Csurgó nevének 1019-ben történt első említésének 1000 éves évfordulójára készülve Millenniumi logó pályázatot írt ki Csurgó Város Képviselő-testülete, melynek lebonyolításával a Millenniumi Bizottságot bízta meg.

A logó, egy áru, szolgáltatás vagy akár esemény, rendezvény sorozat azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető ábrák, jelek, szövegek kombinációja, melynek elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés.

A pályázat fő kikötése volt, hogy a logó valamilyen módon tartalmazza a város jelenlegi címerét, annak jellemző színeit, utalást az ezer éves évfordulóra, esetleg a város mai jelképeit.

A kiírásban megadott május 26-i időpontig 5 érvényes pályázati anyag érkezett be. A bizottság a bírálatánál elsősorban a logó szín-, szöveg- és formavilágának összhangját és mondanivalóját, valamint a különböző tervezett prospektusokon, reprezentációs ajándék tárgyakon való megjeleníthetőségét elemezte és értékelte. A szavazással történő végső döntés eredményeképpen a bizottság Csók Eszter csurgói pályázó munkáját nyilvánította nyertesnek.

Az ezer számot, Csurgó nevezetes épületeit, címerének emblematikus jeleit magában foglaló logóhoz illeszkedően következő lépésként a bizottság összeállítja azon reprezentációs tárgyak, ajándékok körét, melyeket az 1000 éves évfordulóra meg kíván terveztetni.

Vargáné Hegedűs Magdolna

Csurgó Város Önkormányzata pályázatot ír ki az ezeréves eseménysorozat alkalmából a város millenniumi logójának megtervezésére. Csurgó 2019-ben ünnepli okleveles említésének 1000 éves évfordulóját, ebből az alkalomból egy egyedi és jellemző arculatot, logót szeretnénk kialakítani a kiadványainkon, minden elkészülő dokumentumon, emléktárgyainkon. A logó valamilyen módon tartalmazza a város jelenlegi címerét, utalást az ezer éves évfordulóra, esetleg a város mai jelképeit.

A pályázat célja: Csurgó Város millenniumára logó készítése.
A pályázat kiírója: Csurgó Város Képviselő-testülete
A pályázat lebonyolítója: Csurgó Város Önkormányzata Millenniumi Bizottsága
A pályázat beküldésének határideje: 2017. május 26. péntek 12:00 óra
Pályázók köre: bárki, akit a tervező grafika érdekel

A pályázati feltételek:
• Egy pályázó max. 1 pályázatot nyújthat be
• A logó megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy online és offline megjelenésre is alkalmas legyen
• A pályázaton indulók nyilatkoznak egyfelől, hogy a beadott munkák eredeti szellemi tulajdonukat képezi, ahhoz harmadik félnek nem fűződik joga, másfelől hogy a fenti díjazásért a nyertes pályamű felhasználási jogát tér- és időbeli korlátozások nélkül átadják Csurgó Város Önkormányzata részére
• A pályázók a legfontosabb adataikat és elérhetőségüket (Név, lakcím, adószám, e-mail-cím) a pályázattal együtt küldjék be.
• A pályázaton a Millenniumi Bizottság tagjai és családtagjai nem indulhatnak.
• A pályázó e-mailben és kinyomtatva postai úton is küldje be a pályaműveket az alábbi címekre:
Csurgó Város Önkormányzata Millenniumi Bizottsága Logópályázat
8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. ; E-mail: hivatal@csurgo.hu

Zsűri: A beérkezett pályaműveket Csurgó Város Önkormányzata Millenniumi Bizottsága bírálja el.
Díjazás: A kiválasztott pályamunka alkotója 50.000 Ft készpénz díjazásban részesül.

Pályázat ütemezése
• A pályázat meghirdetésének napja: 2017. április 28.
• A pályázatok beküldésének határideje: 2017. május 26. péntek 12.00 óra
• Pályázatok elbírálásának határideje: 2017. június 12.
• Pályázók értesítésének határideje: 2017. június 16.
A pályázókat Csurgó Város Önkormányzata Millenniumi Bizottsága e-mailban értesíti a pályázat eredményéről.

2017. február 15-én egy küldöttség indult a szomszédos Horvátországba. A küldöttség vezetője Szabó Sándor alpolgármester, az egyház részéről Bálint Gábor plébános, Simon Mihály igazgató, Ilia Csaba vállalkozó, Viola Ernő kulturális referens.

