45 éves múltra tekint vissza a női kézilabdázás Csurgón. A Csurgói NKC évtizedeken átívelő fejlődésének során a csapat a 2020/2021 NBI/B Nyugat bajnokságot 5-ik helyezéssel zárta, történelmének eddigi legjobb eredményét elérve ezáltal. A klub évek óta egységes, célokat és lehetőségeket nyújtani tudó sportszervezetként, stabil jogi és anyagi helyzet mellett biztosít lehetőséget játékosainak, edzőinek, nagy hangsúlyt fektetve az utánpótlás-nevelésre is. Szászfalvi Bencével, a Csurgói Női Kézilabda Club ügyvezető elnökével a klub aktuális helyzetéről, céljairól és kihívásairól beszélgettünk.

A tavalyi esztendőt klubtörténeti sikerrel zárta a csapat. Mennyire tudott ez motiválóan hatni az idei szezonban a Csurgói Női Kézilabda Club játékosai, valamint vezetősége számára?
- Kilenc éves munkánk volt az NBI/B ötödik helyezés sikerében. Boldog vagyok, hogy végre sikerült. Kis klubként nagyon nehéz dolog ez, sokszor éreztük úgy, hogy szinte az egész világ ellenünk dolgozik. Magunk elé mindig olyan nagy célokat tűztünk, melyek eléréséhez vezető úton rengeteget tanultunk, edződtünk és erősödtünk. Rettentő nehéz volt játékost igazolni addig is és azóta is. Skaliczki László mesteredzővel kötött két éves szerződésünk klubunk egyik legnagyobb sikere, neki köszönhetjük főként az ötödik helyezést is, mely klubunk történelmének legjobb eredménye.

A 2021-2022. évi versenykiírásban jelentős változások történtek. Milyen új kihívásokat jelentett ez a klub életében?
- Az NBI/B osztály kiírása jelentősen változott a tavalyi szezon végén, az idei bajnoki szezonra vonatkozóan. Korábban úgy volt, hogy volt egy Nyugati és egy Keleti csoport, így eddig nekünk nyugati csapatként csak a Dunántúlra és Budapestre kellett utaznunk idegenbe. Az idei szezontól kezdődően márciusig alapszakasz volt, ahol csak nyugati és csak a keleti csapatok játszottak egymással, ezt követően pedig egy osztályba tették a nyugati és a keleti csapatokat a felsőházban és az alsóházban is.
Ettől kezdődően Csurgóról utaztunk például Hajdúnánásra, Szegedre, ami azontúl, hogy jelentősen emeli klubunk utazási költségeit, jóval több energiát kivesz játékosainkból is. Tulajdonképpen „kis NBI” lettünk. Véleményem szerint ezzel a döntéssel halálra lettek ítélve a kis vidéki egyesületek.

Hozzátenném, hogy a jövő évi 2022-2023-as évi versenykiírásban két további szigorú feltétel is belekerült: csak Kft működési formában lehet nevezni a felnőtt bajnokságra, azaz át kellene alakulni Kft gazdasági társasággá az eddigi egyesületi formából, továbbá azt is előírta a szövetség, hogy már idegenbe utazva is kötelező vinnünk egy meghatározott végzettségű csapatorvost. Ez a két előírás olyan szintű adminisztrációs és anyagi terhet ró számos klubra, ami már vállalhatatlan.

Hol tart most a Csurgói Női Kézilabda Club és milyen irányok, elképzelések vannak a jövőt illetően?
- A Csurgói Női Kézilabda Club utánpótláscsapatai folyamatosan fejlődnek, évről évre eredményesebb minden korcsoportunk. Ez köszönhető utánpótlásedzőinknek, akik szívvel-lélekkel és kitartóan végzik munkájukat, eredményes TAO pályázataink pedig biztosítják a nyugodt szakmai munkához az anyagi hátteret. Klubunk már két kilenc fős kisbusszal rendelkezik, melyek nagy mértékben megkönnyítik 12 csapatunk utazásait. Felnőtt csapatunk tavalyi évben elérte az 1977-es alapítása óta a legjobb eredményét: NBI/B osztályban az ötödik helyezést. Ez egy ötezer fős kisvárostól a megyei jogú városok, budapesti csapatok, és állami kézilabda akadémiák között szép teljesítmény.

