Megújult a városi szociális intézmény épülete Csurgón. Az ingatlan szeptember 28-i átadásán az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy fontos tanulni az idősektől, fontos gondoskodni róluk.

Fülöp Attila azt mondta: a magyar társadalom akkor cselekszik jól, ha tagjai ragaszkodnak ahhoz a természetes kötődéshez, üzenethez, hogy az idősek tanácsára, bölcsességére szükségük van, gondoskodni róluk pedig elemi kötelesség.

Minden gyermeknek kötelezettsége a szüleit, nagyszüleit támogatni, minden közösségnek kötelezettsége erejéhez mérten segíteni a rászorulókat - mondta, hozzátéve: a kormány ezért is támogatta a csurgói intézmény rekonstrukcióját, országosan pedig 61 milliárd forintot fordít mintegy 92 ezer idős ember nappali és bentlakásos
ellátásának javítására.

Az államtitkár megjegyezte, az építkezések, felújítások nemcsak arról szólnak, hogy szebb, vagy jobb lett valami, hanem egy olyan közösségről is, amely élni akar, hisz a jövőben.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt közölte: a világ legnagyobb erőforrása, a szeretet vezetett sokakat arra, hogy együttműködjenek a szociális intézmény régóta áhított megújításában.

Tardi Tamás Ákos (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke hangoztatta: az intézményi dolgozók jövőbeni minőségi munkavégzésének elengedhetetlen feltétele a minőségi munkakörülmények megteremtése.

Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere beszámolt arról, hogy idősek nappali ellátását, házi segítségnyújtását, szociális étkeztetést és egy másik helyszínen gyermekek bölcsődei ellátását is biztosító intézmény 123 éves épülete teljes energetikai korszerűsítésen esett át, kicserélték a tetejét, a víz-, gáz-, fűtés- és villanyvezetékeit. A 80 millió forint pályázati forrásból megvalósuló beruházás keretében bútorokat, műszaki cikkeket, a házi segítségnyújtásban használatos eszközöket, továbbá személyautót és egyebek mellett kerékpárokat is vásároltak. A polgármester kitért rá, hogy Csurgó számos kulturális, oktatási és sportcélú beruházása mellett komoly lakossági igény volt a szociális intézmény felújítására is.

MTI

Idén ősszel, szeptember 22-én került megrendezésre a Helyi Termékek Őszi Fesztiválja Csurgón a Csokonai Közösségi Házban!

A hagyományokhoz híven a szervezők idén is kiemelt hangsúlyt fordítottak a rendezvény mezőgazdasági jellegére, így számos helyi termelő termékeivel találkozhattak az érdeklődők. Ugyanakkor az idei évben számos újdonsággal is találkozhattak a résztvevők.

Márton-Szűcs Brigitta, kulturális szervező az eseményt megelőzően elmondta:

Az előző évek hagyományaihoz ragaszkodva, hasonló programkínálattal állítottuk össze a rendezvényt. Az idei évben a helyi termékek és az egészségügyi vonal került előtérbe pluszba az előző évekhez képest, hiszen a helyi termékeket bevontuk termelői piac formájában, illetve a főzőversenybe is. Az egészségügyi programokat pedig előadásokkal és szűrésekkel színesítettük.

A fesztivál megnyitóján Füstös János polgármester elmondta:

