A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

A nagy háború a hátországban címmel tartottak konferenciát 2019. március 21-én a Csokonai Közösségi Házban. Az eseményen Dr. Demeter Zsófia történész Károly János az első világháborúban és a hadifogságban címmel tartott előadást, melyet Vargáné Hegedűs Magdolna helytörténész "Ne sírj utánam Katikám..." Élet a hátországban a Nagy háború idején című előadása követett. Az esemény fogadással zárult.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezett Csurgó városa március 15-én. A megemlékezés, ünnepélyes zászlófelvonással és koszorúzással vette kezdetét, melyet ünnepi műsor követett. Füstös János Csurgó Város polgármestere ünnepi beszédet mondott, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell őriznünk nemzetállam mivoltunkat, mert csak így lehet jövője gyermekeinknek, unokáinknak.

Ezt követően a Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort.

Az esemény fogadással zárult, melyen Szabó Sándor Csurgó Város alpolgármestere mondott pohárköszöntőt.

Füstös János polgármester oklevelet nyújt át az 1000 Éves Csurgó Város Bora címet elnyert Ács Ferencnek

Március 14-én, a Csurgói Csokonai Borbarátkör hagyományos csütörtöki összejövetelén, ünnepélyes keretek között adták át az 1000 éves Csurgó Bora címet. Az elismerést a Muskat Ottoneljével nagy arany minősítést elnyert Ács Ferenc borosgazda vehette át.

Az esemény elején Ilia Csaba foglalta össze az elmúlt időszak tapasztalatait: Ahhoz, hogy Csurgó és térségének borászata ilyen szintre jutott, nagy mértékben hozzájárult a csurgói Csokonai Borbarátkörnek a munkája. Találkozásaink során folyamatosan megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Eljutottunk odáig, hogy a társaság külföldre, illetve tanulmányutakra jár. Fontos ugyanakkor, hogy borainkat a mai elvárásoknak megfelelően probáljuk minősíteni. Örülünk annak, hogy egyre több helyre hívnak
már bennünket. Úgy gondolom, hogy a legutóbbi nemzetközi borverseny kapcsán egy nagyon színvonalas rendezvényt sikerült megszervezni, melynek a visszhangja nagyon pozitív. Horvátországból, valamint a hegyközségtől is nagyon jó vissza jelzések érkeztek - összegezte a Csurgói Csokonai Borlovagrend nagymestere.

Füstös János Csurgó Város polgármestere az oklevél átadása előtt köszöntőjében hangsúlyozta: Az elmúlt hetekben megtörtént XXII. Csurgói Nemzetközi Borversenyen nagyon erős mezőnyben, nagyon szép eredményt értek el a Csurgói, Csurgó környéki
borok is.

- Abból az alkalomból jöttünk ma össze, hogy Csurgó város borát nevezzük meg Ács Ferenc borosgazda részére, aki a Muskat Ottoneljével nagy arany minősítést nyert el a több mint 300 bor közül. Ez egy nagy eredmény. Gratulálok Ács Ferencnek, valamint
mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett, hiszen ahogy hallottuk és tapasztaljuk is hétről-hétre nagyon komoly szakmai munka zajlik a háttérben - mondta Füstös János polgármester.

SZB

Szabó Sándor alpolgármester köszönti a megjelenteket

Amatőr irodalmi fordítóverseny Csokonai és Preradović munkásságának fordítása című versenyen vettek részt magyar és horvát diákok. A határon átnyúló horvát-magyar rendezvényre 2019. március 5-én Csurgón, a Csokonai Közösségi Ház nagytermében került sor. A Csurgó Város Önkormányzata szervezésében, a “Preradović & Csokonai - celebration of romantic poets of the cross-border area” (HUHR/0601/212/0011) című projekt keretén belül megrendezett eseményen Szabó Sándor Csurgó város alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében kiemelte: a pályázat egyik célja az, hogy a nyelvi nehézségek ellenére is szót tudjunk érteni egymással. A mai rendezvényen irodalmi magasságokban, versfordításokkal és azok előadásával próbáljuk megtalálni a közös nyelvet, ugyanakkor mindezt olyan költőnagyságok művein keresztül tesszük, mint a horvát Petar Preradović, valamint a magyar Csokonai Vitéz Mihály – tette hozzá.

