A rossz időjárás sem szegte kedvét annak a hatvan résztvevőnek, akik idén is versenybe szálltak, hogy bebizonyítsák, ultiban ők a legjobbak. A Csurgói Hegyigazdák Egyesülete január 14-én, immár 17-ik alkalommal tartott hagyományos ultiversenyt. Az eseményt Füstös János polgármester, valamint Grujber János főszervező nyitotta meg. Köszöntőjükben kiemelték: a népszerű kártyajáték Csurgón jövőre már nagykorú lesz. A verseny méltán közkedvelt, hiszen a versengést, hagyományőrzést, továbbá a találkozást is magában foglalja. Mindezt nem csak a résztvevők száma, de a megmérettetésen képviselt települések is jól tükrözik. A hazaiakon kívül Szigetvár, Nagykanizsa, Kaposvár, Barcs, Nagyatád, Somogyudvarhely, Berzence, valamint Pogányszentpéter képviseletében is érkeztek játékosok.

Az első helyért járó kupát végül Polgár István csurgói játékos kapta, aki egyúttal a legjobb csurgói játékosnak járó kupát is átvehette. Második lett Kovács Gábor pogányszentpéteri, harmadik pedig Sajni László nagykanizsai játékos.

A versenysorozat következő fordulója január 21-én 9 órai kezdettel, Csokonyavisontán folytatódik.

SZB

A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

ÖKUMENIKUS IMAHÉT
Csurgó, 2017. január 16.-21.

Hétfő 2017. január 16. – 18:00
Szentlélek Katolikus templom
Igét hirdet: Györgyi Zsolt ev. lelkipásztor

Kedd 2017. január 17. – 18:00
Evangélikus templom
Igét hirdet: Kovács József gimn. igazgató, ref. lelkipásztor

Szerda 2017. január 18. – 18:00
Csurgói Református templom
Igét hirdet: Smidéliuszné Drobina Erzsébet evangélikus lelkipásztor, Surd

Csütörtök 2017. január 19. – 18:00
Csokonai Református Gimnázium
Igét hirdet: Sándor László római katolikus plébános, Szentbalázs

Péntek 2017. január 20. – 18:00
Jézus Szíve római Katolikus templom
Igét hirdet: Szászfalvi László református lelkipásztor-országgyűlési képviselő

Szombat 2017. január 21. – 18:00
Csurgó- Alsoki Református templom
Igét hirdet: Bálint Gábor róm. kat. plébános

A diktatúra somogyi mártírpapjai címmel nyílt kiállítás január 13-án Csurgó Történelmi Parkjában. A Kiállítás a Kaposvári Egyházmegye három olyan papjának állít emléket, akiket 1945-ben hitükért gyilkoltak meg, bolgár, illetve szovjet katonák: Martincsevics Pál, P. Hajnal Zénó, Padányi Sándor. A kiállítást Marics József berzencei plébános nyitotta meg, s egy hónapon keresztül várja az érdeklődőket.

A vallások sokszínűségére hívta fel a figyelmet Mohay Borbála középiskolai tanár „Világvallások – ami közös bennük, és ami nem” című előadása. A január 13-án, Csurgó Történelmi Parkjában megtartott ismeretterjesztő előadás középpontjában hat világvallás elemző bemutatása állt.

- A mai alkalommal a világvallások sokszínűségéről, közös pontjairól, valamint különbségeiről fogok beszélni, főként a nem keresztény világvallások tekintetében. Ez a zsidóság, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzizmus. Van néhány vallástudományi elmélet, ami inkább az összehasonlításra helyezi a hangsúlyt, amiből kitűnnek a hasonlóságok, de azért ha jobban megnézzük ezeket a vallásokat, akkor látszik, hogy nagyon különbözőek is, elemeikben és kulturálisan nagyon eltérnek egymástól - mutatott rá Mohay Borbála.

Az előadó Anthony Giddens angol szociológus fogalmával definiálta a vallást: közös hit és rituálék kulturális rendszere. A definíciót elemeire bontva, a hat világvallás esetében, az európai zsidó-keresztény kultúrkörre épülő hagyományoktól eltérő, esetenként teljesen más gondolkodásmódokkal ismerkedhettek meg a résztvevők.

