TÁJÉKOZTATÁS

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ezúton tájékoztat minden érdeklődőt, hogy elkészítette a

Natura 2000 hálózat részét képező

HUDD20062 jelű,
Nyugat-Dráva-sík
elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
fenntartási tervének tervezetét.

Az egyeztetésre előkészített terv elérhető a DDNPI honlapján a természetvédelmi tevékenységek / Natura 2000 fenntartási tervek menüpont alatt, vagy az alábbi linken:
https://www.ddnp.hu/fileman/Uploads/Natura2000/HUDD20062_ft_egyezt.pdf

A fenntartási terv készítésének célja, hogy a gazdálkodókkal és illetékes hatóságokkal lefolytatott egyeztetés eredményeit is beépítve a dokumentumba, megfelelő iránymutatást nyújtson az érintett területek természetvédelmi szempontból ideális kezelésére vonatkozóan. A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.

Amennyiben a fenntartási terv tervezetével kapcsolatban észrevétellel, javaslattal kíván élni, kérjük juttassa el hozzánk véleményét írásban a dunadrava@ddnp.hu vagy a devenyib@ddnp.hu e-mail címre, vagy postai úton a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság címére (7625, Pécs, Tettye tér 9.) 2020. július 20-ig.

KÖSZÖNJÜK AZ ADOMÁNYOKAT!

Hálásan köszönjük az adományokat magánszemélyeknek és vállalkozóknak, intézményeknek és mindenkinek, aki segítségével hozzájárult kezdeményezésünkhöz. Azt gondolom, hogy példaértékű volt az az összefogás, ami az elmúlt hetekben, elmúlt hónapokban Csurgó Városában megtörtént. Az összefogás eredményeként 250 db csomagot juttathatunk el a rászorulóknak.

TÁMOGATÓINK A KORONAVÍRUS ELLENI VÉDEKEZÉSBEN:

AS-FOODS Kft.
Vilkor Kft.
Csurgó Coop Zrt.
SEFAG Zrt. Csurgói Gyára
Korontos Kft.
Nagy és Társa Kft.
TOPESA Kft.
Juhai és Társa Kft.
Tamás Katalin Tímea
Buzásné Mester Bernadett
Fekete István
Balogh Attila
Kovácsné Zagyi-Tóth Gabriella
Dr. Varjú Anita
Szászfalvi László
Füstös János Csurgó Város polgármestere
Vassné Huszics Bernadett Csurgó Város alpolgármestere
Kozmáné Dr. Radák Edina
Ilia Csaba
Szecsődi Istvánné
Vargáné Hegedűs Magdolna
Vörös Mátyás
Csurgó Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
CS.V.SZ.I. dolgozói
Csurgói Jézus Szíve Karitász
Máltai Szeretetszolgálat
Református Szeretetszolgálat
A maszkok készítésében segítők
Minden önkéntes, aki bármilyen formában segítette és támogatta ezt a kezdeményezést

Köszönjük mindenkinek!

Füstös János sk
polgármester

Az itt látható filmet Székelykeresztúr városa készítette el a testvérvárosi üzenetekből összeállítva. Az összeállítás mindnyájunk számára elgondolkodtató üzenet az egymáshoz tartozásról. Csurgó város nevében Füstös János polgármester úr küldött üdvözletet. A csurgói rész 3' 45"-perctől látható. Székelykeresztúri testvérvárosunk polgármesterének üzenete pedig 7' 45"-perctől látható.

Végül pedig itt továbbítjuk a keresztúri polgármester úr jókívánságait Trianon 100. évfordulója alkalmából a csurgói lakosok számára.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.

Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs. Száz éve megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát és döbbenetét. Fájdalmát: hogy megtörtént; és döbbenetét: hogy megtörténhetett.

Felejteni nem lehet, felejteni nem szabad, felejteni nem tudunk, és nem akarunk.

Trianon seb, trianon stigma, trianon küldetés. Trianon örök seb, trianon magyar stigma, trianon ma is küldetés.

Nekünk, mai magyaroknak négy kérdésre kell válaszolnunk: Mi történt? Miért történt? Mi a tanulság? Mit kell tennünk?

