Mai szószóhasználatainkban egyre gyakrabban fordulnak elő az újra polgárosodás, a polgári középosztály, vagy a nagyés kispolgárság kifejezések, arra utalva, hogy a mindenkori országos és helyi viszonyok stabilizálásához szüksége lenne egy olyan biztos, társadalmi rétegre, melyre a fogyasztás és a gazdaság biztosan építhetne.

A két nagy háború között Magyarországon, a nagyobb településeken és Csurgón is a legbiztosabb népréteget a nagy- és kispolgársága képezte.

Csurgó társadalmának nagypolgári osztályához tartoztak azok az ügyvédek, bírók, főjegyzők, bankárok, földbérlők, orvosok, intézményi igazgatók, nagykereskedők, akik havi rendszeres, jó jövedelemmel rendelkeztek. Legtöbben egy, de gyakran több cselédet is tartottak. Saját, legalább 4 szobás házaikban laktak, mint a Meller család a Baksay utcai Meller kastélyban, a Vajda család a Rákóczi u. 110. alatti emeletes házában, vagy a nemesi származású Hochreiter család a Petőfi tér 36. sz. alatti otthonában. Esetleg Csurgó legszebb házait bérelték, úgymint a Kossuth u. 27., 29. sz. házak vagy a Baksay utca nyugati oldalán lévő eklektikus lakóházak.

A kispolgári réteghez taroztak a kiskereskedők, tanítók, óvónők, vasúti és államapparátusi altisztek, gyógyszerészek, csendőrök, katonák, adóhivatalnokok. Többnyire rendszeres, de szerényebb jövedelemmel
bírtak, melyet sokszor saját kerttel és nem ritkán állattartással egészítettek ki.

Érdekes, hogy ők főként saját tulajdonú házaikban éltek, mint a Széchenyi tér nyugati oldalán, vagy a Kossuth u. 11, 15, 17, 23, 25. számú házaiban.

Nagypolgári, nevezetes eseményen készítette kordokumentum értékű felvételét Fényes Berthold, az úri közönség kedvelt fényképésze, kinek műterme a Petőfi tér 10. sz. alatt volt.

Ez a kedves, múltbeli fénykép 1933. június 24-én készült, Dr. Fehér Aladár királyi járásbírósági jegyző és Keresztessy Margit, matematika-fizika szakos polgári leányiskolai tanárnő esküvőjén, a Kossuth u. 50.
sz. alatti udvarukban.

Az ifjú pár mindkét tagja köztiszteletben álló, nemesi felmenőktől származott. A vendégek nagy része családtag, azonban a jeles eseményen a nagypolgári család tagjai kívül a baráti családok is részt vettek. Úgymint Kerekes Sándor gimnáziumi tanár családostul, Dr. Kovácsy Gyula ügyvéd, Békássy Ernő csendőr főhadnagy, repülő pilóta.

A felvétel részleteiben megfigyelhető az igényes, kifinomult elegancia, az elegáns női és férfi kalapokban, a fehér csipke kesztyűkben, a divatos nyakékekben és jó szabású ruhákban.

A két háború közötti idők gyors változásai Csurgóra is eljutottak. A felvilágosult, korszerű gondolkodás és igényesség nem csak az életmód, hanem az öltözködés terén is kezdett érvényesülni. Fényes Marcell Divat Nagyáruháza a Széchenyi téren a legfinomabb kelméket, öltönyöket, márkás karórákat kínált a tehetősebb vásárlóknak. A vendégek lábán is látható úgynevezett „Jancsecz” cipők kiváló minőségű servo, hasított bőrből készültek gombos és fűzős kivitelben, melyet a Széchényi tér 18. szám alatt volt Radó Divatházban lehetett megvásárolni.

Az ilyen nagypolgári családoknál már természetes volt a cseléd tartása, a kor divatja szerinti szép otthon, melyet főként míves, faragott ebédlő és szalon bútorokkal, hálógarnitúrákkal rendeztek be.

Az 1930-as évek jó polgári létének Magyarországon és Csurgón is a második világháború vetett véget. A zsidó elhurcolások, a nemesség osztályon kívül helyezése, a viszonylagos gazdasági stabilizáció megszűnése, majd később a kivándorlás szinte teljesen megszüntette ezt az egykor oly stabil népréteget.

Vargáné Hegedűs Magdolna