1996 óta kerül megrendezésre az a programunk, ami mezőgazdasági kiállítás, agrár expo, őszi fesztivál. Én azt gondolom, hogy nem is a név a lényeg, hanem az, hogy évről évre összejövünk és itt a helyi csurgói és térségi termelők eljönnek és bemutatják a helyi termékeket. Habár az időjárás egy kicsit megtréfált bennünket, én azt gondolom, hogy ez így van rendjén, hiszen ez egy őszi nap. Azt mondták a mezőgazdasági termelők, hogy ha jó idő lesz, akkor nem biztos, hogy eltudnak jönni, mert akkor kint kell dolgozniuk. Most kevésbé van jó idő, úgyhogy minden adott ahhoz, hogy jó hangulatban teljen a mai nap.
Én köszönöm szépen mindenkinek aki eljött ide, külön köszönöm a kiállítóknak, a főzőcsapatok tagjainak, akik évről évre számot adnak a tudásukról. Mint a zsűri tagja, engedjék meg, hogy minden egyes főzőcsapatnak külön gratuláljak. Valóban nem volt könnyű dolga a zsűrinek, ebben az évben rekordszámú, 10 főzőcsapat vett részt ezen a főzőversenyen. Fontos elmondani, hogy évről évre, akár az Őszi Fesztiválon, akár a Csuszafesztiválon, jó látni azokat a baráti közösségeket, azokat az intézményi, civil  szervezetek baráti társaságaik képviselőit, akik számot adnak a főző tudásukról. Itt nem is a rangsor a lényeges, persze mindenki a győzelemre hajt, de én azt tudom mondani, hogy mindenki nyert, aki részt vett ezen a versenyen és gratulálok mindenkinek! - összegezte Csurgó város polgármestere.

A rendezvény a rossz idő ellenére is egésznapos kikapcsolódást nyújtott az érdeklődőknek.
A 9.00 órakor kezdődőtt főzőverseny különlegességeként idén először, helyi termékek
bevonásával készültek a finomabbnál finomabb ételek. Napközben olyan változatos
programokkal találkozhattak a résztvevők, mint a Barcsi Vénusz Mazsorett Csoport előadása,
Fehérvári József Zenei Egyesület Fúvószenekar bemutatója, vagy a szüreti felvonulás
ami szintén remek hangulatot teremtett.

A kicsik számára többek között a kisállat kiállítás, a kézműves foglalkozás, a népmesemondó
verseny, a csillámtetoválás és a Manótorna jelentett önfeledt szórakozást. Az est folyamán Decsi Richárd és Decsi Csaba, a Don Jovi zenekar, valamint a 21.00 órakor kezdődött LORD zenekar töltötte meg a Csokonai Közösségi Ház mindkét szintjét.

SZB

A központi hatalmak által elfogott és őrzött olasz hadifoglyok

Az I. világháború, vagy Nagy Háború, 1914-1918 centenáriumi éveiben fajdalommal telt hangokon emlékezünk a hatalmas vér és emberáldozatokat követelő csatákra, sok szenvedést kiállt magyar hadifoglyainkra, elhunyt katonáinkra, az itthon maradott özvegyekre, árvákra. Áldozatok, halottak, foglyok azonban mindkét oldalon voltak.

Hadifoglyokat szinte már az első csatáktól ejtettek a szemben álló háborús felek. Először oroszok, szerbek, majd olaszok estek foglyul a német-osztrák-magyar csapatoknak. A hadifoglyokat aztán szétosztották a hátországokban a megyék, települések között, hogy a hátországban maradt gyárak, gazdaságok, gazdálkodók részére munkaerőt biztosítsanak. Az első olasz hadifoglyok 1915 nyarától érkeztek magyar területekre.

Sajnos sokan közülük már nem térhettek haza. Magyar földbe temették el őket. Később aztán olasz kérésre az egykori katonák nyughelyének felkutatására országos mozgalom indult el.
A Magyar Királyi Honvédelmi miniszter 1933 őszén rendeletben utasította a megyei, majd helyi hatóságokat az olasz foglyok sírjainak felkutatására. Egy évvel később, 1934. szeptember 18-án kelt Somogy megyei összesítés szerint 46 olasz hadifogoly exhumálását készítették elő, melyeken az olasz katonai attasé megbízásából Roma Angelo, katonai megbízott is részt vett.

A csurgói járásban 2 helyen tartottak nyilván olasz hadifogoly sírokat.
Iharosberényben Valenti Andrea, 1883-ban Molognó-Cassazában született gyalogos sírját tárták fel.

Gyékényesen Pelosó Roccó, 20 éves, Lelradi Proguson, a veronai kormányzóságban született gyalogos vadász tetemét exhumálták, aki pár héttel a háború vége előtt, 1918. szeptember 1-én a Zalaegerszegre tartó hadifogoly vonaton hunyt el.