Mi történt? A válaszhoz könyvtárnyi monográfia is kevés lenne, ezért akárcsak vázlatos felidézése is szétfeszítené ennek a beszédnek a kereteit. Sokan, sokféleképpen elmondták, elmondják és el fogják mondani vérlázító történetét: történészek, írók, emlékezők. Emlékműveknél, osztálytermekben, magyar családokban.

Most talán elég felidéznünk gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban elmondott védőbeszédét: „Tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazánk számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak, mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.˝

Trianonban Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, népességének felét s minden harmadik magyar idegen – ellenséges – állam fennhatósága alá került. Consummatum est. Száz éve és ma ezért szólnak a harangok.

Miért történt? A marxista történetírás – és nyomdokain a liberális – évtizedeken át sulykolt válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút; és hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel és azért kellett szétszedni, hogy a nemzetiségek saját utódállamaikban élhessenek.

Történelmi tény azonban, hogy a háború végén - a román betörést kivéve - Magyarország területén idegen katonák nem voltak, a több mint félmillió magyar katona a Hazától távol esett el. És nem Magyarország volt okozója a háborúnak, Tisza István miniszterelnök ellenezte, és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a Magyar Királyságban. A háború első számú oka - nem először és nem utoljára a történelemben - Szabó Dezső kifejezésével élve: a német hatalmi étvágy volt.

És most nézzük a nemzetiségi kérdést, hiszen erre hivatkozva verték szét a Monarchiát és csonkították meg Magyarországot. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról megoszlik a birodalom népeinek emlékezete, de az vitathatatlan, hogy ez a történelmileg kialakult közép-európai egység rendkívüli gazdasági, szellemi fejlődést jelentett, és a maga mentalitásbeli közösségével sokkal természetesebb, szervesebb volt, mint például ma az Európai Unió. Magyarország pedig semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok tették saját kisebbségeikkel. Hozzátehetjük, hogy összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal... Ezek az utódállamok semmivel sem lettek etnikailag egységesebbek, mint volt az az ezeréves Magyar Királyság, amit a nemzetiségek önállóságára hivatkozva szétdaraboltak! Nagy-Romániában a románság aránya hatvanhárom százalékot tett ki. Csehszlovákiában a csehek a morvákkal együtt sem érték el az ötven százalékot, a Felvidéken a szlovákok részaránya mindössze negyvennyolc százalék volt. Jugoszláviában a szerbek aránya nem érte el a negyven százalékot, a Vajdaságban pedig a magyarság relatív többségben volt. Sokat mondó ezeket a tényeket összevetni azzal, hogy a Magyar Királyságban a magyarság ötvennégy százalékos többségben volt, a magyarul beszélők aránya pedig hatvannégy százalékot tett ki.

De van két ok, aminek a tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le, és amit a marxista-liberális történetírás és politika minden eszközzel próbál elhallgatni, elhallgattatni: ez a Monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés és a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta. Ez a szabadkőműves hátterű propaganda hihetetlen intenzitással feketítette be Magyarországot, rágalmazott, hamisított, lázította a nemzetiségeket és készítette elő a Monarchia és Magyarország lerombolását. Tragikus, hogy sem a bécsi, sem a budapesti vezetés nem ismerte fel a veszély nagyságát, a készülő tervet a birodalom megsemmisítésére.

Az alkalmatlanság tekintetében pedig a legpontosabban Sigmund Freud fogalmazott: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdés számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat [Tisza Istvánt] meggyilkolják, a legbutábbikat [Károlyi Mihályt] pedig megteszik miniszterelnöknek.˝ A magyar hadsereget jelentős részben Budapestről züllesztették szét. Ennek legpenetránsabb példája Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere, aki a Haza legválságosabb pillanatában kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!˝ A területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképpen sem ilyen méretű, színmagyar országrészek elvesztése. De a Tisza-ellenes szisztematikus propaganda megtette a hatását, amire fizikai meggyilkolása tette fel a pontot. A nemzet vezető nélkül maradt. Történelmi tragédiánk, hagy nekünk nem volt Kemál pasánk.

Mi a tanulság? A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és a magyar állam szétveréséhez egy ív vezetett: a szabadkőműves Jászi Oszkártól, az alkalmatlan Károlyi Mihályon át, az internacionalista Kun Béla kommünjének terrorjáig. Az örök tanulság: külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk!

