Csendes koszorúzással emlékeztek meg az Aradi Vértanúk Emléknapján 2020. október 6-án Csurgón. A megemlékezők a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium parkjában található emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit.

Átadták az Astrasun cégcsoport 600 millió forintból épült mintegy másfél megawatt teljesítményű napelemparkját Csurgón október 2-án pénteken.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára az eseményen azt mondta: a beruházás egy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen, rekultivált hulladéklerakón valósult meg. A park több mint félezer háztartás villamosenergia-ellátását képes fedezni, hozzájárul Magyarország klíma- és természetvédelmi céljainak eléréséhez - közölte. A környezet, a teremtett világ védelme nem divatos szlogen, hanem valódi küldetés, amelynek teljesítéséhez rengeteg odafigyelésre és munkára van szükség - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, "hamis és téves szélsőbaloldali gondolat, hogy a környezetvédelmet szembe lehet állítani az élhető, normális élettel, a zöld tevékenység lényege éppen hogy ellentétes ezzel: nem az emberek ellenében kell megvédenünk a bolygó klímáját, növény- és állatvilágát, hanem pont azért, hogy a lehető legtovább fennmaradjon a teremtett világ megfelelő egyensúlya". Tiszta Magyarországot szeretnénk, azt, hogy a környezetet a lehető legjobb állapotában megőrizzük az utánunk következő nemzedékeknek, a kormány ezért alkotta meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely szakterületenként jelöl meg konkrét rövid, közép- és hosszú távú célokat, eredményeket - mondta az államtitkár. Schanda Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a munka a koronavírus-járvány ellenére is halad, Magyarország azonban eddig sem maradt ki a környezet védelméért folytatott küzdelemből. Kiemelte, az ezredforduló óta Magyarország mellett csak 20 másik ország volt képes gazdasági növekedésre a szén-dioxid-kibocsátás egyidejű csökkentésével. Hangsúlyozta, hogy a kiváló klímateljesítmény igazolja, a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethetők, egymást erősíthetik.

A kormány elkötelezett abban, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen Magyarországon, e vállalás a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal teljesíthető - fejtette ki az államtitkár. Jelezte, hogy Magyarország az évszázad közepére klímasemleges országgá válhat, leszögezte ugyanakkor, hogy mindennek a gazdasági növekedés vagy az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül kell megtörténnie, a költségei nem terhelhetik a magyar családokat, és bár "Brüsszel felől jelentős az ellenszél", nem fogják kockára tenni a rezsicsökkentés eredményeit sem. Schanda Tamás a klíma- és természetvédelmi akcióterv eredményeiről elmondta: 2020 első felében az európai uniós államok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma, a zöldrendszámú járművekből több mint 20 ezer fut az utakon, kétszer annyi, mint másfél évvel ezelőtt. Gyorsabb fokozatra kapcsolt a nagyvárosok környezetbarát közlekedését támogató zöldbusz program, a kormány 2030-ig 36 milliárd forinttal segíti az elektromos buszok beszerzését és 3 millió facsemete elültetésével 650 hektár új erdő jön létre az Agrárminisztérium és az ITM ősszel induló kezdeményezésében, valamint megkezdődött a Tisztítsuk meg az országot! program az illegális hulladéklerakók felszámolásáért - sorolta.  A napenergia felhasználásáról azt mondta, az akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe helyezését ösztönzi, a nemzeti energiastratégia kiemelt célként jelöli meg napelemes rendszerek telepítését a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására. Utóbbiban törekvés: a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, háztetőre szerelt napeleme.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról szólt, hogy Csurgó és környéke hátrányos helyzetű, és azért, hogy ettől a "bélyegtől" szabadulni tudjon, fejlődési pályára álljon, minden beruházásnak kiemelt jelentősége van.

Füstös János (Fidesz-KDNP), a somogyi város polgármestere azt mondta: az Astrasun cégcsoport fejlesztése példa arra, hogy az ilyen típusú létesítmények nemcsak a fővárosban, vagy az ország más gazdasági centrumaiban, hanem azoktól távol is sikerrel megvalósíthatók és működtethetők.

Keresztes Attila, az Astrasun cégcsoport igazgatója közölte: a csurgói napelempark különlegessége, hogy a napelemek telepítéséhez - a vékony talajréteg miatt - egy új technológiát kellett kidolgozni, a napelemek dőlésszöge állítható az optimális termelés érdekében, a három hektáros terület karbantartásához három tucat birkát "alkalmaznak", az állatok egyúttal javítják a talaj termékenységét.

Az igazgató az MTI érdeklődésére elmondta, a cégcsoport 8-10 éven belül várja saját erőből megvalósított projektjének megtérülését. Kitért arra, hogy az Astrasun "őscége" 1998-ban alakult és eredetileg élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott, 2015-ben fordultak a napelemes beruházások felé. Jelezte, a ma már 30-40 társaságból álló cégcsoport több mint 160 naperőművet tervezett, ebből 40-et maga épített meg, a többit értékesítette. Az Astrasun tavaly mintegy 2 milliárd forint árbevételt és 1 milliárd forint eredményt ért el, idén 2 milliárd és 3,5 milliárd forint közötti árbevételt, valamit 1 milliárd feletti nyereséget remél. Hozzátette, a cégcsoport 2021 első negyedévében a tőzsdére lép és intenzív növekedésre számít a következő években.