A pályázati felhívásra 4 magyar és 6 horvát versfordítás érkezett be, melyek előzetes zsűrizésen estek át, így a versenyzők feladata a helyszínen, a saját maguk által fordított vers előadása volt. Az előadásmóddal további pontokat gyűjthettek a versenyzők.

A versfordítások értékelését követően Szabó Sándor alpolgármester, valamint a három tagú zsűri okleveleket és díjakat adott át a versenyzőknek. Az esemény állófogadással zárult. A rendezvényt Petar Preradović, továbbá Csokonai Vitéz Mihály megzenésített verseinek lejátszása színesítette.

A korábban meghirdetett Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum „Karók közt a potyka” c. halászati vándorkiállítása technikai okok miatt nem valósulhatott meg Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteményében. Helyette egy be nem tervezett új tárlatot nyitott meg Vörös Mátyás, a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány elnöke, Az I. világháború Csurgón címmel 2019. március 12-én 17 órakor. A kiállítás Károly János csurgói kántortanító hadifogságban készült kottáin, költeményein, és későbbi visszaemlékezésein keresztül mutatja be a háborút. Ezek egy részét 2016-ban már megtekinthették az érdeklődők a Csokonai Művelődési Házban. A tárlat a Helytörténeti Gyűjtemény anyagával lett kiegészítve, fotókkal, néhány használati tárggyal.

Az I. világháború emlékére 2015-ben Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban készült kiállítás. Dr. Demeter Zsófia történész kutatta Károly János életét, szibériai hadifogságban töltött éveit és az általa készített tablók is részét képezik a mostani kiállításnak. 2019. március 21-én Dr. Demeter Zsófia is előadott Az I. világháború a hátországban c. konferencián, amelyet a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány szervezett.

Károly János 1887-ben született Cegléden. 1905-ben végzett kántortanítóként a csurgói Állami Tanítóképző Intézetben. Huszonhét évesen került ki a frontra és a Duklai-hágónál esett hadifogságba. Az ekkoriban írt kottái, költeményei, jegyzetei hozzájárultak ahhoz, hogy végig követhető a szibériai hadifogolytáborokban töltött útja. Négy évet töltött Szibériában, például Blagovescsenszkben és Nikolszk Usszurijszban. Az életét valamennyire megkönnyítette, hogy tanítóként irodán dolgozhatott, ahol hozzájutott papírhoz és tintaceruzához, és zenei tudását kihasználva dalokat szerzett, kottákat jegyzett le. Szerzeményeit különféle ünnepekre, karácsonyra és húsvétra, valamint temetésekre írta. Ezek egy része hazakerült menyasszonyához, Nagy Jolánkához, a fennmaradó részt pedig saját testére kötözve hozta haza. 1918. szeptember elsején érkezett meg Csurgóra, a hosszú hazaút miatt betegen és gyengén. Felgyógyulva feleségül vette menyasszonyát, akinek édesapja Nagy János gyékényesi kántortanító volt. A csurgói katolikus elemi iskolában kezdett tanítani, később ugyanitt igazgató lett. Idősebb korában is visszaemlékezéseket, verseket és kottákat írt, amelyeknek visszatérő témája volt a háború, a fogolyként eltöltött idő és az Istenbe vetett hit, amely átsegítette a legnehezebb időszakon is. 1960-ban halt meg, családja a mai napig őrzi az emlékét.

Hagyatékát a Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartási idejében 2019. április 12-ig tekinthetik meg a látogatók.