A másik olasz halott neve ismeretlen. A háború hivatalos vége után, 1918. november 17-én, az Olaszországba hazafelé tartó vonaton hunyt el, majd a gyékényesi temetőbe helyezték végsőnek hitt nyugalomra.

Haám Ferenc csurgói főszolgabíró jelentése szerint a sírokat a települések rendszeresen, megfelelő kegyelettel és tisztelettel gondozták. Kihantolásuk után olasz kérésre a maradványokat vasúton Budapestre szállították.

A 46 somogyi, s ebből három járásunkbeli, itt elhunyt hadifogoly megemlítésével a Halottak Napja tövében emlékezhetünk mindazokra a hadifoglyokra, nemzetiségtől függetlenül, akik mindkét oldalon szenvedő részesei voltak az I. világháború öldöklő ütközeteinek. Ezen elfogott katonák golyótól, aknától és járványos betegségektől megtizedelve, sokszor kemény munkával, éveket töltöttek a szögesdrótokkal körülvett hadifogolytáborokban, vagy dolgoztak éhbérért a földeken, a bányákban, és az üzemekben is.

Hiába várta őket otthon szerető család, közülük sokan élve már sohasem térhettek vissza szeretteikhez.

Vargáné Hegedűs Magdolna

Csurgó 1000 éves történelméből a 100 évvel ezelőtti sorsfordító napokra segít ráhangolni 10 évvel ezelőtt elhunyt Takáts Gyula Kossuth- díjas kaposvári költőnk, aki egykori csurgói látogatása során Virág György tanár úr lakásán azt jövendölte, hogy Csurgót Bohuniczky Szefi írónő teszi még híressé. A neves Nyugat folyóirat munkatársa volt, sikeres, elismert írónő. Csak kevesüknek adatott meg, hogy két alkalommal, 1938-ban és 1942-ben megkapta a rangos Baumgartner- díjat, amely József Attilának sem sikerült, bár ez nem adhat okot semminemű méltánytalan összehasonlításra. Egykori háza ma is áll a Baksay utcában.

Berkes Józsefnétől, a gimnázium egykori hivatalsegédétől hallottam először a nevét. Tőle tudom, hogy fiatalasszonyként hozományba kapta. Berkes néni Bódi Ferenc és felesége, Hadik Magda szobrászművész bejárónője volt a Csokonai utcában. Amikor pedig Bódiék és Mallerék a második világháború után Budapestre költöztek, a fővárosban a két asszony, az írónő és szobrásznő Csurgón megalapozott barátsága tovább mélyült. Szefi néni „kalapos” fényképe egy kiadós fővárosi beszélgetésünk eredményeként Hadik Magda jóvoltából került a református gimnázium tulajdonába.

Szerencsére 1989-ben, de már csak 20 évvel a halála után napvilágot láthatott az írónő terjedelmes Otthonok és vendégek című visszaemlékezés- kötete, benne megannyi Csurgóra- utalással.

1912-ben ment férjhez Maller Dezső (1881-1956) gimnáziumi tanárhoz. A „boldog békeidők” utolsó éveit itt élték: „Augusztus végén elfoglaltuk luxussal berendezett csurgói lakásunkat. A hat szobában édesanyám előre elrendezett mindent. A büfé és a pohárszék márványlapjai megteltek nászajándékjaink ezüstjeivel, a fiókokban tizennyolc személyes evőeszközkészlet lett elhelyezve, a metszett üvegek mögött drága porcelánok, szép üvegholmik sorakoztak. A padló tele szőnyegekkel, a falak képekkel. Hogy mindez tökéletes boldogságot nyújtson, édesanyám közénk helyezte betanított szobalányát, és főznöm sem kellett.”

Bohuniczky Szefi irodalmi pályája Csurgón kezdődött. Sok ekkori és későbbi novella, regény kedvelt témája a megélt kisvárosi élmény. Nemcsak olvasta, írt is a Nyugatba.

