkenteni és tulajdonképpen Európában az egyik legolcsóbb gáz- és áramdíjat kell fizetni a magyar polgároknak. Brüsszel, a brüsszeli bürokraták már konkrét javaslatokat tettek le az európai bizottság asztalára, tehát konkrét törvény javaslatok, szabályozási javaslatok vannak arra nézve, hogy ezt egységesítsék az Európai Unión belül. Tehát üzleti alapra akarják helyezni a rezsi díjaknak a fizetését és ezáltal a multiknak az akaratát, befolyását növelnék, ebből konkrétan az következik, hogy akkor Magyarországon is megszűnne a hatósági díj és a szolgáltatók fogják megállapítani ezeket a rezsidíjakat.

A második kérdés a biztonságunkról szól, az illegális migrációnak a megállításáról, tudjuk nagyon jól, hogy az illegális migráció összefüggésben van a terrorcselekményekkel, a terrorizmus növekedésével. Nyugat Európának a biztonsága jelentős mértékben csökkent az elmúlt esztendőkben, szinte naponta, hetente, havonta történnek olyan terrorcselekmények, amelyek sok száz embernek a halálába kerültek már. Magyarország nagyon határozottan az illegális migráció ellen lépett föl, kettős határzárat és jogi határvédelmet alkalmazunk, ugyanakkor továbbra sem állt le Brüsszel azzal a tervével, hogy kötelező betelepítési kvótát kíván megállapítani. Éppen a napokban miniszterelnök úr Brüsszelben ezt a kérdést is érintette, illetve az európai parlamenti vitában erősen támadták Magyarországot ebben a kérdésben. Azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitás körébe tartozik az, hogy az állam határait és az állampolgárok biztonságát egy ország, egy állam tudja megvédeni, garantálni. Ezért nagyon fontos ez a kérdés és ez az ügy mindannyiunk számára, amelyben szintén kérjük az állampolgároknak a véleményét és támogatását, hogy a kormány hatékonyan tudjon fellépni a magyar polgárok védelmében továbbra is az illegális migrációval szemben. Természetesen a legálisan érkező menekültekről gondoskodik a magyar állam, ugyanúgy, ahogy azt a nemzetközi szerződések és a magyar törvények is előírják.

A 3. és 4. kérdés tulajdonképpen azokról a civil szervezetekről szól, amelyeket Soros György finanszíroz egész Európában és az egész világon, amelyek az embercsempészetet is elősegítik, itt ebben a térségben, Magyarországon, Magyarország közelében, Szerbiában, a Szerb határon, ahogyan láttuk az elmúlt napokban Macedóniában is ezt a fellazító tevékenységet végzi. Illetve kikérjük az állampolgárok álláspontját abban is, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetek tekintetében az átláthatóság megerősítését támogatják vagy nem. A kormány és a kormánypártok azon az állásponton vannak, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket átláthatóvá kell tenni és egy olyan fajta regisztrációt kell végezni és minden fel kell tüntetni ezt a fajta finanszírozást, amely mindenki számára nyilvános kell hogy legyen.

Az 5. és a 6. kérdés tekintetében szintén a nemzeti szuverenitásunk megőrzéséről van szó, hiszen a munkahely teremtés tekintetében az elmúlt években nagyon komoly sikereket ért el a kormány azzal a kormányzati gazdaságpolitikával, amelynek a következtében több mint 4,4 millióan dolgoznak most már Magyarországon és amelynek következtében az 2010 évi 12%-os munkanélküliségről jelen pillanatban 4,3-4,2%-ra sikerült csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Brüsszel ebbe is szeretne beleavatkozni.

A 6. kérdés pedig az adó mértékének a megállapításáról szól, mindannyian nagyon jól tudjuk azt, hogy a munkahelyteremtés, a bérek erős mértékben összefüggésben vannak az adó mértékének a megállapításával és az adórendszer kialakításával, mi határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy mind a munkahelyteremtés ösztönzését, gazdaságpolitikáját mindaz adó mértékének a megállapítását,az adópolitikát azt a nemzetállamoknak a saját hatáskörében kell tartani, hiszen számunkra létkérdés az, hogy minél több munkahely jöjjön létre, hogy bérek fokozatosan tudjanak, kiszámítható módon növekedni és emelkedni és létkérdés, hogy az adókat folyamatosan csökkenteni tudjuk. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, hogyha a brüsszeli bürokratákat kilehet kerülni, illetve ha Brüsszel nem habzsolja be ezeket a hatásköröket, hanem megmarad a nemzetállamok, a tagországok hatáskörében.

Mindezek tehát összefoglalásképpen, mind a 6 kérdés tulajdonképpen a nemzeti szuverenitásunkról szól, arról szól, hogy a függetlenségünket megtudjuk-e őrizni és arról szól, hogy saját hatáskörben mi magunk tudjunk ezekről a rendkívül fontos kérdésekről dönteni. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik már beküldték, elküldték a válaszlevelet a kitöltött kérdőíveket. Több mint 470.000 válasz érkezett már és interneten több mint 50 ezren válaszolták meg ezeket a kérdőíveket, május 20-áig lehet visszaküldeni, beküldeni ezeket a kérdőíveket, arra szeretném bíztatni, bátorítani minden magyar választópolgárt, minden magyar családot, hogy ezeket a kérdőíveket küldjék vissza és a szavazatukkal illetve az álláspontjukkal támogassák a magyar kormánynak a küzdelmét azért, hogy ezekben a rendkívül fontos kérdésekben amely mindannyiunkat érint, ezekben a kérdésekben megtudjuk védeni a saját álláspontunkat és ezáltal megtudjuk védeni Magyarország önállóságát és függetlenségét.

SZB