Az utazás célja, hogy a szomszédos horvátországi Molve, Đurđevac és Ždala településekkel települési és egyházi kapcsolatokat építsünk ki.

Horvátországi összekötőnk és tolmácsunk Pavlović Ivana volt, aki a Molve-i templom előtt várt bennünket. Az első út a Molve-i plébániára vezetett, ahol O. Filip Musa OFM Conv.) plébános fogadta a küldöttséget.

Molve tárgyalás

Alpolgármester úr vázolta, hogy az ezeréves Csurgó szeretné, ha minél méltóbb módon tudnánk ünnepelni ezt az évfordulót. Az egyházi kapcsolatfelvétel célja, hogy újraélesszük Csurgó búcsújáró egykori szerepét, ami a 18. századig működött a Szentlélek templom vonásában. Ehhez várjuk a horvát oldal bekapcsolódását illetve Csurgó is résztvevő lehetne az alig 20-30 kilométerre lévő, részben magyarlakta települések ünnepein, egyházi rendezvényein. A ferences plébános örömmel ajánlotta fel partneri kapcsolatát és a lehetőséget a vendégek fogadására és küldésére.

Konkrét időpontokat is egyeztettek Bálint Gábor atyával. A Pünkösd búcsúja lenne alkalmas Csurgónak, amikor ezt az ünnepet megtartva várnánk a horvát vendégeket, illetve zarándokokat templomunk búcsújára és a város ünnepére.

Molve templomának legnagyobb ünnepe Nagyasszony búcsúja, erre lehetne Csurgóról zarándokokat indítani.

A következő helyszín Đurđevac (Szentgyörgyvár) volt, ahol az ottani plébános Marko Rac fogadott bennünket. Nekik Szent György napja lenne jó az ünneplésre, hiszen a város védőszentje.

Egy egész hetes rendezvénysorozattal szoktak ünnepelni a város napján.

A megbeszélés után ebéddel vártak bennünket vendéglátóink a helybeli felújított vár éttermében. Amig készült az ebéd, röviden bemutatták a Stari grad erődítményt, ahol most étterem, söröző és múzeum van, valamint a középkori esküvő terem, ahol megismerhettük a Szt. György Egyesületet is. Útközben látható volt a „Horvát szahara”, már tevékkel is ellátott, műsivatagja.

Az ebéd alatt volt szíves felkeresni bennünket Hrvoje Janči, a đurđevaci általános iskola (OŠ Grgura Karlovčana) igazgatója, akivel Simon Mihály egyeztette az együttműködési lehetőségeket, elsősorban a kultúra (népművészet) és a sport területén.

Ebéd után Ždala helység plébánosát kerestük fel, Nikola Benko-t, aki ugyancsak örült az együttműködés kialakításának. Ždalában pedig Szt.Terezia napján lesz búcsú. Ajánlotta, hogy a magyarul is tudó kórusuk énekelhetne a templomi rendezvényeken. A falunak vannak néptáncosai, akik ugyancsak felléptek már nem is egyszer Magyarországon. Ő bemutatta a község templomát is számunkra. Az alpolgármester úr elmesélte nekünk a IV. Béla királyról szóló legendát is, és beszélt nekünk az Csurgói Óvárosi Vallás Turisztikai Központról is.

A tolmácsunk Đurđevácon dolgozik kulturális referensként és tolmácsként. Megbeszéltük az önkormányzatok együttműködési lehetőségét is.

Viola Ernő
kulturális referens

A veronai busztragédia áldozataira emlékezve, gyertyagyújtással és közös imádkozással vette kezdetét Csurgón a Magyar Kultúra Napja ünnepség. A település számára kiemelten fontos esemény egyúttal nyitórendezvénye is volt az Ezeréves Csurgó programsorozatnak.