Petlánovics Eszter

Az Azúr Vendéglő adott helyszínt a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezete által szervezett érzékenyítő programnak, amely a „Vöröskereszt a nőkért Somogyban” elnevezésű. három éves komplex pályázatát népszerűsítette. A köznapi életben a vöröskereszthez főként a véradási, karitatív tevékenységet kötjük, azonban a szervezet az alapfeladatok ellátásán túl számos munkaerő piaci feladatot is felvállal.

Boldizsár Szilvia megnyitó beszédét követően Szabó Sándor, Csurgó város alpolgármestere köszöntötte a jelenlevőket, majd Gyarmati László szakmai vezető mutatta be a projektet. Az EFOP pályázat célja a Somogy megyében élő nők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése komplex és egyénre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, programokkal. Egy olyan térségi munkaerő-piaci állapot kialakítása, amely a helyi megoldásokra és együttműködésekre alapozva megkönnyíti az atipikus munkavállalást valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű nők munkaerő-piacra való gyorsabb visszatérését. Az érzékenyítő rendezvényen Gyarmati László szakmai vezető bemutatta a projektet, majd ezt követően színes előadásokat hallhattak a munka és család összeegyeztetéséről, valamint a Családbarát munkahely működéséről.

Elsőként Faragóné Horváth Andrea a somogyudvarhelyi Kuckó Alapítvány ügyvezető igazgatója mondta el véleményét, mely szerint a család és a karrier nem zárja ki egymást. Vállalkozásának felépítésének kezdetén tervei között a legfontosabb szempont volt a rugalmasság, a családok valós életéhez való alkalmazkodás, másrészt a gyerekek, köztük a saját gyerekeinek a felkésztése az élet kihívásaira. Hozzátette, egy vállalkozás felépítése egy nő számára, még mindig nagyon sok akadályba ütközik, a megfelelő támogató családi háttér elengedhetetlen a sikeres munkához.

A Városi Szociális Intézmény mindennapjait az intézményvezető, Zabundia Szilvia mutatta be. Az intézmény élete jogosan került a témák közé, hiszen 2014-ben a Családbarát munkahely, majd 2018-ban a Fogyatékos barát munkahely címet is elnyerte. Az utolsó előadó, Vassné Huszics Bernadett a Napsugár Szociális Intézmény vezetője saját élettörténetének bemutatása során kiemelte a biztos családi háttér fontosságát, megköszönve szűkebb családja segítését a mindennapi munkája során. A jelenlevők megható pillanatokat élhettek át vele. A rendezvény a résztvevők számára sok új információval szolgált, megismerve egy olyan területet, ahol még nagyon sok a tennivaló.

BV

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért„ 2019. március 18-24-ig tartó szemétgyűjtési akciójára jelentkezett a Városi óvodák Zöldikék környezeti munkaközössége azzal a céllal, hogy a nagycsoportos óvodásokkal részt vállaljon a környezetünket terhelő szemét összeszedésében. Ezzel a nemes feladatvállalással is gyermekeink környezettudatos szemléletét, magatartását szeretnénk fejleszteni, alakítani, bízván abban, hogy fejlődésük során felnőttként is a természet és a környezet értékeire figyelő, óvó magatartást tartják a legfontosabbnak. Mindhárom csurgói óvodában szerdán délelőttre szerveztük a szemétszedést a nagycsoportos óvodásokkal az óvodák környékén. A gyermekek és a felnőttek nagy örömmel és igen aktívan, lelkes odaadással gyűjtötték a hulladékot. Munkaközösségünk egyébként az országos akciótól függetlenül év közben is szervez szemétszedési napokat az óvodai csoportoknak. Egy-egy akció után a gyerekek közül gyakran kérdezik, „mikor megyünk ismét szemetet szedni? – megint sok szemetet látni az utcákon”.