Számos vallás van a világban. Bármennyire is azt gondolhatjuk a mai világunkról, hogy a vallás visszaszorulóban van, azért tömegeket mozgat meg és érint meg mind gondolkozásmódban, mind életmódban. Számszerűleg a legnagyobb világvallás a kereszténység. A második legnagyobb világvallás az iszlám, melyet a hinduizmus, továbbá a buddhizmus követ. Ezt követően már kisebb szeletekben, kisebb arányban oszlanak el a világvallások. Számszerűsítve több mint 2 milliárd hívőt tudhat magának a kereszténység és több mint 1,5 milliárdot az iszlám vallás. Területi megoszlás tekintetében a kereszténység Európában, Észak-, illetve Dél-Amerikában, az iszlám a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Kelet-Ázsiában, illetve Indonéziában elterjedtebb. Ugyanakkor a hinduizmus, szinte kizárólag Indiában, a buddhizmus Kínában, Japánban illetve Délkelet-Ázsiában jellemző. Nagyon sok területen találkozhatunk még törzsi vallásokkal, népi vallásokkal is.

Mohay Borbála előadásában kiemelte: A világvallás definiálására számos fogalommagyarázat létezik. A hinduizmus, buddhizmus és kínai univerzizmus keleti vallások. A zsidó vallás a kereszténység és az iszlám a zsidó eredetű, szemita eredetű, nyugati vallások. Amiben közösek, hogy egyetemes értékeket, tanokat és az egész emberiséget foglalkoztató kérdéseket hirdetnek. A vallások hasonlóságait és különbségeit tekintve tényleg kicsit közelebbia zsidó és az iszlám vallás a keresztényekhez és nagyon távoli nehezen felfogható a Hindukustól keletre eső három vallás rendszere.

SZB

Ünnepélyes bevonulással vette kezdetét Csurgón a megyecímer 519. évfordulójának tiszteletére rendezett megyenap. A hűség és az összefogás jegyében ünnepelt a Somogy Megyei Közgyűlés.

Somogy polgárai minden évben vízkeresztkor ünneplik a megye napját, hiszen több mint fél évszázaddal megelőzve a többi megyét, elsőként adományozott címert és pecséthasználati jogot Somogy vármegyének 1498. január 6-án II. Ulászló. Adománylevelében a király hangsúlyozta, hogy adományával a vármegyék, az akkori trónkövetelőkkel szemben tanúsított hűségét és áldozatkészségét óhajtja kihirdetni.

Az ünnepség kezdetén Füstös János Csurgó város polgármestere köszöntötte az megjelenteket. Köszöntőjében kiemelte: nagy megtiszteltetés városunk számára, hogy ismét itt láthatjuk vendégül Somogy Megye Ünnepi Közgyűlését és itt tarthatjuk a Megyenapot. Ez azt is mutatja, hogy a megye úgy tekint ránk, illetve a többi településre is, hogy partnerei vagyunk és mi üdvözöljük ezt a kezdeményezést. Ez mindenképpen nagyon megtisztelő és felemelő dolog számunkra.

Biró Norbert a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében felidézte a megye címerének szimbólumait, valamint hangsúlyozta Somogyország dicső múltjának, évszázadok óta meglevő adottságainak ápolásához, valamint jövőbeli lehetőségeinek érvényesítéséhez összetartozásra van szükség. - Az összetartozásra most is óriási szükség van a család, kisebb-nagyobb közösségek szintjén és országosan is. Csak úgy maradhatunk önállóak, csak úgy erősödhetünk tovább, ha a címerünkben megjelenő összetartozás érzése átjárja a testünket, szívünket és lelkünket. A somogyi emberek mindig is nyitottak voltak az újra, a változásra. Magam is fontosnak tartom, hogy a Megyei Önkormányzat a somogyi emberekkel, közösségekkel egyre intenzívebb kapcsolatot tartson. Remélem, közelebb kerülhetnek egymáshoz a megye választott képviselői, testületei, valamint a megye polgárai is. Ez a nyitottság hozott bennünket ma Csurgóra is. Abba a városba, amely jól példázza Somogy történelmét, a somogyiak elkötelezettségét és tenni akarását. Keresztény értékeinek hű ápolóiként nem csak a katolikus hit mellett tették le voksukat az itt élők, hanem kiemelkedő szerepet vállaltak a reformáció terjesztésében is. A reformáció ötszázadik évfordulóján a reformátusok somogyi központi városaként különösen büszkék lehetnek mindarra, amit alkottak és azokra az emberekre, akik kiemelkedően sokat tettek a város hírnevéért, s akikre nem csak önök csurgóiak, hanem az egész megye büszke lehet - hangsúlyozta Biró Norbert.