Szeretném itt megragadni az alkalmat és bejelenteni, hogy klubunk elnöksége úgy döntött: a következő idényben a felnőtt csapatot nem versenyeztetjük, a közeljövőben nem kívánunk felnőtt korosztályban indulni. Akik közelről követték az elmúlt tíz évet, tudják milyen nehéz és rögös utat jártunk be néhány kollégámmal, azért, hogy a csurgói női kézilabda újra felkerülhessen a kézilabda országos térképére. Számtalan hétvégét, hajnalokig tartó agyalást, beszélgetést, szervezést és óriási anyagi erőforrást emésztett fel e nemes cél. Örülök és büszke vagyok arra, hogy együtt ezt végig csináltuk és boldog vagyok, hogy ez sikerült. Klubunk elérte a maximális eredményt, melyet a játékospiaci helyzet, versenyeztetési és földrajzi körülmények lehetővé tettek egy Csurgó szintű kisvárosnak. Persze minden relatív, attól függ honnan nézzük. Ha azt nézzük, hogy negyedosztály közepéről indultunk és elértük, hogy öt helyezésre legyünk a sokak szerint a világ egyik legerősebb női kézilabda bajnokságától, akkor azt mondhatjuk talán, hogy ez komoly teljesítmény.

Sok híres ember megfogalmazta sokféleképpen már korábban, talán kicsit közhelyes, ám ettől még igaz:

„Nem a cél a fontos, hanem az út.
Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.”

Voltak rosszakarók, ellenségeskedők és kárörvendők is ezen az úton, de nekik is köszönjük, hiszen ők még inkább motiváltak bennünket céljaink eléréséhez. A világ legboldogabb országában Dániában 2018-ban az év szava a „pyt” lett. Magyarra fordítva annyit jelent „engedd el”. A dán iskolákban tanítják a gyerekeknek az elengedés művészetét, méghozzá egy „pyt” gomb segítségével. Dolgos, harcos és eseménydús tíz év volt, de mi most a felnőtt versenyeztetést elengedjük és kifejezetten az utánpótlás nevelésre helyezzük a hangsúlyt. Pyt!

Komoly és nehéz döntés, amit meghoztatok, mely talán sokakat meglep.
Mik azok az okok, melyek miatt erre a döntésre jutott a klub elnöksége?

- Az első ok a minőségi játékosok hiánya. A tizenhárom-tizenöt fős játékoskeretünkből mindössze egy játékos saját, csurgói nevelés, a többi játékost divatos szóval kifejezve Csurgóra kellett „importálnunk”. Nekik sokszor két-háromszoros juttatást kellett adnunk, mint amit más klubok kínáltak, hogy eljöjjenek Csurgóra játszani. Ha nem kínálunk ennyit, akkor nincs elég játékosunk. Így sem voltunk annyian, ami a még minőségibb szakmai munkához szükséges lett volna. Menedzsereknek több milliós összegeket kellett kifizetnünk szezononként, hogy évi öt-hat játékos hozzánk jöjjön és ne más klubhoz. Ha nem fizetjük ki ezeket az NBI/B-ben meglepő összegeket, akkor nem ide igazolnak és akkor nem vagyunk elegen.
Ezen túl a lakást és étkeztetést is biztosítanunk kellett, melynek 12-14 főnél nagyon sokba került. NBI/B osztály szinten is nagyon komoly összegeket emésztett fel, hogy mi háromszor annyi pénzből tudtunk „partyba” lenni egy olyan klubbal, amely egyetemi, fővárosi vagy országos akadémia csapata. Nekünk mindig háromszor annyi munkát és forrást kellett beletennünk, hogy igazolni tudjunk, hogy felfigyeljenek klubunkra.
De tiszta lelkiismerettel mondhatom: mi ezt a munkát elvégeztük.

A másik ok, hogy hiába a sok munka és forrás, ha nem kapjuk vissza eredményekben, sikerben, lelkesedésben és elkötelezettségben ezt. Sokkal kevesebbet kaptunk vissza a pályán, mint amit befektettünk. Tudomásul vettük és levontuk a konzekvenciát, hogy ez így nem működik és nem fenntartható.

