Sajtótájékoztató keretén belül számolt be az elmúlt nyolc év során a mezőgazdaság, illetve a vidékfejlesztés területén elért eredményekről február 22-én, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, valamint Horváth István államtitkár megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő elmondta: Nagyon fontos ebben a választókerületben is a mezőgazdáknak, a gazdálkodóknak a helyzete és a vidékfejlesztésnek a teljes komplex rendszere, hiszen a vidékfejlesztésbe nagyon sok mindent beleértünk az élelmiszeripar fejlesztését, feldolgozóipar fejlesztését, önkormányzati fejlesztéseket és a gazdák, gazdálkodók számára elérhető fejlesztéseket. A térségünkben nem csak a múltat jelenti a mezőgazdaság, hanem reménység szerint a jövőt is. Ezért nagyon fontos szerepe van azoknak a fejlesztéseknek részben uniós forrásból, részben pedig hazai forrásból, amelyek a mezőgazdaság hatékonyságát fogják segíteni, illetve a vidékfejlesztési támogatásokkal pedig a vidék lakosság megtartó erejét fogják növelni.

Horváth István államtitkár megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár kiemelte: 2010-ben a kormány első döntései közé tartozott, hogy stratégiai partnerként kezeli a vidéket és a mezőgazdaságból élőket. 2010 előtt nagyon sok gazdatüntetés volt, az egész ágazatszerkezet a problémákról szólt. A partnerség egyik fontos eleme volt, hogy az újonnan megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával stratégiai megállapodást kötött a kormány. 2010-hez képest 2016-ban mintegy másfélszeresére nőtt a magyar mezőgazdaság agrárkibocsátása. 60 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás és mintegy 40 százalékkal nőtt az állattenyésztés kibocsátása. A nemzeti támogatásokat megsokszoroztuk az elmúlt időszakban. Mindehhez a politikai bátorság mellett gazdasági erőre is szükség volt. A 2010-es évhez képest több mint megháromszoroztuk a nemzeti forrásból lévő állattenyésztési támogatásokat. Növekedett az állattartási kedv. Nagyon komoly vidékfejlesztési programot hoztunk létre. 2010-hez képest 2016-ban 75 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságból, vagy mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkoztatások aránya. Jelentős eredmény a magyar termékek becsületének visszaadása is, továbbá az ágazat kifehérítése, mely átláthatóságot és a versenyképességet eredményezett.

SZB

A nemzeti konzultációról tartott sajtótájékoztatót 2017. április 28-án Szászfalvi László. A térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője a kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének fontosságára hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta: eddig több mint 470.000 válasz érkezett már és interneten több mint 50 ezren válaszolták meg ezeket a kérdőíveket, melyeket május 20-ig lehet visszaküldeni.

- A napokban kerülnek postaládáinkba a kiküldött nemzeti konzultációs kérdőívek és arra szeretném kérni a magyar állampolgárokat, hogy akiknek fontos a nemzeti függetlenségünknek a megőrzése, akiknek fontos a nemzeti szuverenitásunknak a megőrzése, azok küldjék vissza ezeket a kérdőíveket kitöltve. Mind a kérdés tekintetében a magyar kormánynak és a kormány pártoknak nagyon határozott álláspontja van, amelyeket az elmúlt években is képviseltünk. De ezekben a napokban is láttuk, tapasztaltuk és ebben az esztendőben döntő és komoly csatákra fog sor kerülni az Európai Unióban, azon belül, Brüsszellel és Brüsszellel szemben ezekben a kérdésekben és miközben a kormánynak és a kormány pártoknak határozott álláspontja van ezekről a kérdésekről, mégis nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyar állampolgárok, a magyar családok, a magyar választópolgárok kifejtsék nézeteiket ezekben a nagyon fontos kérdésekben. Azt tapasztaltuk, azt tapasztaljuk, hogy Brüsszel egyre nagyobb mértékben szeretné a nemzet államoknak a kompetenciáit, hatásköreit megszerezni, elvenni és ezáltal egy vízfej brüsszeli hatalom koncentrációt megvalósítani. Mi, a magyar kormány, illetve a magyar kormánypártok, nagyon határozottan ezzel szemben állunk és az az álláspontunk, az a véleményünk, hogy egy erős Európát, egy erős Európai Uniót csak erős nemzetállamok tudnak, csak erős tagországok tudnak létrehozni és megvalósítani és ezért tartjuk rendkívül fontosnak azt, hogy a magyar választópolgárok ezekre a kérdésekre mondják el a véleményüket, vagy ezekben a nagyon fontos ügyekben mondják el az álláspontjukat.

Az első ilyen kérdés a rezsicsökkentésről szól, tehát konkrétan arról, hogy a tagországok a nemzetállamok kezében maradhat-e a hatósági díjaknak, szolgáltatási díjaknak, díjak mértékének a megállapítása, mint ahogy azt a magyar kormány az elmúlt években tette és ezzel tulajdonképpen azt a célunkat tudtuk megvalósítani, hogy miközben 6-7 esztendővel ezelőtt a legdrágább gázdíj volt Magyarországon és a legdrágább áramdíj, ehhez képest most nagyon nagy mértékben sikerült csökkenteni és tulajdonképpen Európában az egyik legolcsóbb gáz- és áramdíjat kell fizetni a magyar polgároknak. Brüsszel, a brüsszeli bürokraták már konkrét javaslatokat tettek le az európai bizottság asztalára, tehát konkrét törvény javaslatok, szabályozási javaslatok vannak arra nézve, hogy ezt egységesítsék az Európai Unión belül. Tehát üzleti alapra akarják helyezni a rezsi díjaknak a fizetését és ezáltal a multiknak az akaratát, befolyását növelnék, ebből konkrétan az következik, hogy akkor Magyarországon is megszűnne a hatósági díj és a szolgáltatók fogják megállapítani ezeket a rezsidíjakat.