A nap díszvendége, Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében a felülről való áldás szerepét, a megtartatás fontosságát hangsúlyozta. - A mai nap az egyházi év rendje szerint a vízkereszt napja. Jézus megkeresztelkedését szintén a mai naphoz kapcsolják. Nekünk is szükségünk van ebben az esztendőben az Úr eligazító, bátorító szavára, amit aztán egymásnak kell tovább adnunk. Hogy olyanokká legyünk mi is, akikben a Biblia szavaival élve gyönyörködni lehet. Ebben az esztendőben emlékezünk meg a reformáció ötszázadik évfordulójáról. Számos programmal emlékezünk meg mindarról, amit az élő Isten az élet számtalan területén megadott nekünk. A világ legszebb, legnyitottabb helyén élhetünk Magyarországon és Somogyországban. Hogy ez így maradjon, igenis szükségünk van gyökereinkre, hitbeli, nemzeti identitásunkra, szükségünk van egymásra, valamint a hitre, reményre, szeretetre, amit egyedül az Úr adhat nekünk.

A köszöntő után kitüntetések átadásával folytatódott a Megyenap. A Somogy Megyei Közgyűlés azon személyek és kollektívák elismerésére, akik kiemelkedő tevékenységükkel a megye fejlődését szolgálták, illetve munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek, elismeréseket alapított.

A Somogy Megyei Közgyűlés a megye legmagasabb elismeréseként „Pro Comitatu Somogy” Kitüntető Díjat és megyecímerrel díszített aranygyűrűt adományozott Majthényi Szabolcsnak és Domokos Andrásnak a balatonföldvári Spartacus Vitorlás Egylet vitorlázóinak.

Somogy Polgáraiért Díjban részesült Dr. Andrásofszky Zsolt gyerekorvos, tüdőgyógyász (posztumusz), Bogdán János Szenyér polgármestere, Bozsoki-Sólyom János balatonkiliti lelkipásztor, Csanády József siófoki nyugdíjas, Gőbölös Attila kaposszerdahelyi keramikus, Dr. Horváth László a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője, a balatonszentgyörgyi Margaréta Nyugdíjas Egyesület, Meiszterics János marcali vállalkozó, Mihályfalvi László a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium címzetes, örökös igazgatója, Nagy Zoltán nagybajomi röplabda edző, Ojtó Lajos kaposvári vállalkozó, Dr. Orbán Csaba a Nagyatádi Kórház megbízott főigazgatója, a Csurgó Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ ügyvezető igazgatója, Podmaniczky János balatonföldvári borász, Pucskó Zsolt, kisberényi hagyományőrző, Reiz Tamás, Potony polgármestere, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Somogy Megyei Szervezete, A barcsi SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. Kollektívája, A somogyvári Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Módszertani Intézmény, Kollégium dolgozói közössége, a Szent László Király Lovagrend.

Az ünnepi közgyűlést Bencze Ilona Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, Kovács Mátyás versmondó, a Kaposvár Helyőrségi Zenekar, valamint az Oberon Társulat műsora színesítette.

SZB

Festmények, fotók és grafikák elevenítették meg Szentkirályi Attila sajátos művészeti világát január 4-én a Csokonai Közösségi Házban. A sokoldalú alkotóművész gyűjteményes kiállításának témáit a Dél-Dunántúli dombok és hegyek változatos tájai, az olasz, mediterrán táj lenyűgöző szépsége, a portré, mint legnagyobb művészeti kihívás, valamint a nagy bibliai témák alkotják.