Harmadik ok, hogy megváltozott a világ körülöttünk. Régen a csurgói középiskolákból nem mentek ilyen elsöprő számban a végzős kézilabda neveléseink egyetemre továbbtanulni vagy dolgozni nagyvárosokba. Az történik, hogy klubunk felneveli 8-10 éves kortól a játékost és amikor odaérne, hogy 17-18 évesen a felnőtt csapat stabil játékosává váljon, akkor ő elköltözik, továbbtanul, vagy elmegy dolgozni más városba. Klubunk pedig kereshet az országban a felnőtt csapatba játékosokat sok áldozattal. A modern kornak ezzel a trendjével nem tudunk már mit kezdeni, túlnőtt rajtunk és meghaladja az erőnket.

Fontos hangsúlyoznom: nem a klubunk szűnik meg, csak az egy felnőtt és tíz utánpótláscsapatunk közül a felnőtt csapat versenyeztetését hagyjuk abba. Klubunk él és virul, működik tovább és azon dolgozunk, hogy sikerüljön magyar válogatott és NBI-es kézilabdázókat felnevelni Magyarországnak.

Össze tudnád foglalni, hogy 2012. augusztusában amikor átvette a jelenlegi elnökség a klub vezetését, milyen klubot vettetek át és most milyen állapotban van a Csurgói NKC?

2012 augusztusában, tíz éve amikor átvettük a clubot, az tizenkét játékossal, egy csapattal, egy edzővel és mai léptekkel nézve nagyon szerény éves költségvetéssel működött. Most, 2022-ben tíz év elteltével száz játékos - felnőtt és utánpótlás összesen-, egy felnőtt- és tíz utánpótláscsapat, egy Mesteredző és nyolc utánpótlásedző, két kilenc fős kisbusz jellemzi a CSNKC-t és a költségvetésünk százharmincszorosa (!) a tíz évvel ezelőttinek. Így leírva is látható: komoly fejlődésen mentünk keresztül.

Számokkal összefoglalva ezt a teljesítményt tette le klubunk vezetése tíz év alatt, ám röviden összefoglalnám felnőtt csapatunk elmúlt tíz évét is, honnan hova jutottunk. 2012-ben negyedosztályú klub voltunk egy felnőtt csapattal, mely a megszűnés szélére került. Ezt követően új alapszabály volt szükséges és először jogilag kellett rendet tennünk. Ezután a költségvetésünk növeléséhez kellett támogatókat keresnem és azonnal beadtuk első TAO pályázatunkat is, mely sikeres és eredményes volt. Néhány új játékost is sikerült leigazolnunk és az új elnökség első évében megnyertük a negyedosztályú (megyei) bajnokságot. Második elnökségi évünkben negyedik, harmadikban hetedik helyet szereztük meg, rákövetkező évben pedig megnyertük az NB/II.-es bajnokságot. A Magyar Kupában bejutottunk a legjobb 16 csapat közé, ahol az NB/I-es Érd érkezett Csurgóra és búcsúztatott minket a legjobb nyolc közé jutásért. Ám ez a mérkőzés számunkra emlékezetes meccs, a kézilabda ünnepe volt. Mondhatjuk, hogy gyorsan elértük a célunkat, az NBI/B osztályt, ám itt meg is kell ragadni, nem elég feljutni. Az osztályváltások között óriási különbség van játékosok minőségében, tempóban és anyagi erőforrásokban is. Komoly erőpróbát és kihívást jelentett ez nekünk, de időt, erőt és anyagiakat nem kímélve mindent megtettünk, hogy megragadjunk a felsőbb osztályban.

Első NBI/B-s évünkben tizennegyedikek, azt követő évben két helyet javítva a tizenkettedik helyen végeztünk. Ezúttal ki is estünk és nem lehetett más célunk, mint újra visszajutni a magyar másodosztályba, az NBI/B osztályba, ami sikerült és a 2019/2020-as bajnoki szezonban - mely az első COVID világjárvány sújtotta nehéz bajnoki szezon volt-, az előkelő hatodik helyet szereztük meg, hivatalosan a szakszövetség nem hirdetett eredményt. Ezúton is köszönöm Mato Matijevic vezetőedzőnk munkáját, aki a horvát felnőtt válogatott korábbi másodedzőjeként maradandót alkotott a Csurgói Női Kézilabda Club kispadján. Akkor nagy fájdalom volt, hogy megfosztottak minket klubunk történelmének legjobb eredményétől.