Keszericzéné Beke Erika
munkaközösség vezető

Első alkalommal került megrendezésre a Történelmi Park szervezésében Pemflinger Katalinról, a csurgói reneszánsz kert megalkotójáról elnevezett Virágnap 2019. március 16-án. A rendezvény a tavasz, a kerti munkák közeledtével értékes programra, tapasztalatcserére invitálta a város lakosságát. Az egyik fő szerep a gasztronómiáé volt. Aki kilátogatott a Történelmi Parkba, lehetősége volt Borongicsné Porcsa Zsuzsanna által elkészített sütemények, gyümölcsös pohárkrémek, és palacsinta, valamint Horváth Renáta (Horváth Porta Iharos) által készített lekvárok kóstolására és vásárlására. Természetesen a kínálatból nem hiányozhatott a kürtős kalács sem. A tavaszi hangulatot idézte és szemet gyönyörködtető látványt kínált Flórián Diána, a Napsugár Virágbolt vezetőjének virágkiállítása. A jelenlevők két előadást is meghallgathattak. Elsőként Nébli László biológus mutatta be nagy szakértelemmel a reneszánsz kertek felépítését, összehasonlítva a Történelmi Parkban levő, Pemflinger Katalin kertjével. Az előadó nagyon fontosnak tartja ezt a témát, hiszen a régi fajták megőrzésében kiemelkedő szerepe van ezeknek a kerteknek, különösen ezen fajták ellenálló képességének magas foka miatt. Ezt követően Flórián Diána beszélt a virágkötészet fortélyairól. A szervezők a szülőkkel együtt érkező gyerekekre is gondoltak, akiket játszóházzal, nemezeléssel és palántázással vártak. A szervezők az őszi fesztiválon is szeretnének ehhez hasonló programot kínálni.

BV

Dr. Gorove László és felesége Krisztina /Fotó: www.lokal.hu/

„...a szabadság ... nem az, hogy mindig mindent megtehetek, a szabadság az,
hogy szabadon döntök és ki is tartok egy értékrend vagy éppen egy ember mellett.”

Göndics János plébános

Bár a Házasság hete a múlt hónapban volt, a téma mindig aktuális. Az elmúlt évtizedekben a társadalmi változások a házasság intézményét is megtépázták. A válások növekvő száma, a laza, kötöttségek nélküli együttélések a családok alapjait ingatták meg. Azonban az utóbbi évek családpolitikai döntései ismét előtérbe helyezték a házasság értékeit, melyről Göndics János plébánossal beszélgettem.

Az egyház szempontjából miért lényeges az, hogy házasságban éljenek a fiatal párok?
- Én nem is azt mondanám, hogy az egyház tartja fontosnak, hanem meg vagyunk róla győződve, hogy a jó Isten úgy teremtette meg az embert, hogy házasságban éljen. Így tudja a boldogságát megtalálni. A Szentírás története szerint Isten, Ádám oldalbordájából alkotja Évát, ez arra utal, hogy összetartoznak. Ezen kívül a tapasztalat is azt mutatja, hogy a férfiak a hölgyek társaságát keresik és viszont, ebben tudnak kiteljesedni. Ha összekötik az életüket, ennek gyümölcseként jönnek világra a gyermekek, akik által folytatódnak a nemzedékek egymás után.

Miért jobb egy gyermeknek, ha szülei házastársakként nevelik, mint ha csak élettársi kapcsolatban lennének?
- Bár az élettársi kapcsolat manapság hivatalosan is elfogadott, mégis fontosnak tartom a házasságkötést. Megünnepeljük a névnapokat, a születésnapokat, az állami ünnepeket, miért ne ünnepelnénk meg azt, hogy valaki összeköti az életét a szerelmével. Ha csak úgy, időlegesen köti össze az életét, és élettársi vagy „életszakasz társi” viszonyt szeretne, egyáltalán nem komoly kapcsolatot, talán csak egy viszonyt szeretne, akkor a kapcsolat lényege csak egymás boldogságának a keresése, de ebbe már mondjuk, gyermek nem fér bele, nem tervezik, akkor egész biztos, hogy számukra nincs szükség a házasságra. De ahogyan - én ugyan nem élek házasságban – de a szüleim 45 éve házasok, nagyon jól el tudják mondani sok hasonló párral együtt, hogy abban, hogy hivatalosan is kimondják egymásnak, a jó Isten előtt az „IGEN”-t – templomi házasságkötéskor – az egy olyan örömöt, pluszt ad, amelyre, mint egy ünnepre, vissza lehet emlékezni a szűkebb, tágabb családdal, rokonsággal, barátokkal együtt. Ezeknek fiataloknak, vagy esetleg később házasodóknak egy egészen más alapon tud elkezdődni a közös élet. Nem úgy, mint egy együttélésnél, ahol, ha megtetszik valaki más, akkor esetleg szabadon szétmennek.

