Fájdalmas éve volt 1986 a csurgói diákságnak .és Csurgó társadalmának. Ebben az évben a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium három meghatározó egyéniségétől is végső búcsút kellett vennünk. Életútjukat külön- külön kívánjuk felidézni. Születésnapja, május 23 ürügyén elsőként Raksányi Lajosra emlékezünk.

Raksányi Lajos gimnáziumi tanár (1925-1957)

Szigetváron született 1895-ben. Édesapja, Dr. Raksányi Árpád a szigetvári kórház alapító főorvosa, édesanyja, Bohár Ilona a somodori tanító lánya volt. Elemi iskoláit Somodorban, a nagyapja iskolájában járta, majd a szigetvári állami polgári fiúiskolában járt egy évet. 1905-től 1911-ig a Csurgói Református Főgimnáziumban végezte a gimnázium II-VII. osztályát. A Budapesti Lónyai Református Gimnáziumban érettségizett. 1912 és 1915 között elvégezte a Képzőművészeti Főiskola első két évét és a harmadik félév felét. Ezt követően három és fél évig katona volt. Mint műszaki szakaszparancsnok, részt vett Doberdó, Volhínia, Erdély ütközeteiben. 1918 márciusa és májusa között szabadsága alatt vizsgát tett a főiskolán három év anyagából. Nyáron a pécsi katonai kiállításon szerepelt a fronton festett 32 képével. 1919 áprilisától a tanév végéig mint fizetés nélküli tanár működött a Csurgói Református Gimnáziumban. 1920 és 1925 között mint helyettes tanár Kaposváron, Csongrádon, Dombóváron és Budapesten tanított. 1922-ben Raksányi Lajos és Martyn Ferenc kiállítás volt Kaposváron. 1923 nyarán részt vett Pécsen, a Csók István Művésztelepen rendezett tanfolyamon. 1925-ben egykori rajztanárának, Szántó Jánosnak a nyugdíjazása után kinevezték állandó rajztanárnak a csurgói gimnáziumba. 1927-ben tanulmányutat tett Bécsbe és Münchenbe. 1928-ban házasságot kötött Fest Saroltával. 1929-ben született Magdolna, 1934-ben Olga leányuk. 1937 és 1941 között a pécsi tankerület iskoláiban a rajz középiskolai tanulmányi felügyelője volt. 1943 és 1967 között a Somogy Megyei Képzőművészek Szövetségének tagja. 1944 novemberében a front közeledtével a család Szombathelyre majd Németországba menekült. Bajorországban, Oberhachingban, az Inn és a Salzsach folyó között Oh báró tanyáján megrendelésre 24 portrét és 46 tájképet festett. 1946-ban tért haza. Több tárlaton megjelent a képeivel. 1957. augusztus 16-án vonult nyugdíjba, de óraadóként még hosszú ideig tanított. Mennyiségtant, rajzot, görög pótló rajzot, szépírást, művészettörténetet, magyart, honvédelmet, ábrázoló geometriát, egészségtant tanított. Ezekben az években lett termékeny, elismert alkotó. Megkapta a „Tegyünk többet Somogyért”, a „Művészeti Díjat”. Számos nagynevű művészt, Schmidt Bélát, Soltra Elemért indította el a pályáján. A rajztanárok sorát nevelte ki. 1986. november 3-án halt meg. Csurgón van eltemetve. Magdolna és Olga leánya a csurgói gimnáziumban érettségizett.

Aki többet szeretne megtudni róla, felsoroljuk a legfontosabb lelőhelyeket is: Csurgó és Környéke, 1994/12., Gulyásné Raksányi Olga: Raksányi Lajos tanár és Festőművész. Csurgó, 2011. Csurgói Könyvtár XXIII., Raksányi Lajos tanár és festőművész. In: Csurgó és környéke kalendáriuma 1986-1987. Csurgó, 1985, Raksányi Lajos (1895- 1986) Évkönyv, 1988, Raksányi centenáriumra készül Csurgó. Csurgó és Környéke, 1995/7., Száz esztendeje született Raksányi Lajos. Csurgó és Környéke, 1995/5. Raksányi Lajost ünnepelte Csurgó- születésének 100. évfordulóján. Csurgó és Környéke, 1995/6., Gulyásné Raksányi Olga – Nébli László: Válogatás Raksányi Lajos csurgói festményeiből. Csurgó, 2014, Belsősomogy, 1937. febr. 14., Ötven éve halt meg Raksányi Lajos festőmóvész. Csurgó és Környéke, 1991/11., Csurgó és térsége, Budapest, 1999, Évkönyv, 1926, Évkönyv, 1939

H. J.