Szeretném itt megjegyezni, hogy az elmúlt időszak két legprofibb kézilabdajátékosát ekkor sikerült leigazolnunk, - hozzáteszem nem kevés munka árán-, Scholtz Andrea (kapus) és Sara Vukcevic (beálló) személyében. Andi és Sara is az NB/I-es Mosonmagyaróvár csapatából érkezett hozzánk, Sara Montenegró színeiben Európa-bajnokságot nyert 2012-ben! Teljesen más hangulat és profi munka kezdődött el az ő Csurgóra érkezésükkel felnőtt csapatunkban. Felnéztek rájuk felnőtt és utánpótlásjátékosaink és példaképek voltak mindenki előtt. Köszönöm Andi és Sara a bizalmat felém és klubunk irányába és azt a profi felfogást és hozzáállást, amivel példát mutattatok csapatunknak pályán és pályán kívül egyaránt! Büszke vagyok, hogy két ilyen nagyszerű profi játékos a Csurgói Női Kézilabda Clubból vonult vissza a profi pályafutásából és játékosként klubunk meze volt rajtuk utoljára.

Sokak meglepetésére 2020-ban - hosszú egyeztetést, tárgyalást követően – sikerült az egyik legsikeresebb magyar kézilabda mesteredzőt, korábbi férfiválogatott szövetségi kapitányt, Skaliczki Lászlót sikerült felnőtt csapatunk vezetőedzőjévé leigazolnunk, s vele két éves szerződést kötöttünk. Minden követ megmozgatott elnökségünk a játékosok terén, hiszen úgy gondolkodtunk: most vagy soha. Talán sikerül elérni egy NB/I-es álmot is. Tudtuk, hogy hatalmas feladat a kijelölt cél eléréséhez vezető út, nagyon sok csatát kell megnyernünk pályán és pályán kívül egyaránt. A nagy cél érdekében összeállítottunk egy kétéves koncepciót és beleálltunk a munkába. Nyolc menedzserrel tárgyaltunk határainkon belül és kívül, legalább százhúsz minőségi játékost megkerestünk, volt köztük több magyar utánpótlás és nemzetközileg elismert felnőt válogatott játékos is. Minden erőfeszítésünk ellenére, nem sikerült annyi NB/I-es tapasztalattal bíró, rutinos játékost igazolnunk, akikkel az NBI/B osztály dobogójára odaérhettünk volna. Ám mégis büszkék lehetünk arra, hogy a 2020/2021-es bajnoki szezonban Skaliczki László mesteredzőnk vezetésével az NBI/B osztály ötödik helyezését értük el, amely klubunk 45 éves történelmének legnagyobb sikere. Köszönöm Tanár Úr felém és felénk megnyilvánuló bizalmát és az embert próbáló munkáját is, amelyet kitartóan és türelmesen a legmagasabb színvonalon végzett itt Csurgón!

Ezt követően a 2021/2022 évi bajnoki szezonra ismét egy utolsó nagy igazolási „rohamra” indultunk, ám a COVID világjárvány sújtotta körülmények között ez teljesen irreálissá vált. Mindezt reálisan átgondolva és őszintén egymás szemébe nézve fel kellett ismernünk: ez egy olyan véget nem érő csata, amire bármennyi munkát és anyagi erőforrást áldozunk, nem jöhetünk ki győztesen – persze ha maximalista céljainkat szeretnénk elérni. Meghoztuk a döntést: emelt fővel, büszkén vállalva a sikereket és kudarcokat egyaránt, a legjobb eredményt elérve, de egyenlőre elengedjük a felnőtt csapat versenyeztetését. Visszatérünk oda, ami a csurgói női kézilabda 1977-es alapítása óta igazán volt: az utánpótlásneveléshez. Bocsánat, hogy ennyire részletesen fejtettem ki a választ, de szükségesnek éreztem, hogy minden kedves olvasó betekintést nyerhessen az elmúlt tíz küzdelmes évünkbe.

Összességében elégedett vagy az elmúlt tíz év eredményeivel?

