Mióta Hippokratész és Galenus, ókori gyógyítók megállapították a meleg, magas ásványianyag-tartalommal rendelkező gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt pompás hatásait, sok nép épített ki magas fürdőkultúrát Európában.
A kevés területek egyike, ahol Magyarország ma nagyhatalomnak számít: a termálvíz. Az ország kiváló hidrogeológiai helyzete a Pannon-tenger maradványának köszönhető. Míg általánosan azokat, a föld mélyéről feltörő ásványvizeket nevezik termálvíznek, melyek hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja, addig nálunk - a bőség zavarával küzdve - csak a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket tartják termálvíznek. Ezek jó része ráadásul gyógyvíz, melyek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását orvosi vizsgálatok bizonyították. A listára most Csurgó városa is feliratkozott. A termál- és gyógyvizek elsősorban a bennük oldott ásványi anyagok révén, a bőrön keresztül felszívódva az idegpályáinkon fejtik ki hatásukat. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ivókúraként is alkalmazhatók.
Ám az emberi test számára önmagában is különleges közeg a víz, még ha nem is bír gyógyhatással. Mivel felhajtóereje nagyobb, mint megszokott közegünké, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken. Így a mozgás sokkal könnyebbé válik, a vízben a sérült, kopott ízületek is megmozgathatók. A meleg vízben való fürdőzés pedig az erek kitágulását serkenti, ami szintén jótékony hatású a keringésre, a ma népbetegségnek számító, magas vérnyomás csökkenéséhez vezet.
A fürdőhelyek mikroklímája és a fürdőzéssel lelassult életritmus pedig stresszoldó, idegnyugtató hatású.
Az első csurgói termálkút (B-17) a régi strand területén került feltárásra, amelyben 65 fokos vizet találtak, napi 1000 köbméter a vízhozammal, 1250 méteres mélységben. A város még 2000-ben kért szakértői véleményt, ami alapján sikeresen pályázott a Széchényi tervhez, a tervekre és a megvalósíthatósági tanulmányokra: japán, török, római és klasszikus monarchiabeli fürdőket képzeltek el. Befektetők híján az ötletek nem valósultak meg.
2008-ban a város vezetése elhatározta, hogy a termálkút vizét az ÁNTSZ-el hivatalosan gyógyvízzé minősíttetik, ehhez akkor összesen hatvanhét beteggel két medencében végeztek tesztet. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák a víz milyen hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre. Tizenötször harminc percet kellett mindenkinek a vízben töltenie, amit 36 fokosra lehűtöttek. Mindezt orvosi vizsgálat előzte meg, s a fürdetés befejezése után másfél hónappal újra vizsgálták a résztvevőket. A vizsgálatok eredményként a termálvizet gyógyvízzé minősítették. Ilyen előzmények után a "Csurgói Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése" beruházás keretében a csarnok mellett új kutat fúrtak.
A 1270 méter mélységű meleg vizes kút folyamatos vízhozama 1200 liter percenként, amely 67 C˚-os vizet biztosít a felszínen.
A víz összetétele meghatározza, hogy milyen betegségek kezelésére ajánlott. Mivel a vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy azonos rétegből származik, mint a régi strand területén fúrt kút, összetételében is egyezhet, így remény van a gyógyvízzé nyilvánítására.
Ez alapján a városi uszoda termálvize közepes ásványi anyag tartalmú, nátrium-hidrogén-karbonátos jellegű, igen lány víz, amely tartalmaz még klórt, káliumot, vasat és ammóniát. Ezen összetevők alapján gyógyító hatása lehet a gyomor-, bélhurutos, gyomorsav-túltengéses, légúti hurutos állapotokra, reumatológiai és női szervek betegségeire, de kiváló lehetőség a stresszoldásra, nyirokkeringés serkentésére és a vizenyők eltüntetésére, vastartalma miatt ivókúraként is több szervre alkalmazható.
Az uszoda területén két termálvizes medence található, amelyek közül az egyik 38 C˚os, míg a másik, élményelemekkel gazdagítva 36 C˚-os vízével várja a felfrissülni, gyógyulni vágyókat.
BV