- A szüleim révén kötődöm ehhez a tájhoz, ehhez a városhoz. Édesapám Csurgó mellett született, illetve itt is dolgozott fiatal korában. Itt kezdte az életét, itt nősült meg. Édesanyám pedig egy közeli faluban, Zákányban született. Ennek révén egy közeli és egy távoli körképet is látok a vidékről. Nagyon szeretem ezt a vidéket, mint egy kapocs a művészetemben is a Dunántúl, a Dél-Dunántúltól az Adria vidékéig. Itt van számomra a középút, a megpihenés. Nem véletlenül 6-7 évente rendszeresen érkezem meg Csurgóra, ebbe a városba és igyekszem megmutatni, hogy mi az, ami számomra a természetből, illetve az emberek által közvetített érzésekből, netán a természet színei, fényei által megmutatva fontos – árulta el Szentkirályi Attila.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő megnyitó beszédében a művész, ábrázoláson túlmutató hitvallását hangsúlyozta, melyben a táj, a természet, a társadalom, a hegyen épült városkák, a világ és az ember mögé tekint. - Szentkirályi Attila művész urat nem pusztán a jelenség érdekli,hanem a jelenség mögött az okokat és az összefüggéseket keresi és kutatja szenvedélyesen. A jelenséget látni, felfedezni, azt ábrázolni is óriási művészi tett. Észrevenni egy táj színeit, hangulatát, vagy éppen egy személynek a kisugárzását, vagy akár egy történelmi, bibliai eseménynek az aktuális üzenetét nagyszerű művészi érzékenységre vall. De mindezek mögött az okokat és az összefüggéseket keresni és megtalálni, talán a művészi fejlődés csúcsa. Eljutni a jelenségtől, a láthatótól, a mögöttes tartalomtól a láthatatlan valóság életünket át és átható pulzálásáig, az összefüggések boldog és örvendező katarzisáig. Szentkirályi Attila ezt keresi, ezt fedezi fel újra és újra és művészete erre mutat rá teljes meggyőződéssel és bizonyossággal – mondta Szászfalvi László.

A kiállítás különlegességéhez témáin túl, Szentkirályi Attila sokszínű ábrázolásmódja is hozzájárul. - A fotó a festői művészi fejlődésemnek a rész kell, hogy legyen. Egy képzőművész-alkotó úgy lát a világban, hogy folyamatosan horizontális és vertikális vonalakra bontja mindazt, amit lát. Mint ahogy egy rendező, ahogy összerakja a négy ujját és azon keresztül látja a világot. Ezért fontos számomra a fotózás. Megvizsgálom, hogy milyen tárgyszerűségében, milyen valóságában egy-egy téma. A festmény egész más. A festmény impresszió, fény, túlhangsúlyozás, tehát másféle eszközöket is megenged. Az, hogy most mindkettőből van itt, és még harmadikként rajzokat is hoztam, ez azt jelenti, hogy szerettem volna egy összegző kiállítást. Megállni egy pillanatra és azt mondani, hogy itt most ebből a sorból elég, és csinálok a következő életidőben valami egészen mást – összegezte az alkotó.

A gyűjteményes kiállítás egész hónapban várja az érdeklődőket a Csokonai Közösségi Házban.

SZB

Hirdetmény

Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Beruházási és Műszak Irodája értesíti a lakosságot, hogy a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. a karácsonyi fenyőfák elszállítását házhoz menő gyűjtési rendszerben végzi, az alábbi gyűjtési napokon:

2017. január 13. (péntek),
2017. január 27. ( péntek).

A karácsonyi fenyőfát a gyűjtés napján kell kihelyezni, - karácsonyfadíszektől, szaloncukor papírtól, és karácsonyfa tartótól megtisztított állapotban - a közterületre ( a hulladékgyűjtő edény helyére ) 6.30 időpontig.

Az elszállítandó karácsonyi fenyőfát úgy kell a közterületre kihelyezni, hogy az a gyalogos és jármű forgalmat ne akadályozza, és a gyűjtést végző gépjármű személyzete által jól megközelíthető legyen.

Üdvözlettel:

Tóth Sándor sk.
irodavezető