PIERRE - MARIE DUHAMEL
„AUMALE (Franciaország – Normandia) CSURGÓ testvérvárosának polgármestere 2024. december 22-én 80 évesen meghalt.
Pierre-Marie Duhamel 1989 márciusától 2008 márciusáig volt Aumale polgármestere, 1998-tól 2011-ig pedig főtanácsosi tisztséget töltött be.
Végig járta a politikai ranglétrát, és mindenhol ott volt a kantonban, minden közgyűlésen részt vett, és minden kérésre a régiek szolgálatkészségével válaszolt.
Aumale és Poix-de-Picardie egykori szemésze, 19 évig volt Aumale polgármestere. Arra is talált időt, hogy másik, kevésbé ismert szenvedélyének, a bohóckodásnak hódoljon.
Pierre-Marie Duhamel polgármesterként és megyei választottként is nagyon sokat tett településének fejlődéséért... „(idézetek a helyi újságban megjelent nekrológból)
1986 őszelején találkoztam vele először, egy normandiai tanulmányúton, amikor Aumele-be is ellátogattunk országunk számos részéből meghívott kiváló népművelő társaimmal. Csurgó akkori tanácselnöke Gál Endre úgy indított el, hogy keressek egy kis normandiai települést, mellyel kapcsolatokat alakíthatunk ki. Akkoriban alig volt képes anyagunk Csurgóról, így Jezierszky Istvánnét kértem meg, hogy készítsen egy fotóalbumot városunkról, amivel elvarázsoltam Aumale városának vezetőit, köztük Pierre – Marie Duhamelt, aki akkoriban még alpolgármesterként dolgozott.
Csoportunk ottani vezetője Paul Blin (Pont-Audemer) volt, aki jó barátságban volt Aumale középiskolája és kollégiumának igazgatójával Max Johannyval. Alig érkeztünk haza, máris levelet kaptam Duhamel úrtól, hogy szeretnének ellátogatni Csurgóra. Gyorsan kellett fogadó családokat keresni, programokat előkészíteni. 1987. február 24 – március 3. között emlékezetes napokat töltött a 12 fős aumalei csoport Csurgón Paul Blin és Pierre – Marie Duhamel vezetésével. A fogadó családok voltak: Pierre- Marie és családját dr. Soós Gyuláék fogadták, és akik bekapcsolódtak: May Győzőék, Pallag Katalinék, Varga Jánosné Kreszán Annáék, Vargáné Mód Zsuzsáék, Füzes Éváék, Vidman Ágiék és az én családom.
A téli zord idő ellenére a 10 napos csurgói látogatás (bemutattuk városunkat, minden intézmény és üzemben, térségünkben, Somogy megyében nagy szeretettel fogadták a küldöttséget) olyan gazdaggá és élménydússá vált, hogy Duhamel úr még az év nyarára viszont találkozásra hívott bennünket. 43-an keltünk útra, közöttünk egy diákcsoport is, akik Pont-Audemerben töltötték a 10 napot.
Ettől kezdve évente oda-vissza utaztak a csoportok.
Pierre – Marie Duhamel 1989-től már polgármesterként csatlakozott a csoporthoz és hivatalos fogadásokat tartott számunkra.
Évek során kisebb delegációkká váltak a látogatások, kialakultak az önálló baráti kapcsolatok is.
Kétoldalúan volt szorgalmazva a hivatalos testvérvárosi szerződés megkötése, mely először Aumaleban, majd Csurgón lett hivatalossá téve, melyet részünkről Szászfalvi László akkori csurgói polgármester írt alá.
A kapcsolatok erősítésében Duhamel úrnak Max Johanny segített, majd Jacqueline és Daniel PEQUIGNOT is (szomorúan értesültünk, hogy Daniel Pequignot a napokban követte Duhamel urat az égi mezőkre, megrendülten búcsúzunk Tőle is).
Varga Jánosné Kreszán Anna francia tanárnő az én jobb kezem volt nem csupán tolmácsolásban, szervezésben, a mély barátságok ápolásában is haláláig.
2000-ben Duhamel úr javaslatára a francia Belügyminisztérium vendége voltam 15 magyar polgármester és alpolgármester társammal régiók önkormányzatai működésének tanulmányozására.
2005-ben Franciaország miniszterelnöke párizsi rezidenciájába meghívta azt a 10 magyarországi település polgármesterét, akiknek legrégebbi testvértelepülési kapcsolata volt. E megtisztelő fogadáson együtt voltam Pierre – Marie Duhamel polgármester úrral.
Pierre- Marie fontosnak tartotta, hogy városunk jeles eseményein személyesen is megtapasztalja az előkészületi munkákat, a rendezvények színvonalát elismeréssel méltatta. A Magyar Televízió M1-es csatornáján élőben közvetítették a Főtér c. műsort, melynek ő is résztvevője volt. A nagy jelentőségű Csurgói Európa Nap díszvendégeként szekcióvezetőként erősítette meg a kapcsolatok fontosságát. Látogatta a Csusza és Őszi Fesztivált. Többször ült le zongorához, leginkább francia sanzonokkal kápráztatott el bennünket, a Jézus Szíve templomban még orgonán is játszott. Aumale újságjában beszámolt a találkozókról, őszinte szép gondolatokkal.
2006 után a kapcsolatok városi szintű folytatásában már nem vettem részt, de magánemberként a barátságok szálai nem szakadtak meg.
Pierre – Marie Duhamel mindig az aumaliak rendelkezésére állt, sokak számára sokkal több volt, mint egy választott tisztviselő. Méltósággal, bölcsen adott tanácsokat nekünk, csurgóiaknak is. A lassan 40 éves kapcsolat ideje alatt nagyon sokan vagyunk Csurgó és térségéből, akik jó szívvel, szeretettel, barátsággal fogunk mindig emlékezni Rá.
Földi munkáját megbecsüléssel fejezte be, nyugodjon békében!
„Az élők szíve a holtak igazi temetője” (Publius Cornelius Tacitus)
Bihariné Asbóth Emőke
