Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az újév köszöntés közös célja az, hogy a következő évre jó termést, egészséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.

Még az ókori Rómában március 1-jével kezdték az újévet, addig a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól már január 1. vált évkezdő nappá, melyet Janus isten tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal köszöntöttek.

Kereken 110 évvel ezelőtt, az 1908-1909-es évek fordulóján is még javában éltek a különböző, az év váltáshoz kapcsolódó ünnepi szokások, babonák, hiedelmek is.

A csurgói polgári lakosság leginkább bálokkal, mulatsággal köszöntötte az újévet. A Korona megépüléséig az óvárosban a Daru (ma Fehérló) vendéglő, míg az újvárosban a Korona helyén volt Fehér ló kocsma adott helyszínt az évköszöntő vígasságoknak.

1893-tól, a Korona megépülésétől kezdve aztán egész Csurgó mulatni vágyó lakossága már a Korona emeleti dísztermében gyülekezett, ahol főként cigányzenére, aztán később már a Kaposvárról szerződtetett báli, modern zenét játszó együttesek által adott ritmusokra táncolhatott az úri közönség.

Újévi képeslap 1908.

A szilveszteri-új évi menü még mindig követte a régi szokásokat, hagyományokat. Éjfélig sült malacot tálaltak fel, melynek különösen az orrát, fülét, farkát találták szerencsehozónak.
Éjfél után lencsét, halat, mákos süteményt, rétest szolgáltak fel, mivel úgy gondolták, hogy az apró lencse, halpikkely és mák vonzza az aprópénzt, míg a rétes hossza nyújtja a szerencsét.
Eleinte bor és pálinka voltak a kísérő italok, ám a pezsgő megjelenésével a sok apró buboréknak is bőséghozó jelentőséget tulajdonítva, a pezsgő vált az újév köszöntő italává.

A paraszti néprétegek inkább családi körben búcsúztatták az ó évet, és várták az újat. Szigorú szokások alapján, tilos volt baromfit enni, mert elkaparja hátrafele a szerencsét. Főleg a sertés húst készítették, ha volt hurka, kolbász azt szívesen fogyasztották, minél hosszabbra hagyva, hogy nyújtsa az éves szerencse folyamát. A lencse mellett kedvelt volt az apró szemű köles és később a rizs is.

110 évvel ezelőtt még az új évi a babonák is még bőven tartották magukat. Újév napján nem vittek ki semmit a házból, mert " elszáll a tehén haszna". Az első napon igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, mert úgy tartották, hogy ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
Régebben ismert szokás volt környékünkön a disznó, marha vagy birka fordítása is, azzal a céllal, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Az 1908-as évet, még a „Boldog békeidőkben” jó érzéssel zárta Csurgó. Erre az évre (ekkor még Alsok és Sarkad nélkül) 42 (!) házasság kötés esett. Élve született 127 gyermek. Elhunytak 76-an. Tényleges „szaporulatként” tehát 51 fővel nőtt Csurgó lakossága.

Ebben az évben épült fel a mai Városháza és a Meller kastély is. A Széchenyi téren karácsonyra már megnyílt a Fischer család vegyeskereskedése, ahonnét aztán válogatott finomságokat lehetett vásárolni a szilveszteri - újévi asztalokra is.

Vargáné Hegedűs Magdolna