Festmények, fotók és grafikák elevenítették meg Szentkirályi Attila sajátos művészeti világát január 4-én a Csokonai Közösségi Házban. A sokoldalú alkotóművész gyűjteményes kiállításának témáit a Dél-Dunántúli dombok és hegyek változatos tájai, az olasz, mediterrán táj lenyűgöző szépsége, a portré, mint legnagyobb művészeti kihívás, valamint a nagy bibliai témák alkotják.

- A szüleim révén kötődöm ehhez a tájhoz, ehhez a városhoz. Édesapám Csurgó mellett született, illetve itt is dolgozott fiatal korában. Itt kezdte az életét, itt nősült meg. Édesanyám pedig egy közeli faluban, Zákányban született. Ennek révén egy közeli és egy távoli körképet is látok a vidékről. Nagyon szeretem ezt a vidéket, mint egy kapocs a művészetemben is a Dunántúl, a Dél-Dunántúltól az Adria vidékéig. Itt van számomra a középút, a megpihenés. Nem véletlenül 6-7 évente rendszeresen érkezem meg Csurgóra, ebbe a városba és igyekszem megmutatni, hogy mi az, ami számomra a természetből, illetve az emberek által közvetített érzésekből, netán a természet színei, fényei által megmutatva fontos – árulta el Szentkirályi Attila.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő megnyitó beszédében a művész, ábrázoláson túlmutató hitvallását hangsúlyozta, melyben a táj, a természet, a társadalom, a hegyen épült városkák, a világ és az ember mögé tekint. - Szentkirályi Attila művész urat nem pusztán a jelenség érdekli,hanem a jelenség mögött az okokat és az összefüggéseket keresi és kutatja szenvedélyesen. A jelenséget látni, felfedezni, azt ábrázolni is óriási művészi tett. Észrevenni egy táj színeit, hangulatát, vagy éppen egy személynek a kisugárzását, vagy akár egy történelmi, bibliai eseménynek az aktuális üzenetét nagyszerű művészi érzékenységre vall. De mindezek mögött az okokat és az összefüggéseket keresni és megtalálni, talán a művészi fejlődés csúcsa. Eljutni a jelenségtől, a láthatótól, a mögöttes tartalomtól a láthatatlan valóság életünket át és átható pulzálásáig, az összefüggések boldog és örvendező katarzisáig. Szentkirályi Attila ezt keresi, ezt fedezi fel újra és újra és művészete erre mutat rá teljes meggyőződéssel és bizonyossággal – mondta Szászfalvi László.

A kiállítás különlegességéhez témáin túl, Szentkirályi Attila sokszínű ábrázolásmódja is hozzájárul. - A fotó a festői művészi fejlődésemnek a rész kell, hogy legyen. Egy képzőművész-alkotó úgy lát a világban, hogy folyamatosan horizontális és vertikális vonalakra bontja mindazt, amit lát. Mint ahogy egy rendező, ahogy összerakja a négy ujját és azon keresztül látja a világot. Ezért fontos számomra a fotózás. Megvizsgálom, hogy milyen tárgyszerűségében, milyen valóságában egy-egy téma. A festmény egész más. A festmény impresszió, fény, túlhangsúlyozás, tehát másféle eszközöket is megenged. Az, hogy most mindkettőből van itt, és még harmadikként rajzokat is hoztam, ez azt jelenti, hogy szerettem volna egy összegző kiállítást. Megállni egy pillanatra és azt mondani, hogy itt most ebből a sorból elég, és csinálok a következő életidőben valami egészen mást – összegezte az alkotó.

A gyűjteményes kiállítás egész hónapban várja az érdeklődőket a Csokonai Közösségi Házban.

SZB