Írói próbálkozásaiban Móricz lett a mintaképe: „Móricz Zsigmond műveivel különös viszonyba kerültem. Már akkor éreztem, hogy résen kell állnom, mert ő az az író, akinek hatásából nehezen tudok kiszabadulni. De hiába védekeztem, első Csurgón írt novellapróbálkozásaim Móricz- utánzatok lettek.”

„A könyveket, a természetet egyformán szerettük. Óriási sétákkal bejártuk a vidék dombjait, völgyeit, eljutottunk a Dráváig, a szép táj felfrissített, és mielőtt hazamentünk, a gyékényesi restiben pompás vacsorát fogyasztottunk.”
A Magyar Államvasutak ekkor élte virágkorát. Hol van ma már a gyékényesi resti, a pár óra alatt Bécsbe eljuttató gyorsvonat!

„Ezután minden második héten Bécsbe rándultunk. A délben felültünk a gyorsvonatra, és este már valamelyik színházban vagy szórakozóhelyen faltuk a várost. Egy bécsi kirándulásunk alkalmával a Grabenen fekete díszmagyarba öltözött úr jött szembe velünk, s nyugodt közönnyel haladt a Kohlmarkt irányába. – Tisza István – súgta az uram. A puritán, komoly ember különös jelenség volt az életvidám bécsiek között. – Menjünk utána – biztatott az uram, és követtük Tiszát a Burg bejáratáig. Döbbenet és rémület töltött el: Azt az embert követtük, aki felett gyermekkoromban annyi vitázó csatát hallottam, mert nagyanyám gyűlölte, anyám pedig rajongva bámulta. Eléje kerültünk, hogy még egyszer az arcába nézzek. Tisza István felnézett, tekintetünk találkozott. Éles fényű szemekre emlékezem, tiszta arcra.”

Az 1918. évi tanévkezdést az összeomlás, a tengernyi szenvedés tette zaklatottá: „Mire visszakerültünk Csurgóra, feldúltságot tapasztaltunk. – A bűnösök most bűnhődni fognak – mondták a hadiözvegyek, ás antiszemita hangok meg jegyzők elleni vádak keltek szárnyra. Egy október végi napon rémült arccal érkezett a Kaszinóból az uram haza.
Előttem lőtték le a Sugárúton a másodjegyzőt, senki sem mert a segítségére menni, rettenetes dolgok kezdődnek! Másnap este a hét csurgói szabadkőműves összeült a nappalinkban tanácskozásra. Arról volt szó, hogy lehetne a fellobbant antiszemitizmust és gyűlölködést megállítani. Késő éjszakáig együtt voltak, de amint megtudtam, meddő beszélgetés volt csak, az ostobaságokra nem találtak okos tanácsot... Mert az uram kimaradt a háborúból, velünk szemben is nőtt a gyűlölet.

-Beléptél a kommunista pártba? -kérdeztem.
-Nem léptem be. Szabadkőműves vagyok, semmiféle párthoz nem kívánok tartozni, de ez a rettenetes háború meg fogja változtatni a világ arcát, más élet kezdődik.”

Maller Dezső a csurgói Református Gimnázium Önképzőkörének volt tanárelnöke. Pókos Ferenc tanár 1969-ben egy konferencián mondott hozzászólásában ismertette először az emlékezetes önképzőköri ülést. Már három nappal halála után, 1919. január 30-án megemlékeztek Ady Endréről. Az önképzőköri jegyzőkönyv szerint „hangoztatták ellene a hazafiatlanság vádját, holott alig volt nála tősgyökeresebb magyar ember, nem a hazát támadta ő, hanem a közállapotokat, a maradiakat, s a társadalom ezer meg ezer hibáját, fel kell tehát oldanunk a hazafiatlanság vádja alól.”
1919 márciusának első felében a kultuszminisztérium elrendelte, hogy minden vidéki gimnázium küldjön szociális átképzésre tanárt, és ő elvállalta.

A férjétől levelet kapott, hogy Bogláron a somogyi tanítók részére szociális tanfolyamot tartanak, ő a vezető, készüljenek a nyarat Bogláron tölteni.

