Csurgói Városi Szociális Intézmény
Városi Bölcsőde
8840 Csurgó Baksay u. 9.

Tájékoztatás a Bölcsődei beiratkozásról

Értesítjük a Tisztelt Szülőket, hogy a Csurgói Városi Bölcsődében a 2018/2019-es nevelési évre való beiratkozásra egész évben lehetőség van.
A beiratkozás helye: Csurgói Városi Bölcsőde (8840 Csurgó, Baksay u. 9.)

A bölcsődébe azon gyermekek vehetők fel, akiknek a szülei, nevelői, gondozói (munkavégzésük, munkaerő-piaci programban-, képzésben való részvételük, betegségük, szociális, vagy egyéb ok miatt) napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni, illetve igazolni tudják, hogy ők és gyermekük (gyermekeik) Csurgó, Csurgónagymarton, Somogycsicsó, Szenta, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd települések egyikén lakhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.

A beiratkozáshoz szükséges: a gyermek születési anyakönyvi kivonatára, TAJ kártyájára, lakcím igazolásra, valamint a szülő lakcímkártyájára. A felvételhez szükséges egyéb információkat a szülőknek a helyszínen írásos formában kell benyújtaniuk.
A beiratkozásra a gyermeket a szülőnek nem szükséges magával hoznia.

A gyermek húsz hetes korától három éves koráig jogosult bölcsődei ellátásra, illetve annak a nevelési évnek a végéig, vagyis augusztus 31-ig.
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadására a nevelési évben folyamatosan van lehetőség a felszabadult férőhelyek számától függően.
A bölcsődei beíratás kapcsán felmerülő kérdésekkel, illetve további információval Fábián Barbara bölcsődevezető kereshető. (8840 Csurgó, Baksay u. 9. Tel.: 82/201-402, E-mail: csurgoi.bolcsode@gmail.com )

Egyidejűleg tájékoztatjuk a szülőket, hogy a bölcsődében 2018. március 1- én nyílt napot tartunk annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsünk a szülőknek és gyermekeknek, hogy megismerkedjenek a bölcsődével, illetve bölcsődei gondozókkal.

Tisztelettel:

Kelt.: 2018. 02. 07.

Fábián Barbara
bölcsődevezető

Csurgó Város Képviselő-testülete 2017. október 10-én 14:00 órakor a Városháza tanácskozó termében tartotta soron következő képviselő-testületi ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:

Csurgó Város Képviselő-testülete 2017. július 26-án 9:00 órakor a Városháza tanácskozó termében tartotta soron következő képviselő-testületi ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:

Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot,
hogy jogszabály-módosításnak köszönhetően fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül fúrt vagy a nem azok szerint üzemelő kutak Magyarország területén. A változtatás célja, hogy az eddig illegálisan működő vízkiviteli művek törvényes keretek között, ellenőrzötten üzemelhessenek.
A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél.

A jegyzőtől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázisvédelmi területet.
A kérelemhez csatolni szükséges:

• a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt,
•  a tulajdonjog igazolására szolgáló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés vagy tulajdonosi hozzájárulás),
•  helyszínrajzot, műszaki leírást,
•  a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó nyilatkozatot.

Az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj összege: 3000 Ft

A fentiektől eltérő esetben a fővárosi vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet, amelyhez csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációit is.
Amennyiben a kút megkapja a fennmaradási engedélyt és 2016. június 4-e előtt fúrták, a tulajdonosát nem bírságolják meg. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.

A Katasztrófavédelem tájékoztatást adott ki a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, mely (itt) érhető el.

Az alábbiakban közlöm a vízi létesítmények legalizálása kapcsán a Csurgói Járási Hivatal által összeállított tájékoztatás kivonatát:

I. A vízügyi hatósági hatáskör (Katasztrófavédelem)

1. Tervezési költség
A fennmaradási engedély iránti kérelemre vonatkozó szabályokról a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) rendelkezik. A kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció költsége piaci áron nagyságrendileg 300-800 000 Ft-ot tesz ki (öntözési berendezéshez tervezési díj: 400-500 000 Ft; kútterv: 200-250 000 Ft, talajtani szakvélemény: 100-300 000 Ft).

2. Igazgatási szolgáltatási díj
A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet sávosan, az igénybevett vízmennyiség függvényében állapítja meg. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 20-350 000 Ft-ig terjed, melyhez a talajtani terv és az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok eljárási díjai is hozzáadódnak, így ezek együttesen kb. 100-480 000 Ft-ot tesznek ki.

3. Vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.

II. A jegyzői hatáskör és a lakosság által háztartási célokra használt kutak költségei

A lakosság által háztartási célokra használt kutak kategóriájába azok a magánszemélyek által, háztartási igények kielégítése céljából üzemeltetett, épülettel rendelkező ingatlanon található kutak tartoznak, melyek 500 m3/év vízigénybevétellel talajvizet, vagy parti szűrésű vizet használnak nem gazdasági célra.
E kutak engedélyezése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre, amennyiben az ingatlan nem érint víz bázisvédelmi védőterületet, ellenkező esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

1. Tervezési költség

Az engedélyezési eljárás tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklet rendelkezései az irányadóak.
A fennmaradási engedély iránti kérelem és a mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció elkészítése piaci áron nagyságrendileg 20 000-75 000 Ft-ot tesz ki (meglévő kút állapotfelvétele, paramétereinek dokumentálása).
Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi védőterületen helyezkedik el, akkor a kérelmet ki kell egészíteni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti egyedi vizsgálattal, melynek tervezési költsége kb. 20 000- 300 000 Ft mértékű.

2. Az eljárás illetéke, díja

A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a 29. § (1) bekezdésben meghatározott 3000 Ft. Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi területen helyezkedik el, ezért annak engedélyezése a területi vízügyi hatóság hatásköre, úgy a BM rendelet szerinti 5000 Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Az egyedi vizsgálati dokumentáció elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke pedig 100 000 Ft.

3. Vízgazdálkodási bírság

A bírság feltételei megegyeznek az I/3. pontban foglaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a lakosság által háztartási célokra használt kutak esetében természetes személyekről beszélhetünk, azaz a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot. Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

Kérem a Tisztelt Lakosságot a fent részletezett szabályok figyelembevételére!

Csurgó, 2016. november 3.

Tisztelettel:

Fábián Anita sk.
jegyző