Ha a kérdés arra irányul, hogy a klub összeredményeivel az vagyok-e, akkor azt kell mondjam igen. Tizenegy csapatot versenyeztetünk az eredeti egy helyett. Kilenc edzőnk van a korábbi egy helyett. Száz játékosunk van tizenkettő helyett. Van két kisbuszunk, melyek nagyon megkönnyítik csapataink logisztikáját. Színvonalas több napos kézilabda nyári táborokat szervezünk utánpótláskorú játékosainknak, melyek nagyon népszerűek. Az pedig, hogy százharmincszorosára tudtuk növelni költségvetésünket, minden lehetőséget kiszélesített. Tizedik éve sikeresen és eredményesen pályázunk a társasági-adó pályázatra, melynek köszönhetően biztosítva van a csurgói női kézilabda utánpótlásnevelés anyagi háttere. Több Csurgó környéki településen is végzik edzőink a munkát általános iskolákban, így sokkal több kézilabda iránt érdeklődő gyermekkel tudunk foglalkozni.

Ez is volt a célunk, hogy a csurgói járásra és a tágabb régióra ki tudjuk terjeszteni szakmai munkánkat és a kézilabda, valamint a sport szeretetét akadémia-szerűen tudjuk felépíteni. A kézilabdatehetségeket is könnyebben felfedezzük és a dél-somogyi hátrányos régióban is olyan célt tudunk mutatni gyermekeknek és szüleiknek, amiért érdemes dolgozni és ami sok gyermek számára „kitörési pont” lehet. Olyan tempóban nőtt sportegyesületünk, hogy alig tudtuk mi is teljesíteni a növekedéshez szükséges anyagi, sporteszköz, valamint humánerőforrás igényeit.  De végül rengeteg munkával, hittel és a jó Isten segítségével mindig sikerült.

Ha a felnőtt csapat eredményessége a kérdés, akkor egyáltalán nem vagyok elégedett. Ami pozitívum az az, hogy az elmúlt tíz évből ötöt az NBI/B osztályban töltöttünk, ami nagy dolog. Sokkal több időt, energiát és anyagi erőforrást tettünk bele, mint amit eredményekben és sikerben visszakaptunk. Sok játékos megfordult itt, akik nagyokat ígértek és a menedzsereik is, ám a pályán a teljesítmény már elmaradt. Többek között ebbe a folyamatos tendenciába is belefáradtunk, hogy általában mindig mi jártunk rosszul, nem kevés pénzt kifizetve és rengeteg munkát befektetve. Az ötödik helyezésnek nagyon örülök, amiért külön köszönet Magyarország egyik legjobb kézilabdaedzőjének, Skaliczki László mesteredzőnek és a csapat tagjainak, valamint az egész stábnak. Sokáig felejthetetlen lesz ez a siker! Jó példát adtak a mostani csurgói fiatal kézisek számára! Most ők kerülnek a középpontba, innen csak és kizárólag rajtuk a szemünk!

Kik azok, akik stabilan melletted/mellettetek voltak ebben az embert próbáló elmúlt tíz évi munkában?

Nem túl hosszú a lista. Köszönöm a Claessens Group mezőgazdasági cégcsoportnak és két tulajdonosának Christophe-nak és Péternek, amiért „utunk” során főtámogatóink voltak és mindig segítettek minket. Köszönöm mindenkinek, akik bármilyen módon támogattak bennünket és mellénk álltak sokszor akár a legnehezebb pillanatokban. Köszönöm öt munkatársamnak/kollégámnak, akik jóban-rosszban mindent megtettek a klubért és a céljainkért. Köszönöm a családomnak, akik eltűrték és elviselték e munkának az időigényes és stresszes oldalát.

Mit tanultál az elmúlt tíz évből? Mire fogod fordítani a felszabaduló idődet?
Rengeteget tanultam, mint vezető, megismertem sokféle embertípust, tárgyalástechnikát, konfliktuskezelési módszert és a kompromisszum készség különböző szintjeit. Életre szóló tíz éves tanfolyamot “végeztem el”, amivel sok tapasztalatot gyűjtöttem. Klubunknál neveljük tovább Csurgón a jövő női kézilabda utánpótlásait. Természetesen nyitottan tekintek az új kihívások felé, eddig is megtaláltak a feladatok, ez szerintem ezután is így lesz. Ezen túlmenően a jövőben az üzleti élet kihívásai mellett a magánéletemre is szeretnék több időt fordítani.

A szülők, sportolni vágyók miként érhetnek el benneteket, hogy szerezhetnek a leggyorsabban információt a lehetőségekről?
Ahogy eddig is, a honlapunkon, a www.csnkc.hu oldalon találhatók meg elérhetőségeink, illetve a Facebookon is kapcsolatba léphetnek velünk.