1920 nyarán váratlanul Kaposvárra hurcolták. A vádakat pontról pontra cáfolták, az egyikre azonban élete végéig büszke lehetett: „Maller Dezső mint a csurgói főgimnázium irodalmat előadó tanára, diákjai előtt népszerűsítette Ady Endre destruktív költészetét.”

Az 1920-as egyházmegyei, egyházkerületi és konventi határozat állásától is megfosztotta, a háború után azonban hasznára vált. 1945-ben az egyházmegyei bíróság igazolta: Maller Dezső „a volt Tanácsköztársaság alatti politikai magatartása, politikai meggyőződése miatt mozdíttatott el állásából, s szenvedte elítéltetésének minden következményeit, mint a 385/1945. M. E. sz. rendelet első paragrafusa expressis verbis mondja ki, hogy az ilyen elítélt azonnal rehabilitálandó.”

Ismét visszatért a család Csurgóra, de a Baksay utcai ház már nem az övék volt, hanem a Csokonai u. 15.-be, és az 1945/46-os tanévben Dezső bácsi (Megyasszay Gy.Béla tanár úr nevezte így) nyugdíjjogosultságot szerzett.
Bohuniczky Szefiből háború utáni rövid visszaköltözése során Csurgón lett Szefi néni. Peti Erzsébet, a helyi egykori kiváló könyvesbolt vezetője a szomszédjukban lakott, és hozzá járt németórákra. Jóleső érzéssel emlegette Szefi néni finom süteményeit, amelyekkel mindig megkínálta őket.

Ezután Pestre költöztek, ahol a tanár úr az 1956-os forradalom alatt halt meg. A harcok miatt nem lehetett a Farkasrétre szállítani. Mindenki oda temette halottait, ahova tudta, így később kapták meg a végtisztességet. Az emlékirat e része már a Vigília 1990. 10. számában jelenhetett meg: „Szombaton, november 10-én temettük el az uramat a kertben, az egyik tiszafa mellé. Éjjel nem aludtam, és reggelre kieszeltem, hogy az antik szekrényt, amelyben az uram ruhái álltak, kiürítem és ideiglenesen abban temetjük el... Akkor begöngyöltem tiszta lepedőbe, és egy tenyérnyi fáslival, lábaitól fel a válláig körültekertem, hogy így tegyék a szekrénybe. Temetésén az egész villa ott volt, Székánné virágot is hozott. Én csak két rozmaringágat tudtam a szíve fölé tenni, mielőtt lezárták a szekrényt. A rozmaringbokrot még Csurgóról hoztuk Pestre magunkkal.”

H. J.

Egynapos dél-baranyai kirándulást szervezett tagjai és patronálói részére Gulyásné Kozma Julianna, a mozgáskorlátozottak csurgói csoportjának vezetője. Olyan napi programot állított össze, melyben egyaránt szerepeltek kulturális, gasztronómiai és gyógyító-pihentető helyszínek is. A dél-baranyai, Máriagyűd-Villány-Harkány útvonalra azért esett a választás, mivel az aktív csoportnak folyamatos igénye van a közös együttlétekre, kirándulásokra. A többségében mozgáskorlátozott idősekből álló tagság azonban főként a rövidebb, pár órás utazással elérhető helyszíneket kedveli.

Elsőként a résztvevők a Máriagyűdi Kegyhely több száz éves, barokk templomát tekintették meg, majd lesétáltak a levendulás házhoz, ahol gyógyhatású levendulás termékeket vásároltak. Tovább utazva Villányba finom borok kóstolása közben költötték el kemencében sült ebédjüket. Ezt követően Harkányba megérkezve a gyógyfürdő meleg vízében pihentek és úszkáltak, majd az egyik helyi vendéglőben együtt költötték el jó hangulatú vacsorájukat.
Gulyásné Kozma Julianna elmondása szerint a csoportnak jelenleg 207 tagja van, Az éves 1200 forintos tagdíj helyben maradó 600 forintnyi feléből, támogatóik adományaiból és az önrészek befizetéséből szervezik rendezvényeiket, kirándulásaikat.