(MTI)

90-95 fő befogadására alkalmas, modern, minőségi, emelt szintű ellátást biztosító idősek otthonát létesítene a Csurgói Református Egyházközség Csurgón. Az egyházközség Csurgó Város Önkormányzata segítségét kérte annak érdekében, hogy az intézmény létesítésére legalkalmasabbnak tűnő - jelenleg épülő szállodával szembeni - területet ingyenesen az egyházközség rendelkezésére bocsássa az intézmény működtetésének idejére, továbbá, hogy a projekt megvalósításához szükséges, esetlegesen felmerülő rendezési terv módosításokat elvégezze.

Csurgó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete minderről a szeptember 24-én tartott képviselő-testületi ülésén egy tartózkodás mellett támogatólag döntött. Füstös János polgármester hangsúlyozta: a Csurgói Református Egyházközség tervei szerinti bentlakásos idősek otthonának kialakításával több évtizede felmerült hiányt pótló szolgáltatás valósulhat meg Csurgó Városában.

A telefon – vagy, ahogy korábban nevezték, távbeszélő – a feltalálása óta a kommunikáció alapvető és nélkülözhetetlen eszköze lett. Nekünk, a XXI. század emberének, ez egyet jelent az okostelefonokkal, de 144 évvel ezelőtt Alexander Graham Bell találmánya korszakalkotó újdonságnak hatott, s hatalmas távlatokat nyitott meg a távközlésben.

Nagy János magángyűjtőt mindig is foglalkoztatta a téma, amely mára a hobbijává vált. 1950. május 4-én született Csurgón és itt végezte az általános iskolát is. Az érettségi után villamosipari technikusként végzett Pécsen a Pollack Mihály Főiskolán. Mellé az évek folyamán több szakmát szerzett, nem mellesleg távközlő műszerész is, a MÁV T.B.F.F.-nél vizsgázott 1969-ben. Utóbbi révén alakult ki a kötődés a telefonokhoz és nyugdíjasként a szabadideje nagy részét nekik szentelheti.

Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteménye májusban a kialakult járványhelyzet miatt sajnos, kénytelen volt elhalasztani gyűjteményének bemutatását. 2020. szeptember 22-én azonban – az egészségügyi rendelkezéseket betartva – megnyithattuk Hív a múzeum! – A Morse-távírótól a telefonokig című tárlatunk, amelyet Füstös János polgármester úr nyitott meg. Nagy János néhány mondatban bemutatta a gyűjteményét, kiemelve az érdekesebb és a hozzá közelálló készülékeket.

Az újság teljes terjedelme is kevés lenne ahhoz, hogy mindegyikről említést tegyünk, hiszen több, mint 130 készülékről beszélünk. A kiállítás szövegét író Nagy János segítségével azonban elevenítsük fel egy kicsit a tudásunkat a távközlést illetően. A telefonkészülék olyan távközlő eszköz, amely a hangot a készülék mikrofonjának segítségével elektromos jelekké alakítja át és azt különböző módon, nagy távolságra továbbítva a telefonkészülék hangszórójával újra hallható hanggá alakítja. A feltalálását megalapozó találmányok közül az első és legfontosabb Samuel Morse távírója, amely az első elektromos jeleket továbbító berendezés, illetve hálózat volt. A kiállított darab 1918-ban készült Újpesten és Csurgón üzemelt a MÁV forgalmi irodában. Morse találmányát Charles Bourseul törvénye követte, amely a hangtovábbítás elvét fogalmazta meg. Őket követte Antonio Meucci telefonja 1874-ben, habár pénzforrás hiánya miatt nem tudta szabadalmaztatni. (2002-ben az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza a telefon feltalálójának ismerte el.) S aztán 1876. február 14-én Alexander Graham Bell benyújtotta távbeszélőjének szabadalmát, amellyel megváltoztatta a világot. A kiállításon megtekinthető Bell-féle telefon 1878-ban készült, az egyik legrégebbi darab a gyűjteményben. A telefon térhódítása magával vonta az újabb és újabb fejlesztéseket, pár évvel később szabadalmaztatták a mikrofont, majd Puskás Tivadar révén a telefonközpontot. A bemutatott telefonközpont például 1910-ben készült, a Magyar Posta Pogányszentpéteren használta.

Mindezek mellett többféle rendszerű, magyar és külföldi készüléket mutat be a gyűjtemény a nosztalgia telefonokon át egészen a 2000-es években használt készülékekig, külön kiemelve a katonai fejlesztéseket is. A gyűjtemény ugyanis a megszokott nyitvatartási időben egészen 2020. december 18-ig megtekinthető. Iskolás csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján Nagy János tárlatvezetést is tart, a jelenlegi körülmények között természetesen az egészségügyi rendelkezések betartásával.

Ezúton köszönjük Nagy Jánosnak és Szabó Balázsnak (IMCOM Bt.) a kiállítás létrejöttében nyújtott segítséget!

Petlánovics Eszter