Mit kell tennünk? A válasz előtt szembe kell néznünk azzal, hogy az ezer év jogán „mindent vissza˝: ma irrealitás; az EU-tól várni megoldást: naivitás; a megváltozott etnikai arányokra hivatkozott belenyugvás: árulás.

Mivel nincs a kezünk ügyében kész válasz, az örök magyarság perspektívájából nézzük meg: miért akarunk megmaradni magyarnak? Azért, mert annak a csodának, amit magyarságnak nevezünk, ennek a zseniális nyelvnek, ennek a heroikus történelemnek, ennek az egyedülálló kultúrának: mi vagyunk az örökösei. Annak az értékgazdagságnak, amit csak mi őrizhetünk meg magunknak, és adhatunk az egyetemes emberiségnek! És hogy tudunk megmaradni magyarnak? Ha a teljes magyarság megmarad. Mert ha eltűnne az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Trianon országcsonkítása következtében a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe. Mi a küldetésünk? Mit kell tennünk? Ország- és nemzetépítéssel meg kell haladnunk trianont!

Apponyi Albert azt mondta akkor triumfáló ellenségeinknek: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját˝. Prófétai szavak. A történelem már eltemette Csehszlovákiát és eltemette Jugoszláviát. De mi megvagyunk!

Van okuk az akkori triumfálóknak ma triumfálni? Csehszlovákiából a szlovákok kétszer léptek ki: Tiso és Meciar idején. Jugoszláviából a horvátok kétszer váltak ki: az usztasákkal és a mi korunkban egy véres polgárháborúban. Szerbia szinte mindent elveszített, Koszovót és Montenegrót is. Románia tekintetében pedig Moldáviának – részben Erdély példáján okulva – esze ágában sincs csatlakozni Romániához. 1990-ben mi voltunk a leggyengébb állam a Kárpát-medencében. Most szemünk előtt fordulnak az erőviszonyok.

Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal.Annak tudatában, hogy a Magyar Állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése. Végső értelme és célja a magyar nemzet megmaradása és fejlődése. Ennek alapján alkottuk meg az Alaptörvényt, ami kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli, külhoni magyarságért. A Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendben biztosítjuk az identitáserősítést és gazdaságfejlesztést. Száz évig hátrány volt magyarnak lenni, most legyen előny! És megcselekedtük a legfontosabbat: minden magyar teljes jogú magyar állampolgár lehet! A magyar nemzet mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, a magyar közjog által, aminek legszebb megtestesülése a Szent Korona. Most a honosítás által megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését. Ez ma a válaszunk Trianonra.

Trianonra emlékezni: gyász. Trianonra emlékezni: összetartozásunk hitvallása. Trianonra emlékezni: az azért is megmaradás büszkesége. Trianonra emlékezni: Trianon meghaladásának küldetése.

Mint száz éve, most is megkondulnak a harangok. De sok mindent jelenthet a harangzúgás: van lélekharang, van félrevert harang és van a déli harangszó. Gyász, riadó, remény. Nemzeti gyász, mozgósító riadó, küldetéses remény!

(Elhangzott Csurgón, 2020. június 3-án.)
Forrás: gondola.hu

Aktuális ügyekről számolt be Füstös János Csurgó Város polgármestere 2020. június 3-i, szerdai sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztató megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

http://www.csurgotv.hu/videok/hirek-5/polgarmesteri-sajtotajekoztato-2020-junius-3-0000001627.html

Tisztelt Csurgóiak!

Tájékoztatom önöket, hogy a rendkívüli járványügyi helyzetre való tekintettel a Csurgói Városgazdálkodási KFT. lehetőséget biztosít 2020.04.06-tól (hétfő) ebéd igénylésére.

Az aktuális étlap megtekinthető Facebook oldalunkon, továbbá a www.csurgo.hu weboldalon.

AKTUÁLIS ÉTLAP
időszak: 2020.06.02.-2020.06.12.

Megrendeléssel kapcsolatos információk:

Rendelés leadásának határideje:
Heti rendelés: tárgyhetet megelőző hét csütörtök 9:00- ig
Napi rendelés: előző nap 9:00-ig

Rendelés leadásának módja:
Telefonon: 0620/280-4858 – munkanapokon, 6:00-14:00-ig
E-mailben: szakallne.erika@gmail.com címre (név, lakcím, elérhetőség megadásával)

Az ebéd ára: 900 Ft/ fő

Csomagolás módja:
Mikrózható, egyszerhasználatos, visszazárható fedeles dobozokban.
Kérjük, az ételeket hűtőben tárolja, és fogyasztás előtt melegítse fel.