Éves programjaik között szerepel több egynapos, és egy több napos utazás, horgászverseny, piknik, és egyéb, alkalomszerű rendezvény is. Már jelentkezési szakaszban, szervezés alatt állnak a következő év kirándulásai is.

Vargáné Hegedűs Magdolna

„A szűrés csak perceket, de a későn felfedezett daganat éveket vehet el az életből”...Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal, idézetekkel indították útjára az idei év mellrák elleni küzdelem figyelemfelhívó kampányát, hiszen az október a mellrák elleni kampány hónapja. A nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva a 80-as évek óta országszerte szerveznek rendezvényeket, melyek erre a betegségre és általában a daganatos betegségek megelőzésére hívják fel a figyelmet és nyújtanak tájékoztatást nők és férfiak részére is. A Magyar Rákellenes Liga Csurgói alapszervezete 6. alkalommal szervezte meg rózsaszín szalagos sétáját. A rózsaszín lufi és rózsaszín szalag a mellrák elleni küzdelem melletti elhivatottságot jelenti világszerte. A szervezők sétára nem csak az érintetteket és családtagjaikat várták, hanem bárkit, aki az ügyért akar tenni. Hiszen a figyelemfelkeltés volt a cél. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével, Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga Elnöke és jelen voltak a Nagyatádi Alapszervezet tagjai is.

A séta a Csokonai Közösségi Ház elöl indult, majd végigjárva a város központját, az Egészségügyi Centrum előtt Hadi Róbert a testi és lelki egészségéről, az emberi kapcsolatok fontosságáról szóló előadását hallgathatták meg a résztvevők. Visszatérve a Közösségi Házba, Szalai Józsefné önkormányzati képviselő asszony köszöntője után, Tóth Richárd, az Egészségfejlesztési Iroda vezetője, az intézmény tevékenységét mutatta be. Rozványi Balázs beszédében felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos megbetegedések korai felfedezésében. így gyógyításában is nagy szerepet játszanak. Az őszi hónapokban egyébként nem csak a nők, hanem férfiak egészsége érdekében is kampányolnak. A Movember rendzvénysorozat felhívja a figyelmet a férfiak egészségét érintő komoly problémákra, elsősorban a prosztata megbetegedések a prosztata rák magas arányára, amely rendszeres szűrővizsgálattal szintén megelőzhető.

A programot az Eötvös József Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak, és a Kolping Nagyváthy János Középiskola diákjainak előadása színesítette. A rák alattomos betegség. Szinte már nincs olyan család térségünkben, amelyik valamilyen formájában ne lenne érintett. Gondolatainkat, hozzáállásunkat átformálva ne csak ezen a napon, hanem az év minden napján hívjuk fel családtagjaink, ismerőseink figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. Mindezeken felül a rák kialakulásának kockázatát csökkentheti bennünket körülvevő támogató szociális közeg, a lelki egyensúly. A Csurgói alapszervezet elnökének, Kisné Madács Ilonának a szavaival élve: „Bánjunk jól egymással!”

A népszerű és megindító rendezvényen közel 120 fő vett részt, amely megvendégeléssel és kötetlen beszélgetéssel zárult.

BV

Közútátadó ünnepség keretében 2018. október 10-én átadták a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, Csurgón is átvezető, 17 kilométer hosszú, felújított utat. A felújítást európai uniós és hazai forrásból finanszírozták.

