Hirdetmény

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Iharosi erdészete

2019. február 01-től 2019. február 28-ig
az Iharosi vadászterületére átmeneti és teljes erdőlátogatási korlátozást rendelt el intenzív vadásztatás miatt.

A korlátozás 0-24 óráig tart.

A korlátozás nem érinti a SEFAG Zrt munkavállalóit, az érvényes vállalkozói szerződéssel munkát végző vállalkozókat, a kiadott faanyag gyűjtésére vonatkozó érvényes engedéllyel rendelkezőket, valamint a jelzéssel ellátott turista útvonalakat használó turistákat!

A tilalom megszegői 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók!

Tóth Sándor sk.
irodavezető

Hirdetmény

A KASZÓ Zrt.

2019. Február 01-től 2019. március 31-ig
az intenzív vadásztatás miatt a teljes erdőterületére erdőlátogatási tilalmat rendelt el.

A korlátozás 0- 24 óráig tart!

Az erdőterületet látogatni tilos!

Járművel (kerékpárral is) az erdőterületre behajtani bármely időpontban tilos!

A tilalom megszegői 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók!

Tóth Sándor sk.
irodavezető

A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

CSURGÓ VÁROSI USZODA

https://www.facebook.com/csurgovarosiuszoda/

A szaunázást, a közép-amerikai indiánok, maják, aztékok használták először. A törzsek papjai izzasztással gyógyították a betegeket, de a nép testedzésre is igénybe vette az agyagtéglából épített speciális fürdőt. A gőzt egy máglyán felhevített kő hideg vízzel való leöntésével nyerték.

Európában, a középkorban erkölcsileg elfogadhatatlannak tartották a közös izzadást. A szauna elterjedését a XX. században az olimpiai mozgalom segítette. Az 1936-os olimpián a finn sportolók szálláshelyükön szaunát építettek, ezt tartották ugyanis az eredményes szereplés kulcsának. Eredményeik valóban magukért beszéltek, ami felkeltette az orvosok érdeklődését. Elkezdték vizsgálni a szaunázás hatásait, s a pozitív eredmények nyomán a szauna meghódította Európát.

A hagyományos finn szauna testünkre és lelkünkre is jó hatással van. Felpezsdül a vérünk, beindul a kívánt izzadás folyamata. A bőrfelületet érő hőhatás és a belélegzett forró levegő, garantálja a tökéletes méregtelenítést. A testünkben felhalmozódott salakanyagok a megnyílt bőrpólusokon keresztül az izzadságcseppek segítségével távoznak. A szabályszerű szaunázás végén a hideg vizes zuhany, vagy merülő medence használata érszűkítő hatású. A relaxációban, a mindennapos stresszoldásban is nagy szerepe van.

A szaunázás ma már világszerte elterjedt. Van, aki a csendességet, a nyugalmat kedveli, de van a szaunázóknak olyan rétege, akik inkább az élményeket, a jó társaságot keresik: nekik találták ki a szauna szeánszokat.

A szauna szeánsz, egy rituálé, amely elsősorban a fizikai, mentális és érzelmi stresszoldást szolgálja, mindemellett öngyógyító mechanizmusokat is elindít.

A 15 perces program alatt, a szaunamester, szaunazászlója és ventiláló törölközője segítségével, a szaunában meglevő légrétegződést keveri össze, miközben illóolajos ráöntésekkel fokozza a vendégek hőérzetét, így elősegíti az izzadást és a méregtelenítést. A különböző illóolajok jótékony hatásán kívül, a hirtelen keletkezett forró pára, a vendégek számára különleges, libabőrödző élményt (szaunaorgazmus) ad, és jelentős segítséget nyújt az endorfin termelésben, ezáltal a stresszoldásban. A szauna szeánszok sajátossága, azon túl, hogy a szauna mester meghatározott koreográfia szerint keveri, kavarja a forró levegőt, a bent tartózkodás alatt különféle aromás ráöntésekkel teszi frissé és illatossá a forró levegőt. Gyakran használnak a felöntésekhez citrusos, borsmenta, eukaliptusz vagy rozmaring illóolajakat. Míg ezek a belégzés során hatnak ránk, addig a különféle bőrradírok vagy tápláló krémek a bőrünkön keresztül érvényesülnek, használatukkal bőrünk még puhábbá, selymesebbé válik. Mindezeknek csak a szaunamester fantáziája szab határt, az alapanyagok lehetnek: méz, joghurt, sör, só, olaj, citrom, jég... Nem ritka az olyan szeánsz sem, ahol zene szolgálja az alaphangulatot – tematikától függően hol relaxációs, hol pörgősebb, vidámabb hangulatú.

A szauna szeánszokon fürdőruha nélkül, lepedőbe, törölközőbe csavarva vehetünk részt.