Étel átvétele:
Csurgó, Kossuth u. 3. (Eötvös iskola - konyha, átadó ablakon keresztül)

Átvétel ideje: 11:30- 12:30-ig

Fizetés módja: átutalással (a számlát az első alkalommal kapják meg)

További Információért hívja a: 0620/280-4858-as telefonszámot, munkanapokon: 6:00- 14:00-ig.

Az étlapváltoztatás jogát fenntartjuk!

Társaságunk tervezi a közeljövőben a kiszállítás lehetőségét is (plusz díj ellenében) ez függ az érdeklődők számától. Ilyen igényeiket is kérem, jelezzék a rendelés leadásakor!

Vigyázzunk Egymásra!

Füstös János sk.
polgármester

Csurgó Város Önkormányzata a Magyar Hősök Emléknapja alkalmából csendes megemlékezést tartott 2020. május 29-én pénteken délelőtt az alsoki Emlékműnél, valamint a központi Világháborús Emlékműnél. Tisztelet a hősöknek!

Három folyamatban lévő fejlesztés aktuális helyzetét ismertette Csurgó Város polgármestere május 27-én délelőtt. Füstös János elmondta: bár a koronavírus járványnak hivatalosan még nincs vége, Csurgó városában azonban ennek ellenére sem állt meg az élet. Jelenleg is több beruházás zajlik, melyek közül kettő önkormányzati, és egy nem önkormányzati fejlesztés folyamatáról számolt be.

- Csurgón a koronavírus járvány ellenére, a fejlesztések tovább haladnak. Ezekből most két nagy fejlesztést szeretnék kiemelni. Az egyik a belterületi kerékpárút fejlesztés. Ami elkezdődik Alsoktól a Fenyőfarmtól - ott a földmunkák jelenleg folynak -, és ahogy beérünk a Dynamic Kft. területéig, onnantól kezdve, felfestés lesz egészen a Gönczi utcai kereszteződésig. Utána pedig a Kossuth utcától, egészen a Petőfi tér és a Semmelweis sarokig pedig építés történik. Itt a Kossuth utcától, tehát az Arany János utca végétől, a Gönczi köztől egészen a Dózsa György közig ott a szegélyezés, és a nyomvonal kiépítése folyamatos. Ezt követően pedig szintén a Petőfi téren végig haladva, ott már csak az aszfaltozás az ami hátravan. A Semmelweis utcán csak felfestés lesz, és utána pedig a Sárgáti utcának a végére fog odaérni, ami ugye a Sportcsarnok, illetve az uszodához lenne becsatlakozva. Itt szintén már csak az aszfaltozási munkák vannak hátra, és itt egy 4 méter széles út lesz, ami egyben egy utca is lesz, tehát egy olyan útnak, egy aszfaltos útnak a kiépítése fog megtörténni, ami a kerékpárok mellett a helyi közlekedést is tudja biztosítani, hiszen eddig ott nem volt kiépített aszfaltos út, ezen a területen. Egyébként ez egy 3,3 kilométer hosszú szakasz, és jelenleg 70%-os készültségben áll a projekt, tehát a szerződés szerint halad minden. Várhatóan július végéig teljesen be fog fejeződni, átadásra fog kerülni minden. Lehet, hogy most nem úgy tűnik, de ahogy mondtam, nagyon sok helyen már csak az aszfaltozási munkák vannak vissza, azok pedig nagyon látványos, és viszonylag gyorsan haladó munkafolyamat, ezért július végéig a kivitelező azt ígérte, hogy ezt a projektet be tudja fejezni.