Cseresnyés Péter: A beruházásokra jövőre a Magyar falu programból 50 milliárd forintot, az autópályadíjakból pedig 30-35 milliárd forintot költenek. A négy- és ötszámjegyű utak jelentős "felújítási hulláma" várható a következő években Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Csurgón szerdán. Cseresnyés Péter a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, 2,1 milliárd forintból megújult út átadásán közölte: a beruházásokra jövőre a Magyar falu programból 50 milliárd forintot, az autópályadíjakból pedig 30-35 milliárd forintot költenek. Kiemelte, hogy a kormány az útrekonstrukciókkal több évtizedes elmaradást pótol. A projektek javítani fogják az összeköttetést a kisvárosokkal és a kistelepülések között, növelik a vidék népességmegtartó erejét, a vidéki lakosság, a vidéki gazdálkodók esélyeit. Az elmúlt nyolc évben több mint 3 ezer kilométernyi négy-ötszámjegyű út újult meg a Magyar Közút beruházásaiban, a kormány a két évvel ezelőtt megkötött közhasznúsági szerződés alapján pedig 2020-ig 400 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a közútkezelőnek üzemeltetési és fenntartási feladatok ellátására, amelyből a társaság a korábbinál magasabb színvonalon tud gondoskodni a közúthálózat karbantartásáról - mondta.

Németh Zsolt, a Magyar Közút Nzrt. Somogy megyei igazgatója beszámolt arról, hogy a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, Csurgón is átvezető, 17 kilométer hosszú út felújítását európai uniós és hazai forrásból finanszírozták. Hozzátette, a kivitelezés keretében hat gyalogátkelőhelyet jelöltek ki, a régi vasbeton korlátokat acél szalagkorlátokra cserélték, hatékonyabbá tették a vízelvezetést, növelve a közlekedés biztonságát.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a környék lakói és a vállalkozások szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek nevezte az útszakasz átadását. Hangsúlyozta, hogy húsz éve országgyűlési képviselő, és azóta dolgozik ennek az útnak a felújításáért. Aegvalósítás eddig forráshiány vagy adminisztrációs okokból késett - fogalmazott. Méltatta, hogy a beruházás komoly összefogás eredményeként valósult meg, és kedvező hatással lesz a lakosság életminőségére, a gazdaság, a turizmus fejlődésére. A politikus egyben örömének adott hangot, hogy az európai uniós támogatások mellett egyre több hazai forrás jut útrekonstrukciókra.

Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere a projekt jelentőségére utalva rámutatott: egy olyan út újult meg, amely jelentős hatással volt a jövőre fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő, somogyi város fejlődésére.

(MH/MTI)

A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola 2018. október 02-án, kedden, sportnapot rendezett egy horvát magyar interregionális pályázat keretén belül. Az iskola igazgatónője, Vargáné Nagy Viola a következőképpen üdvözölte a megjelent vendégeket:

Kedves vendégeink, nagyváthys diákok! Szeretettel köszöntök mindenkit Csurgón abból az alkalomból, hogy a horvát-magyar interregionális pályázat keretén belül egy sportnapot rendezhettünk ma iskolánkban. Mint tudjátok, a tavalyi évben induló cserediák programok, eszközbeszerezések is ennek a pályázatnak a részeként jöttek létre. A cserediák kapcsolat révén megtapasztalhattuk a szakképzést, az iskola helyi rendszerét, barátságok kötődtek és betekintést nyerhettünk a közeli, ám másik országbeli diákok életébe. A mai napon minden résztvevő egyszerre van jelen, így tisztelettel köszöntöm a résztvevőket. Felsorakoztak előttünk a "kaproncai hegesztők", a "pitomacaai mezőgazdasági gépészek", Nagybajomból a "pék cukrász szakácsok", valamint a "kaproncai szinonima" csapat, Csurgóról a "hegesztők" és a "mezőgazdasági gépészek" képviselnek bennünket. A ma délelőtt lezajló versenyek, barátságos mérkőzések 2 ország szakmaképviselete között zajlanak. Jó versengést, kellemes időtöltést kívánunk!

A diákok nagyon izgatottan várták a versenyek kezdetét, egy kellemes, hangulatos napot tölthettek el együtt. A versenyek eredményei pedig a következőképpen alakultak.

CSOCSÓ:
I. Schnémann Adrián, Pap Dániel (Csurgó, Nagyváthy) II.Szabó Dániel, Hardi Péter
(Csurgó, Nagyváthy) III.Szabó Dániel, Ünnep Gergő (Csurgó, Nagyváthy).