Az egyházi házasság „holtomiglan, holtodiglan” tart. Ez egyfajta felelősség a házasságban élőknek. A döntésüknek súlya van!
- Így van, és a szabadság a katolikus egyház szerint, nem az, hogy mindig mindent megtehetek, a szabadság az, hogy szabadon döntök és ki is tartok egy értékrend vagy éppen egy ember mellett.

Sajnos sok fiatal ezt nem így gondolja...nehezen vállalják a felelősséget, az elkötelezettséget.
- Hadd fogalmazzak úgy, hogy a fiatalokkal alapvetően nincsen semmi baj. Tapasztalom, hogy amikor szerelmesek, akkor átélik azt, hogy: „bárcsak örökké tartana!”. A vágy, az mindenkiben ott van, csak a megvalósítás és a tapasztalataik, vagy éppen a szülői, nagyszülői minta, a környezetükkel való viszony, a látottak, tapasztaltak, átéltek miatt hajlamosak arra, hogy olyan következtetést vonjanak le, hogy nem kell az a papír, így nem is házasodnak össze. De hát a mai világban mindenről kell papír. A születési anyakönyvi kivonattól, a személyi igazolványig, a jogosítványtól, a bizonyítványig láthatjuk, hogy szükség van rá.

A házasságkötési hajlandóságban meghatározó a jó családi minta, de ha valaki rossz tapasztalatokat szerez a szűkebb-tágabb családjában, az egyházi oktatás tud ezen változtatni?
- Mindenképpen. Itt Csurgón a 4. és a 8. osztályban tanítok hittant, és mindkét könyvben előkerül életkornak megfelelő szinten a férfi és nő kapcsolata, hogy az Isten teremtette világban hol van az ember helye. A nyolcadikasokkal nemrégen írtunk dolgozatot, abban is konkrét kérdés volt, hogy miért jelent többet a házasság, mint az élettársi kapcsolat, vagy egy összeköltözés. Tehát fontosnak tartja az egyház, hogy egészen kis kortól kezdve készüljünk arra, hogy házasságban, családban szeretnénk élni az életünket.

Sokszor fordul elő, hogy amikor párkapcsolatról beszélünk, a fiatalok leegyszerűsítik, és pusztán a szexualitás kerül előtérbe. A házasság ennél jóval több. Az egymás iránti felelősségre, az anya és apa szerepre, a gyereknevelésre való felkészítésben is tud segíteni az egyház?
- Én nagyon őszintén szoktam beszélni a serdülőkorban lévő gyerekekkel. A „Tiszteld anyádat és apádat!” parancstól kezdve a 6. parancsolat a „Ne paráználkodj, ne törj házasságot!” témakörben is. A korai biológiai érés megelőzi az értelmi fejlettséget, így mindig előkerül, hogy aki, túl korán kezd testi kapcsolatba, fiatalon kiég, mire elérkezne egy teljes kapcsolatba, amelyben nem csak a testük, hanem a szívük és lelkük is egyesülni tud.