A második kérdés a biztonságunkról szól, az illegális migrációnak a megállításáról, tudjuk nagyon jól, hogy az illegális migráció összefüggésben van a terrorcselekményekkel, a terrorizmus növekedésével. Nyugat Európának a biztonsága jelentős mértékben csökkent az elmúlt esztendőkben, szinte naponta, hetente, havonta történnek olyan terrorcselekmények, amelyek sok száz embernek a halálába kerültek már. Magyarország nagyon határozottan az illegális migráció ellen lépett föl, kettős határzárat és jogi határvédelmet alkalmazunk, ugyanakkor továbbra sem állt le Brüsszel azzal a tervével, hogy kötelező betelepítési kvótát kíván megállapítani. Éppen a napokban miniszterelnök úr Brüsszelben ezt a kérdést is érintette, illetve az európai parlamenti vitában erősen támadták Magyarországot ebben a kérdésben. Azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitás körébe tartozik az, hogy az állam határait és az állampolgárok biztonságát egy ország, egy állam tudja megvédeni, garantálni. Ezért nagyon fontos ez a kérdés és ez az ügy mindannyiunk számára, amelyben szintén kérjük az állampolgároknak a véleményét és támogatását, hogy a kormány hatékonyan tudjon fellépni a magyar polgárok védelmében továbbra is az illegális migrációval szemben. Természetesen a legálisan érkező menekültekről gondoskodik a magyar állam, ugyanúgy, ahogy azt a nemzetközi szerződések és a magyar törvények is előírják.

A 3. és 4. kérdés tulajdonképpen azokról a civil szervezetekről szól, amelyeket Soros György finanszíroz egész Európában és az egész világon, amelyek az embercsempészetet is elősegítik, itt ebben a térségben, Magyarországon, Magyarország közelében, Szerbiában, a Szerb határon, ahogyan láttuk az elmúlt napokban Macedóniában is ezt a fellazító tevékenységet végzi. Illetve kikérjük az állampolgárok álláspontját abban is, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetek tekintetében az átláthatóság megerősítését támogatják vagy nem. A kormány és a kormánypártok azon az állásponton vannak, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket átláthatóvá kell tenni és egy olyan fajta regisztrációt kell végezni és minden fel kell tüntetni ezt a fajta finanszírozást, amely mindenki számára nyilvános kell hogy legyen.

Az 5. és a 6. kérdés tekintetében szintén a nemzeti szuverenitásunk megőrzéséről van szó, hiszen a munkahely teremtés tekintetében az elmúlt években nagyon komoly sikereket ért el a kormány azzal a kormányzati gazdaságpolitikával, amelynek a következtében több mint 4,4 millióan dolgoznak most már Magyarországon és amelynek következtében az 2010 évi 12%-os munkanélküliségről jelen pillanatban 4,3-4,2%-ra sikerült csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Brüsszel ebbe is szeretne beleavatkozni.

A 6. kérdés pedig az adó mértékének a megállapításáról szól, mindannyian nagyon jól tudjuk azt, hogy a munkahelyteremtés, a bérek erős mértékben összefüggésben vannak az adó mértékének a megállapításával és az adórendszer kialakításával, mi határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy mind a munkahelyteremtés ösztönzését, gazdaságpolitikáját mindaz adó mértékének a megállapítását,az adópolitikát azt a nemzetállamoknak a saját hatáskörében kell tartani, hiszen számunkra létkérdés az, hogy minél több munkahely jöjjön létre, hogy bérek fokozatosan tudjanak, kiszámítható módon növekedni és emelkedni és létkérdés, hogy az adókat folyamatosan csökkenteni tudjuk. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, hogyha a brüsszeli bürokratákat kilehet kerülni, illetve ha Brüsszel nem habzsolja be ezeket a hatásköröket, hanem megmarad a nemzetállamok, a tagországok hatáskörében.

Mindezek tehát összefoglalásképpen, mind a 6 kérdés tulajdonképpen a nemzeti szuverenitásunkról szól, arról szól, hogy a függetlenségünket megtudjuk-e őrizni és arról szól, hogy saját hatáskörben mi magunk tudjunk ezekről a rendkívül fontos kérdésekről dönteni. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik már beküldték, elküldték a válaszlevelet a kitöltött kérdőíveket. Több mint 470.000 válasz érkezett már és interneten több mint 50 ezren válaszolták meg ezeket a kérdőíveket, május 20-áig lehet visszaküldeni, beküldeni ezeket a kérdőíveket, arra szeretném bíztatni, bátorítani minden magyar választópolgárt, minden magyar családot, hogy ezeket a kérdőíveket küldjék vissza és a szavazatukkal illetve az álláspontjukkal támogassák a magyar kormánynak a küzdelmét azért, hogy ezekben a rendkívül fontos kérdésekben amely mindannyiunkat érint, ezekben a kérdésekben megtudjuk védeni a saját álláspontunkat és ezáltal megtudjuk védeni Magyarország önállóságát és függetlenségét.

SZB