Szászfalvi László köszöntőjében nemzeti ünnepünk megtartó, megőrző és továbbörökítő szerepét hangsúlyozta, mely hitünket, vallásunkat, szellemi, kulturális kincseinket és hagyományainkat egyaránt meghatározza. A térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a település hamarosan ezeréves fennállását ünnepelheti. - Büszkék vagyunk a magyar kultúra értékeire, teljesítményeire, kiemelkedő személyiségeire és hagyományainkra. Ennek a hatalmas és szinte emberileg áttekinthetetlen nagyságú és felfoghatatlan értékű magyar nemzeti kultúrának egy kicsi, de annál értékesebb része számunkra Csurgó. Ezen a mai napon egy három éves folyamat indul el, hiszen készülünk, felkészülünk 2019-re, amikor az ezeréves Csurgót ünnepeljük. Közben még jeles, más évfordulóink is lesznek, hiszen éppen ebben az esztendőben, 2017-ben, 225 éves a Csurgói Református Gimnázium. 2019-ben ünnepeljük Csurgó első okleveles említésének ezer esztendős évfordulóját és szintén 2019-ben a Csurgói Állami Tanítóképző alapításának 150-ik évfordulójáról emlékezünk meg. Számos, nagyon fontos évforduló, melyek alkalmat teremtenek arra, hogy felfedezzük és a fiatalok elé példaként állítsuk, múltunk, történelmünk, kultúránk, alapvető értékeit, amelyek jövőnket is meghatározzák, amelyekre jövőnket is építhetjük - fogalmazott Szászfalvi László.

Sipos Bulcsú Kadosa ünnepi beszédében a Himnusz üzenetére, továbbá a magyar kultúrát jellemző állandó útkeresésre hívta fel a figyelmet, mely történelmi korokon, nemzedékeken át nyugtalanul keresi az igazságot, szépet, maradandót, a létezés értelmét. Kiemelte: ez az állandó szellemi útkeresés ábrázolódik ki a képzőművészetekben, az előadóművészetekben, a szépirodalomban, a tudományban.

Az eseményen elhangzott: Magyarország Kormánya, azon belül is a kulturális tárca elkötelezett a magyar nemzeti kultúra megőrzése és gyarapítása mellett. - Ebben a meggyőződésben hozott döntést a kormány jelentős kulturális fejlesztésekről mind Budapesten, mind vidéken a Modern Város Programban, a Kastély és Vár Programban. Olyan léptékű kulturális beruházásokról született döntés, amelyekre a milleneum óta nem volt példa. Többek között megépül az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zeneháza, az új Nemzeti Galéria, az új restaurálási és raktározási központ, a Szépművészeti Múzeum román csarnoka, a Városligeti Színház, az operaház új próbacentruma az Eiffel bázis. Új épületet kap a Nagycirkusz, megépül a Szentendrei Skanzen erdélyi tájegysége. Megújul a Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Vajdahunyad Vár, a Fővárosi Állatkert, az Operaház, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Budai Vigadó, az Iparművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum és a Palota negyed. A Modern Városok Program első és második ütemében tíz vidéki város kulturális infrastruktúrája újulhat meg. A vidéki múzeumok fejlesztésére, ahogyan tavaly is, ebben az évben is 506 millió forint pályázati keret áll rendelkezésre. Az elmúlt három évben a könyvtárak 60%-át újítottuk meg. Reménység szerint 2018-ra megközelítjük a 100%-ot. A Nemzeti Kulturális Alap vidéki fesztiválokat támogató tavalyi kerete 250 millió forint, idén 500 millió forintra bővül. Ebben az elkötelezettségben döntött a kormány a kulturális munkakörben dolgozó közfoglalkoztatottak 15%-os illetménypótlékának bevezetéséről. Ebben a szellemben született döntés a kulturális közfoglalkoztatás folytatásáról és további bővítéséről, a népfőiskolai mozgalom szélesítéséről, az önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatásáról - részletezte a Kultúráért Felelős Államtitkárság Dr. Hoppál Péter államtitkár kabinetfőnöke.

Sipos Bulcsú Kadosa továbbá kiemelte: az idei esztendő kulturális életét jelentősen meghatározzák a meghirdetett emlékévek. Arany János születésének 200-ik évfordulója alkalmából az Országgyűlés ezt az esztendőt Arany János emlékévvé nyilvánította. Kodály Zoltán születésének 135-ik évfordulója alkalmából a 2017-ik esztendő Kodály emlékév. Ez az esztendő egyúttal a reformáció 500 éves jubileumának esztendője is.

Az ünnepség a Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola ünnepi műsorával folytatódott, melyet a Somogyi Hírlap jelenti 2016-ról sajtófotó-kiállítás követett.

SZB