DARTS:

I. DIRA MOJER (Kapronca) II. Schmidt Barnabás (Csurgó, Nagyváthy) III. Boncsek Róbert (Nagybajom, Kolping)

PING-PONG:

I. Ünnep Gergő (Csurgó, Nagyváthy) II. KARLO ARAGOVIC (Pitomaca) III. FRAN SIROKI (PITOMACA)

FOCI:

I. Csurgó - Hegesztők II. Nagybajom III. Pitomaca.

FZS

2018. szeptember 27-én családi napot rendezett a Csurgói Napsugár Szociális Intézmény ellátottjai és családtagjai részére.

Sport nap volt a javából, hiszen volt csoport, amelyik kerékpáron és volt, amelyik gyalog vágott neki, hogy leérjen a Zis- tóra.

Az érkezőket már finom illatok várták, hisz a bográcsban már rotyogott a babgulyás és a kemence is be volt fűtve a langallónak.

Még a délelőtt folyamán sportvetélkedőt rendeztünk, melyen a kicsik és nagyok egyaránt részt vettek.

Az ebédet városunk polgármestere, Füstös János úr is megtisztelte. A finom falatok után felköszöntöttük szeptemberi ünnepeltjeinket is. A torta és a finom kalács elfogyasztása után sétáltunk egyet a tó körül, majd mindenki hazaindult.

Kiállítással nyitotta meg a Csurgó Városi Könyvtár az Országos Könyvtári Napokat október 1-én, csatlakozva az ország 1800 településéhez. A csurgói programsorozat két jelentős eseményhez kapcsolódott: 2018 Magyarországon a "Családok Éve", Európában a "Kulturális Örökség Nemzetközi Éve".

A könyvtár eddig is számos családbarát szolgáltatással fordult a lakosság felé, és most az „Év Olvasó Családja” elismeréssel jutalmazta az egy év alatt legtöbb könyvet kölcsönző családot. Az elismerést a Bakai család érdemelte ki.

Az „Alkotó Olvasók” kiállítást Sándor Tiborné Zsuzsa mutatta be, köszöntőjében hangsúlyozva a kézimunka fontosságát, értékét. A kiállított alkotások Fekete Mária, Hole Attiláné, Mezei Ferencné, Sándor Nelli, Vassné Somogyi Ibolya, Vass Bernadett és a Napsugár Szociális Intézmény gondozottjai és dolgozói keze alól kerültek ki. A horgolt terítők, díszek, babák, keresztszemes és varrott díszek valamint levendulás termékek két hétig voltak megtekinthetők a könyvtárban.

A Könyvtári Napok részeként október 3-án a Kiskondás zenekar adott koncertet. A népzenei
alapokra épülő programnak sok résztvevője volt a Hétszínvirág Óvodából, a Csurgói Városi Szociális Intézményből, valamint a Napsugár Szociális Intézményből. A vidám, családias
délelőttön - ismert zenés művek és játékok mellett - népi hangszerekkel is ismerkedhetett
a hallgatóság.

2018. október 4-én az Eötvös József Általános Iskola 2. osztályosai vettek részt kreatív
„Őszi Színek” könyvtári foglalkozáson, ahol festéknyomat technikával falevelekből készültek
színes alkotások.

Október 5-én, pénteken Mészáros Ádám etnográfus, muzeológus tartott előadást a "Családfakutatás módszerei" címmel a könyvtárban. Az előadás során bemutatta a családfakutatás történetét, a források sokszínűségét és szót ejtett a kutatás módszertanáról.

Szombaton - a rendezvénysorozat zárásaként - virtuális helytörténeti sétán vehettek részt az érdeklődők. Csurgó színes történelmét óránkét egy-egy régi fotóval és száz éves cikkel mutatta be honlapján és facebook oldalán a könyvtár.

Az Országos Könyvtári Napokon ingyenes beiratkozással, Internet-használattal, könyvtári
totóval, kvízzel, könyvajánlókkal várták olvasóikat a csurgói könyvtárosok.

FÜSTÖS JÁNOS
igazgató
Csurgó Városi Könyvtár