Ha már valaki kipróbálta a szaunázásnak ezt a formáját, annak attól kezdve már mást jelent a szaunázás. Az élmény hamarosan a Városi Uszodában is elérhető.

BV

Forrás:
www.vitalitas.hu
www.hazipatika.com
www.szauna-szeansz.hu

A jogosultak részére 0-24 óráig tartó ügyeleti tevékenységet jelent.

A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk:

a.) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b.) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedés megtételét,
c.) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni, mely jövedelemfüggő
(napi 10 illetve 20 FT).

A készülék igényelhető: Csurgó Járási Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat
8840 Csurgó, Kossuth u. 1
Tel.: 06-82-472-432

A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

Hirdetmény

Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Beruházási és Műszak Irodája értesíti Csurgó város lakosságát, hogy a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. a karácsonyi fenyőfák elszállítását házhoz menő gyűjtési rendszerben végzi, az alábbi gyűjtési napokon:

2019. január 12. (szombat),
2019. január 26. (szombat).

A karácsonyi fenyőfát a gyűjtés napján kell kihelyezni, - karácsonyfadíszektől, szaloncukor papírtól, és karácsonyfa tartótól megtisztított állapotban - a közterületre ( a hulladékgyűjtő edény helyére ) 6.30 időpontig.

Az elszállítandó karácsonyi fenyőfát úgy kell a közterületre kihelyezni, hogy az a gyalogos és jármű forgalmat ne akadályozza, és a gyűjtést végző gépjármű személyzete által jól megközelíthető legyen.

Üdvözlettel:

Tóth Sándor sk.
irodavezető

Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az újév köszöntés közös célja az, hogy a következő évre jó termést, egészséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.

Még az ókori Rómában március 1-jével kezdték az újévet, addig a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól már január 1. vált évkezdő nappá, melyet Janus isten tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal köszöntöttek.

Kereken 110 évvel ezelőtt, az 1908-1909-es évek fordulóján is még javában éltek a különböző, az év váltáshoz kapcsolódó ünnepi szokások, babonák, hiedelmek is.

A csurgói polgári lakosság leginkább bálokkal, mulatsággal köszöntötte az újévet. A Korona megépüléséig az óvárosban a Daru (ma Fehérló) vendéglő, míg az újvárosban a Korona helyén volt Fehér ló kocsma adott helyszínt az évköszöntő vígasságoknak.

1893-tól, a Korona megépülésétől kezdve aztán egész Csurgó mulatni vágyó lakossága már a Korona emeleti dísztermében gyülekezett, ahol főként cigányzenére, aztán később már a Kaposvárról szerződtetett báli, modern zenét játszó együttesek által adott ritmusokra táncolhatott az úri közönség.

Újévi képeslap 1908.

A szilveszteri-új évi menü még mindig követte a régi szokásokat, hagyományokat. Éjfélig sült malacot tálaltak fel, melynek különösen az orrát, fülét, farkát találták szerencsehozónak.
Éjfél után lencsét, halat, mákos süteményt, rétest szolgáltak fel, mivel úgy gondolták, hogy az apró lencse, halpikkely és mák vonzza az aprópénzt, míg a rétes hossza nyújtja a szerencsét.
Eleinte bor és pálinka voltak a kísérő italok, ám a pezsgő megjelenésével a sok apró buboréknak is bőséghozó jelentőséget tulajdonítva, a pezsgő vált az újév köszöntő italává.

A paraszti néprétegek inkább családi körben búcsúztatták az ó évet, és várták az újat. Szigorú szokások alapján, tilos volt baromfit enni, mert elkaparja hátrafele a szerencsét. Főleg a sertés húst készítették, ha volt hurka, kolbász azt szívesen fogyasztották, minél hosszabbra hagyva, hogy nyújtsa az éves szerencse folyamát. A lencse mellett kedvelt volt az apró szemű köles és később a rizs is.

110 évvel ezelőtt még az új évi a babonák is még bőven tartották magukat. Újév napján nem vittek ki semmit a házból, mert " elszáll a tehén haszna". Az első napon igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, mert úgy tartották, hogy ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
Régebben ismert szokás volt környékünkön a disznó, marha vagy birka fordítása is, azzal a céllal, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Az 1908-as évet, még a „Boldog békeidőkben” jó érzéssel zárta Csurgó. Erre az évre (ekkor még Alsok és Sarkad nélkül) 42 (!) házasság kötés esett. Élve született 127 gyermek. Elhunytak 76-an. Tényleges „szaporulatként” tehát 51 fővel nőtt Csurgó lakossága.

Ebben az évben épült fel a mai Városháza és a Meller kastély is. A Széchenyi téren karácsonyra már megnyílt a Fischer család vegyeskereskedése, ahonnét aztán válogatott finomságokat lehetett vásárolni a szilveszteri - újévi asztalokra is.

Vargáné Hegedűs Magdolna