Az emberiség történetében jól értelmezhetően elkülönültek egy házasságban a női és a férfi szerepek. A modern házasság működhet a régi szereposztásban?
- Egész biztosan egy férfi és egy nő másképp látja a világot. Ahogy a pszichológusok is bebizonyították, másképp is gondolkodnak. Vannak dolgok, amik felcserélhetetlenek, így például a gyermek világrahozatalára csak egy nő képes. De egy fiúgyermeknek csak az apa tud példát mutatni a férfiasság megélésére, míg a kislányoknak az anya tudja megmutatni a női élethez szükséges alapvető dolgokat. De nagyon fontos, hogy mindkét szerepről legyen elég információja a gyereknek. Ezt teljességében csak a házasságban élő szülőktől láthatja. Nagyon fontos, hogy a házastársak közösen döntsenek a feladatokról, és arról is, hogy ki, miben tud segíteni a másiknak, hogy minél több dolgot tudjanak megosztani, a terhekben egyenlően részesüljenek. Mert így tud jól működni a házasság, ezzel együtt maga a család is.

Mi a tapasztalata a Csurgó környéki fiatalok házasulási kedve terén?
- Másfél évvel ezelőtt kerültem ide Csurgóra, azt tudom mondani, hogy a tavalyi teljes évben hét katolikus egyházi esküvő volt, ami szerintem egy ekkora településhez képest átlagosnak mondható.

Mennyiben játszik szerepet a fiatalok házasodási szándékában a kormány támogató családpolitikája?
- Én úgy látom, hogy azoknál a fiataloknál, akikben benne van a vágy, hogy házasságot kössenek, azoknál ez is számít, de akik nem akarnak komolyabb kapcsolatot vagy házasságot, azoknál még ez sem számottevő tényező a döntésben.

Említettük, hogy az egyházi házasság az égben köttetett, alapos indok nélkül felbonthatatlan szövetség férfi és nő között. Hogyan viszonyul az egyház a válásokhoz, az elvált emberekhez? Tud-e valamiféle megoldást kínálni a párkapcsolatok felbomlása ellen?
- Hála az égnek vannak családterápiás lehetőségek. Nem feltétlenül csak a pap feladata, hogy ilyenkor lelki támaszt nyújtson. Természetesen tegye meg ő is, de kérjen segítséget olyan jól működő családoktól, házaspároktól, akik tapasztalataik alapján tudják, hogy miként lehet javítani egy házasság minőségén. Vannak elváltak részére is lelkigyakorlatok, lelki napok. Az idei évben éppen a Házasság Hete alatt szerveztek ilyen lehetőséget azoknak, akiknek részben, vagy súlyosabb mértékben megromlott a házasságuk, esetleg már külön is élnek, de új kapcsolatba még nem kezdtek bele. Az egyház róluk is gondoskodik, amennyire tud, és ha beengedik, részt vesz az életükben és a jó Isten irgalmát igyekszik feléjük közvetíteni, kerülve a diszkriminációt, megítélést, egyfajta segítséget nyújtva, hogy visszataláljanak egymáshoz.

Sokszor veszem a kezembe az „Ima a családokért” című könyvet. Számomra nagyon megnyugtató, kedves, elgondolkodtató és megszívlelendő gondolatokat tartalmaz. Akár problémák esetén is jó tanácsot kaphatunk belőle.
- Az már nagyon jó, ha valaki felfedezi, hogy van problémája...mert nagyon sokan vannak, akik szőnyeg alá söprik, nem beszélnek, vagy nem tudnak beszélni róla, mert annyira nyomasztja őket, esetleg szégyellik. Ha már valaki felismeri a problémáját és talál olyan segítő személyt, akihez bizalommal fordulhat, és elmondja a gondjait, szerintem az már fél siker.

Hogy milyen tanácsot adnak a Házasság Hete 2019 arcai, dr. Gorove László mentőorvos és felesége, Gorove Kriszta, a Toldy Gimnázium némettanára? „Randevúzni egy életen át”. Ez a gondolat lett az idei Házasság Hete jelmondata. Ebben a szlogenben sűrítve ott van alapfilozófiájuk, miszerint a pároknak minden héten egy estét kettesben kell tölteniük ahhoz, hogy párkapcsolatuk megfelelően működhessen.
Javaslom: próbáljuk ki!

BV

Forrás: www.magyarkurir.hu