A másik nagy projektünk, az az Ipari Parkban található nagy fejlesztés. Ez is egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül megvalósuló 450 Millió forintos fejlesztés, ahol a közműveknek a kiépítése fog megtörténni. Már az elmúlt évben megtörtént egyébként az alépítményeknek, az ivóvíz, a szennyvíz, gáz, és az elektromos áramnak a kiépítése. Ezek sem annyira látványos munkafolyamatok, hiszen a földben kerülnek elhelyezésre ezek az alépítmények. Jelenleg pedig gőzerővel folyik a 8,2 hektáros területen a terület rendezés és a bekötő útnak a kiépítése. Illetve a sorompót elhagyva, már látjuk azt, hogy mind a két oldalon a fák kivágásra kerültek, és itt megszélesítésre kerül ez az út, annak érdekében, hogy mind a két oldalon kanyarodó sávot alakítsanak ki, várhatóan június hónap folyamán. Ez a projekt is várhatóan július 31-ig be fog fejeződni, jelenleg 75%-os készültségben van. Szintén egy olyan fejlesztés, ahol majd az utolsó, az aszfaltozási munkák, illetve a kanyarodó sávoknak a kialakítása, kiépítése lesz az, ami még inkább látványos építés és fejlesztés. Egyébként itt a kanyarodó sávnak a kiépítése, szélesítése úgy fog történni, legalábbis az az elképzelés, hogy a forgalmat minél kevésbé akadályozza. Nem lesznek lezárások, lassításokra sor fog kerülni, de mind a két irányba engedni fogják a forgalmat. Én mindenkitől türelmet, és megértést szeretnék kérni, mind a kettő kivitelezés, mind a kettő fejlesztésnek a minél gyorsabb, szakszerűbb kivitelezésére.

Ugyanakkor a város központjában is van egy fejlesztés, beruházás, ami nem önkormányzati projekt. A Magyar Telekomnak a fejlesztése. Ami a Kanizsatel kivitelezésében valósul meg, és a LakiNet Kft. a gerincnek a tulajdonosa, ő bízta meg az alvállalkozót ezzel a munkával. Röviden ennek az a lényege, hogy az optikai gerinc szélesítését szeretnék megvalósítani. Jelenleg 50 Mbit/sec ennek a sávszélessége, és ezzel a fejlesztéssel 2000 Mbit-re fog növekedni, tehát közel 40 szeresére fog a sávszélesség növekedni. Ez elsősorban itt a Széchenyi tér, Petőfi tér, Csokonai utcában, és azokon a helyeken, ahol az optikai gerinc nem a villanyoszlopokon halad, hanem alépítményben a föld alatt. Hiszen több helyen a városban már kiépítésre került azokon a helyeken, ahol a villanyoszlopokon került kiépítésre, kihúzásra ez a kábel. Most pedig itt a városközpontban, azokon a helyeken, ahol alépítménybe kerül ez a fejlesztés, beruházás. Tudom, hogy nagyon sok kellemetlenséget okoz, hiszen pont az önkormányzat parkolójához való bejárást is nehezíti, és itt a város központban a szépen kiépített térköves, és egyéb szépen elkészített járdáknak az újra felszedése, és felbontása az amire sor kerül. Itt a munkának a minőségére is érkeztek kifogások. Ehhez kapcsolódóan a tegnapi napon kolléganőm, felvette a kapcsolatot a kivitelezővel, illetve helyi munkavezetővel, és ígéretet tettek arra, hogy azok a részek, ahol nem megfelelő minőségben kerültek visszaépítésre a térkövek, és a szakaszok, ott azokat a mai nap, illetve a holnapi nap folyamán rendezni fogják. Ahogy mondtam nem mi vagyunk a beruházók, de az engedélyt mi adtuk meg, úgyhogy különösen figyelünk arra, hogy ez a fejlesztés, ez a beruházás is sikeresen meg tudjon valósulni. Mindegyik lakóház, lakóegységhez befog állni ez az optikai gerinc, annak érdekében, hogy aki szeretné és igényelné a plusz sávszélességet, az már csak könnyedén rátudjon csatlakozni. Úgyhogy ez a fejlesztés is folyamatban van és zajlik, a nyár folyamán ez még biztosan el fog tartani - összegezte Füstös János polgármester.

Tisztelt Csurgói Lakosok!

Tájékoztatom önöket, hogy az elmúlt héten pénteken (2020.05.08.) baktericid, virucid, fungicid hatású fertőtlenítőszer alkalmazásával, a Csurgói Városgazdálkodási Kft. munkatársai második alkalommal is elvégezték Csurgó Város köztereinek, játszótereinek, parkjainak és köztéri elemeinek fertőtlenítését.

Vigyázzunk egymásra!

Füstös János sk
polgármester